2038-ban járunk a klímaváltozás elleni küzdelemben

Már most eleget tesz Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését előíró, 2020-ig szóló megállapodásnak – erről beszélt a Kossuth Rádióban Kőrösi Csaba, az államfői hivatal környezeti igazgatója.

Nem áll rosszul Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben. Hazánknak mint az Európai Unió tagjának 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal, 2030-ra pedig 40 százalékkal kellene csökkentenie az 1990-es szinthez mérten, ehhez képest Magyarországon már most is 37 százalékkal kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. Jelenleg tehát valahol 2038 magasságában járunk, messze megelőzve sok országot – fogalmazta meg a 180 percben Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője.

Illusztráció. kép: 2038akonyv.hu

Illusztráció. kép: 2038akonyv.hu

Magyarország volt ENSZ-nagykövete arról is beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a gazdasági teljesítmény kiszámolásának jelenlegi módszere szerinte alapvetően egy régi, háborús metódus. A második világháború előtt kialakított eljárással ugyanis eredetileg azt kalkulálták, egységnyi idő alatt mennyi nyersanyagból mennyi hadi terméket lehet kiküldeni a frontra. Ma már ennél kicsit szofisztikáltabb a módszer, de lényegét tekintve nem változott.

Ennek kapcsán példaként hangsúlyozta, az erdőket sújtó decemberi magyarországi jégkár, furcsamód, pozitív jelenségként kerül be a magyar GDP-számításba, mint minden más országban a nagy katasztrófák. Az erdők rendbetételére ugyanis egy csomó benzint kell felhasználni, sok facsemetét kell vásárolni és rengeteg plusz munkaórát kell fordítani, ami mind pozitívumként jelenik meg a statisztikákban. Nem számolunk eközben a természeti tőke állapotával.

hirdetés

Utóbbi azért is különösen fontos, mert az erdőinket sújtó tavalyihoz hasonló katasztrófával a klímaváltozás elleni első természetes védvonalon keletkezik felettébb nagy lék. Az erdő ugyanis mint a vegetáció legdúsabb része a két legfontosabb szén-dioxid-nyelő egyike (a másik a tenger). Míg azonban az erdőben ez a gáz életet generál, a tengerekben – a mostani mennyiségben – pusztulást okoz, mert savasítja a vizet.

Az éghajlatváltozásról az államfői hivatalban is szó volt a napokban, amikor Áder János köztársasági elnök Pásztor Jánossal, az ENSZ klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettesével a klímapolitikáról tanácskozott. A szerdai találkozó után Pásztor János azt mondta, Magyarországnak kidolgozott célokat kell teljesítenie a klímapolitikában, és ‘ha minden jó megy, meg is fogja tenni’.

Kőrösi Csaba, aki szintén jelen volt a találkozón, szerdán hangoztatta, Áder János kiemelt kérdésként kezeli az éghajlatváltozást, a klímapolitikát. Az államfő álláspontja szerint anélkül, hogy minden országban – így Magyarországon is – paradigmaváltás lenne, nem lesz hatékony klímamegállapodás és klímavédelem a világon.

Decemberben Párizs ad otthont a 21. ENSZ-klímakonferenciának (COP21), amely kiemelt kérdésként kezeli az éghajlatváltozást. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával lehetséges megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára.

Az erdők állapotával a közmédia is foglalkozik, egész napos műsorfolyam szól majd márciusban a vegetáció védelméről, illetve a téli időjárás okozta károk enyhítéséről.

MTI/hirado.hu