2050-re jön az elektromos autók aranykora

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


A következő évtizedekben hatalmas változások lesznek a közlekedésben részt vevő járművek üzemanyag-felhasználásában, a fosszilis energiahordozók aránya 2050-re várhatóan 15 százalékra csökken – jelentette ki Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő.

A Magyar Szolár Szövetség elnöke E-utakon az EU című előadásában rámutatott, hogy 2050-re a közlekedésben részt vevő járművek 15 százaléka használ majd fosszilis és bioüzemanyagot, 15-15 százalékuk lesz hibrid vagy hidrogén meghajtású, míg az elektromos vagy plug-in hibrid autók aránya megközelíti a 60 százalékot. A nemzetközi energiaügynökség szerint több elektromos és hibrid autót adnak majd el, mint amennyi hagyományos meghajtású járművet ma értékesítenek a világon, miközben a járműértékesítés háromszorosára fog emelkedni – közölte a Magyar Távirati Iroda.

Nissan_LEAF

hirdetés

Glattfelder Béla elmondta, hogy az elektromos közlekedés térnyerésében nagy szerepe lehet a megújuló energiáknak, amelyek “jól tárolhatók lesznek” a különböző elektromos hajtású járművekben. Hozzátette: az Európai Unió elképzelései szerint az 1990-es szinthez képest 2050-re a szén-monoxid-kibocsátást 20 százalékra kell csökkenteni. Hangsúlyozta, hogy az uniós törekvések nem kizárólag környezetvédelmi okokra vezethetők vissza, hanem gazdaságiakra is: jelenleg napi egymilliárd eurónyi gázt és kőolajat importál a közösség, miközben a mostani 20 százalékról 2030-ra 85 százalékra fog emelkedni az import fosszilis energiahordozók aránya a norvég és a brit olajmezők kiürülése miatt.

A képviselő szerint a gépjárművek szén-monoxid-kibocsátását is jelentősen szorítja vissza az EU, ezért a gyártók csak hibrid és elektromos autókkal tudnak megfelelni a szigorodó követelményeknek. A tervek szerint a nagyvárosok központjaiban 2030-ig ötven százalékra kell csökkenteni a hagyományos üzemanyagokkal hajtott gépkocsik részarányát, 2050-től pedig csak hibrid, hidrogén- és elektromos meghajtású autók közlekedhetnének a belvárosokban.

Az unió szeretné elérni, hogy 2020-ig jelentősen növekedjen Európában az elektromos töltőhelyek száma. Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy a mostani húszegynéhány állomás helyett 2020-ig 68 ezer töltőhelyet kellene létesíteni, amelyből hétezernek teljesen nyilvánosnak kellene lenni.
Glattfelder Béla szerint a hálózat kiépítésének költségeit nagyáruházak, parkolótársaságok, munkahelyek, szórakozóhelyek, éttermek, szállodák, valamint állami, önkormányzati intézmények viselhetnék.

Lévai Ferenc, a házigazda Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy Rétimajor a természetközeli megoldásokra épül, így kapcsolódva a konferencia témájához. Hozzátette: hosszú idő óta csak elektromos csónakokat használnak vizeiken, van elektromos kisautójuk is, idővel pedig szeretnének elektromos meghajtású traktorokat alkalmazni a tópartokon és a földeken.

forrás: energiainfo.hu

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?