60 évre rendeződik az ország áramigénye

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


A kormány hatvan évre rendezte Magyarország áramigényét és az alacsony áramárakat a paksi atomerőmű-beruházás révén – jelentette ki Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, ahol az elmúlt 30 év legnagyobb gazdaságdiplomáciai sikereként értékelte, hogy az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta Paks II. finanszírozását.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy a projekt elől ezzel minden uniós jogi akadály elhárult, 2017-ben és 2018-ban megkezdődhet a fizikai előkészítés és az építkezés első lépései.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. március 9-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. március 9-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A tárcavezető értékelése szerint egy olyan csapatot sikerült összeállítani, amely 2017 egyik legfontosabb versenyjogi kérdésében kiválóan képviselte Magyarország érdekeit, s ehhez nagyban hozzájárult Orbán Viktor miniszterelnök bátorsága és az, hogy a kormány nemcsak beszél, hanem meg is valósítja az ország terveit, végigviszi a döntéseket.

Lázár János a beruházás történetét felidézve a legfontosabb célok között említette, hogy a paksi atomerőmű állami tulajdonban maradjon és a cég minél olcsóbban tudjon áramot termelni. Ezt mások mellett az importfüggőség csökkenésével magyarázta, hozzátéve: hazai áram hiányában több külföldi gázt kellene vásárolni. A rezsicsökkentés egyik legfontosabb garanciájaként hivatkozott a bővítésre, s szembeállította, hogy ma egy magyar fogyasztó kilowattonként 36-38 forintot fizet az áramért, a németek viszont 90 forintot.

Kifejtette, hogy a 2013. november 23-án kezdődött uniós vizsgálat eredménye alapján az orosz technológia mindenben megfelel az uniós és nemzetközi biztonsági követelményeknek és a nukleáris szakembergárda is kimagasló. A létesítés megfelel az uniós beszerzési szabályoknak, Magyarországnak joga volt szerződést kötni Oroszországgal, a fűtőanyag-beszerzés eleget tesz a jogi szabályoknak és a műszaki feltételeknek, a szerződések nyilvánossága és a titkosítások szintén megfeleltek, az állami támogatás pedig összeegyeztethető a normarendszerrel – sorolta a Lázár János.

Azt is hangsúlyozta, hogy a bizottság állásfoglalása is a beruházás megtérüléséről ad számot, a kormánynak megéri megépíteni az új blokkokat. Ezt a villamosenergia iránti igény növekedésével magyarázta, ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a bővítés nagyban hozzájárul a klímacélok teljesüléséhez is.

hirdetés

Egyúttal megjegyezte: a Rothschild-csoport korábbi pénzügyi előkészítő anyaga is azt állapította meg, hogy Magyarország olyan üzletet kötött, amely kitermeli egyebek mellett a költségeit, az üzemanyagot, az üzemeltetést, a karbantartást, a hulladékkezelést és a majdani leszerelés költségeit és 3-4 százalékos profitot termel.

Lázár János jelezte, hogy az Európai Bizottság a profitról is rendelkezett, s annak a magyar energiaszektor működésére is lesz hatása. Három pontban állapodtak meg – folytatta -, e szerint a Paks II. projekttársaság az általa termelt nyereséget kizárólag beruházásra vagy az állam részére fizetheti ki; Paks II., a jogutódja és a leányvállalatai jogilag és szervezetileg el kell különüljenek a Magyar Villamos Művek csoporttól és annak összes tevékenységétől; az általa megtermelt villamosenergia legalább 30 százalékát pedig a magyar villamosenergia tőzsdén, fennmaradó részét objektív, átlátható és diszkriminációtól mentes aukciók útján értékesítheti.

A miniszter többször is hangoztatta, hogy a beruházás megtérülésére az egyik legfontosabb garancia, hogy Magyarország egy fix árú szerződést kötött és egy kulcsrakész atomerőmű készül el annak hatására.

Kitért arra, hogy az EB figyelembe vette az ország pénzügyi mutatóinak javulását is, ma Magyarország mérlegelheti annak lehetőségét, hogy az orosz hitelt milyen formában veszi igénybe, emellett annak a költségeit és pénzügyi következményeit is végigszámolják, ha nem vesz fel hitelt, akkor miként tudja finanszírozni.

A tárcavezető számot adott arról is: Ausztria jelezte, hogy részt kíván venni az engedélyezési eljárásban, s elképzelhető, hogy mások is megkérdőjelezik a beruházás szükségességét, azonban annak halasztó hatálya nincs. Magyarország folyamatosan tájékoztatja az uniót a projektről és nem számít olyan kezdeményezésre vagy támadásra, amely érdemben befolyásolná a beruházás sorsát – tette hozzá.

Lázár János egyúttal fajsúlyos gazdasági, és nem politikai kérdésnek minősítette Paksot és sajnálatosnak tartotta, hogy néhány kispárt a választási kampányt megkezdve zászlajára tűzte a kérdést. A kormány mindig készen áll az értelmes gazdasági vitákra, s azt tartja szem előtt, hogy 4 millió magyar háztartás és az ipar mennyiért tud áramot kapni – szögezte le. Értékelése szerint az emberek a beruházásról szóló elképzelések ismeretében választották újra a kormányt 2014-ben, a 40 környékbeli település fórumain pedig az derült ki, hogy a helyi közösségek elsöprő arányban támogatják a bővítést.

energiaoldal.hu – MTI

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?