68 ezer háztartást lát el a pécsi erőmű szalmatüzelésű blokkja

Mintegy 3 milliárd forint bevétel keletkezett a helyi gazdáknál és fuvarozási vállalkozásoknál a Dalkia Energia csoport új, lágyszárú biomasszával fűtött erőművi blokkjának tavalyi elindulása óta. A kazánokban eddig összesen csaknem 143 ezer tonna lágyszárú tüzelőanyagot, többségében szalmabálát, égettek el. A blokk eddigi, megközelítőleg 9000 órás üzemelése során mintegy 83 millió köbméter földgázzal csökkentette az ország gázfogyasztását; a szén-dioxid-kibocsátás ezáltal több mint 155 ezer tonnával csökkent. A blokk, indulása óta – az üzemi próbákat, a próbaüzemet és a kereskedelmi időszakot is beleszámolva – 192 gigawattórányi villamos energiát és 878 ezer gigajoule hőenergiát termelt.

Sikeres volt az új erőművi blokk hatósági és villamosenergia-rendszerszintű vizsgálata is. Megtörtént a blokk károsanyag-kibocsátási értékeinek hiteles szakértői ellenőrzése, és a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei a blokk hármas számú gőzturbinájának villamos teljesítmény szabályozhatóságát is felmérték.

A decemberi környezetvédelmi mérések során a szakértők többek között vizsgálták az új egység por-, klór- és kénkibocsátását, valamint a füstgázzal távozó szénmonoxid és nitrogénoxidok koncentrációját is. „A vizsgálat célja volt igazolni, hogy a pécsi szalmatüzelésű erőmű képes maradéktalanul megfelelni a környezetvédelmi előírásoknak” – emelte ki Péterffy Attila, a Dalkia Energia erőmű üzletágának igazgatója, aki hozzátette, hogy az erőmű a kibocsátott égéstermékek koncentrációját saját maga is folyamatosan méri, az adatokat a honlapján közzéteszi.

Szintén sikeresen teljesítette a Pannonpower új lágyszárú biomassza-tüzelésű blokkjának hármas számú gőzturbinája a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító akkreditációs tesztjét. A vizsgálat során azt mérték a szakemberek, hogy az egység mennyire képes tartani az előzetesen megadott villamosenergia-termelési menetrendet, illetve hogy mennyi idő alatt és milyen mértékben lehet csökkenteni, illetve növelni a teljesítményét.

„A megfelelő eredményeknek köszönhetően az új egység által megtermelt árammennyiséget az erőmű továbbra is a kötelező átvételi rendszeren keresztül értékesítheti az országos hálózat számára, ami hozzájárul kiszámítható, stabil és gazdaságos működésünkhöz, ezáltal közvetve a fogyasztók ellátásbiztonságának növeléséhez” – emelte ki az akkreditáció sikeres megszerzésének legfontosabb eredményét Péterffy Attila.

Az elmúlt időszak tapasztalatai megerősítették, hogy a helyi tüzelőanyagra alapozott lokális hő- és áramtermelés hasznos eleme a hazai energiaellátásnak. „Amit most a pécsi, 31 ezer távfűtött lakást ellátó rendszer esetében létrehoztunk, más, akár 1000 fogyasztót kiszolgáló, kisebb rendszereknél is életképes. A technológia meghatározó eleme lehet egy fenntartható és megfizethető hazai távhőszolgáltatási rendszernek” – hangsúlyozta az üzletágigazgató, aki szerint fontos, hogy ez a fejlesztés ne csak egyedüli kezdeményezés legyen, hanem elindítója egy Magyarország adottságait jól kihasználó, a helyi távfűtést hatékonyabbá tevő folyamatnak.

Az új, 70 megawattot meghaladó hőtermelő kapacitású szalmatüzelésű blokk Pécs város 31 ezer lakást és 450 intézményt kiszolgáló távhőrendszerének hőigényét mintegy 60 százalékban képes kielégíteni. Az új blokk tavalyi üzembeállásával az évekkel ezelőtt elindított, faaprítékkal és ömlesztett mezőgazdasági melléktermékkel fűtött blokkot kiegészítve immáron teljesen „zöld távhőre”, azaz 100 százalékban biomassza tüzelésre állt át a város távhőrendszere, így Pécs lett az első olyan hazai nagyváros, amelynek távfűtését teljes egészében biomassza alapú megújuló energiaforrásból fedezik. Az új egység párhuzamosan képes hő és áram előállítására is, villamosenergia-termelő kapacitása 35 megawatt.

OPH