A lakosság is sokat tehet a méhek védelméért

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


A termesztett kultúr- és a vadon élő növények jelentős része nem teremhet, nem létezhet beporzást végző állatok, kontinensünkön elsősorban rovarok, közöttük is főleg a különböző méhfajok nélkül. Sajnálatos módon az élőhelyek átalakítása egyre inkább fenyegeti ezeknek a pollinátoroknak a létét is.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az április 30-ai Méh Nap kapcsán (ezt első alkalommal 1994-ben hirdette meg a Magyar Méhészek Egyesülete) arra hívja fel a figyelmet, hogy méhek eltűnése nem csak a méhészek által gondozott házi méheket, de csak Európában fajok százait érinti! Ráadásul ezeknek a beporzóknak a többsége nem népes családokban, hanem magányosan él; partfalakba, talajba, korhadó fákba mélyíti bölcsőkamráit. Ezért megfogyatkozásuk kevésbé látványos, hatását tekintve viszont annál jelentősebb lehet, nem csak a mezőgazdaság, az euro-milliárdokból védett területek, de a teljes ökoszisztéma tekintetében is.

Méhgarázs. kép: Natures Paparazzi

Méhgarázs. kép: Natures Paparazzi

A közvélekedéssel ellentétben a méhek védelméért nem csak az agrárgazdálkodók és a méhészek, de a lakosság, a kertvárosban élők mellett a társas- és panelházakban lakók, a munkahelyek is tehetnek – akár a sokadik emelet magasságában is! Ráadásul az alábbiakban ismertetett méhvédelmi módszerek egy része a lakosság közérzetét javító településszépítő és zöldítő megoldás is egyben, így végrehajtásuk a mi életminőségünket is közvetlenül befolyásolják.

Az MME Madárbarát kert programja külön fejezeteket szentel a nem madár állatcsoportok, így a beporzó ízeltlábúak védelmének is. A magányosan élő méhek, és a hasonló életmódot folytató, jelentős részben mezőgazdasági kártevőket pusztító ragadozó darázsfajok szaporodását segítő módszer alapját egy egyszerű eszközcsoport, a méh-/és darázsgarázsok alkalmazása jelenti.

Méh- és darázsgarázs lehet minden legalább néhány centiméter hosszúságú, 3–15 mm átmérőjű cső alakú tárgy, illetve bármely olyan anyag, amibe ilyen lyukak mélyíthetőek. Ilyen mesterséges költőüregek legkönnyebben fúróval kilyuggatott tűzifa kugliból és különböző vastagságú nádszálakból készíthetőek.

hirdetés

A méh- és darázsgarázsok változatos megjelenésű eszközök, amik akár tetszetős kerti, sziklakerti ‘bútorok’ is lehetnek. Ezek elkészítésénél, kialakításánál, elhelyezésénél szinte csak a képzeletünk szab határt.

Mivel a méh- és darázsgarázsok magányos lakói nem agresszívek (ha nem fogjuk meg őket, akkor teljesen veszélytelenek), ezeket az eszközöket a ház közelébe, virágláda mellé ablakpárkányra, erkélyre, akár óvodákba, iskolákba is kihelyezhetjük.

Méhgarázsok. kép: Ruth Hartnup

Méhgarázsok. kép: Ruth Hartnup

A költőhely mellett nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozóterület is, ami a beporzó rovarok esetében a számunkra gyönyörködtető virágokat jelenti. Ezért a méhek védelme egyben a települések zöldítését, virágosítását is jelenti, nem csak a kertekben, parkokban, de virágládákkal az ablakokban, erkélyeken is.

Fontos lenne, hogy a települési kertek, parkok, fasorok gondozásakor is egyre inkább elterjedjen a természetkímélő mezőgazdaságban alkalmazott „meghagyó kaszálás”. Ez azt jelenti, hogy a nyírásra szánt területen mindig hagyjunk meg olyan nem levágott virágos növényfoltokat, amik biztosítják a méh- és lepkefajok legelőjét (de búvóhelyet biztosítanak a fészket elhagyó madárfiókáknak is).

Végül, de nem utolsó sorban a szúnyogirtások tervezésekor és kivitelezésekor nem csak a kaptárakban élő házi méhekre, de a nem háziasított beporzó rovarok védelmére is gondolni kellene.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?