A magyar méhészet is kidől az akácosokkal?

Megosztom
  • 18
  •  
  •  
  •  
  •  


A mintegy 20 ezer magyar méhész megélhetését veszélyezteti az EU akácosok kiirtásáról hozott döntése – nyilatkozta a Rádió Orientnek Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Az akác nem őshonos fajta, de méztermőhozama, ipari hasznosítása mellette szól, így a védelmében szervezett koalíció bizakodik a határozat felülbírálatában. Az egységes magyar szakvéleményt február 7-én írják alá Gödöllőn, majd juttatják el Brüsszelbe.
Tavaly az időjárás és a permetszerek, míg idén az EU akácosok kiirtásáról hozott döntése nehezíti a hazai méhészek életét. Az uniós határozat értelmében 2014-ben kiirtanák az az akácfákat Európában, azok tájidegensége miatt, a döntés viszont a hazai és nemzetközi méhész szakágazat létét veszélyezteti.

kép: royal/indafoto.hu

kép: royal/indafoto.hu

„Az akácméz a legkeresettebb mézfajta az unióban annak rendkívüli tisztasága miatt. A hazai erdőterületek 24 százaléka akácfából áll, jelentős a fafaj exportja és keresettsége” – az OMME elnöke elmondta, a méhészet mellett számos további gazdasági területet összefogó koalíció számítási adatokkal és tényekkel kívánja alátámasztani az uniós döntés hibáját. „Az akác nem okoz kárt, minden szektornak csak előnyt jelent. Jelenléte a helyi talajra és időjárási körülményekre adott válasz. A fa bizonyította létjogosultságát.” A szakember hozzátette, a döntés miatt nem emelkedett a méz ára a boltokban.

Az egységes magyar szakvéleményt február 7-én írják alá Gödöllőn – ez a szöveg kerül az Európai Parlament elé. Mészáros László hangsúlyozta, a magyar akácméz jelentős exporttényező, így hazánk a tagállamok támogatására is számíthat a döntés felülbírálása során. „Az európai exporttevékenységben 40 százalékos részesedése van a hazai méznek, komoly bevételeket biztosít az államnak. Emellett a szakágazaton felül további szereplők és tevékenységek is kapcsolódtak hozzá” – mutatta be az egyetemek és erődgazdálkodók koalícióhoz csatlakozásának indokait a vendég. Az akácosok kiirtása a szakágazat tönkretétele mellett növelné a talajeróziót, továbbá a fajlagos méhsűrűség emelése miatt komoly méhegészségügyi problémákat okozna – tette hozzá.

hirdetés

Az uniós bejelentés előtt a szakágazatnak az időjárási viszonyok okoztak gondokat: a 2013-as tavaszi időszak katasztrofális helyzetet teremtett, amihez hozzájárult a növényvédő szerek és a varroa atka pusztítása is. A 20-30 százalékos állományveszteséget követően 2 évre felfüggesztettek bizonyos csávázószereke, és további vizsgálatokat ütemeztek be a méhállomány védelmében. „A magyar méhész kiváló szakember, tud védekezni a méhbetegségekkel szemben” – Mészáros László ennek igazolására kiemelte, hazánkban 1,6 millió méhcsalád és 20 410 magyar méhész van.

A hazai méhészet jövője stabil

A magyar méhész szakágazat átlagosan 22-25 ezer tonna mézet termel ki. Ennek 70 százaléka jellemzően exportra kerül, a magyar polgár mindössze 70-80 dekagramm mézet fogyaszt. Az egyesület elnöke a hazai mézkínálat elemzése során az import és a GMO-s termékekre is kitért. Kiemelte, a fő cél, a magyar méz itthoni népszerűsítése, az önellátás. A hazai méz marketingjének erősítésére az egyesület létrehozott egy gazdasági társulást is: a szervezet által propagált kilós és félkilós kiszerelések jelzik a magyar termelői mézet, valamint a termelői zárszalag további garanciát jelent a minőségre.

„A magyar méznek nincsen párja. A hazai szakágazat jövője stabil és biztos, szakmai tudásunk és kutatásaink révén meg fogjuk védeni érdekeinket. A 2013-16-os időszakra már megvannak az anyagi feltételek, továbbá a legelőterületekben sincsen hiány. Ebben a szakágban csak jövő van.” – összegzett a beszélgetés végén Mészáros László.
OrientPress Hírügynökség

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  • 18
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?