Az energiagyűjtő falak

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


A passzív napenergia hasznosítása. Egyértelmű, hogy fűtési energiafelhasználásunkat csökkenthetjük, ha mennél nagyobb arányban sikerül a rendelkezésünkre álló napenergiát begyűjteni és hasznosítani…

A cél az lenne, hogy mennél kevesebb  gépészeti közreműködésre legyen szükség, hiszen ha minderre az épület szerkezetei is képessé tehetőek, azzal jelentős beruházási, működési előnyökhöz juthatunk.

Energiagyűjtő fal egy egyetemi épület homlokzatán - Kansas University, USA

Energiagyűjtő fal egy egyetemi épület homlokzatán – Kansas University, USA

Üvegház, naptér

Az épülethez csatlakozó, azzal ‘összenyitható’, transzparens határoló szerkezettel rendelkező és mesterséges fűtés nélkül kialakított tereket nevezzük így. A nagy üvegfelületeken keresztül átjutva a hősugárzás elnyelődik a határoló szerkezetek felületén, illetve ennek hatására a léghőmérséklet is megemelkedik. A fűtött lakótérrel érintkező falszerkezet a puffer tér miatt elhatárolódik a külső tértől, így csökken a hőleadása, másrészt az előmelegített levegő a szellőztetés során fellépő veszteség mérséklődését is eredményezi.

üvegház, naptér és a működés elve

üvegház, naptér és a működés elve

Az optimális üzemeléshez az ideálisnak mondható dél közeli tájolás mellett nem szabad elfeledkezni a hatékony, külső oldali árnyékolás, valamint a megfelelő (át)szellőztetés megoldásáról sem.

Az energiagyűjtő falak kialakításának is hasonló az elve

Az alap egy (általában) jelentős hőtároló kapacitással rendelkező fal, ami elé valamilyen napsugárzást átengedő, de jelentős hőszigetelési képességgel bíró szerkezet (pl. üvegezés vagy transzparens szigetelés) kerül.

transzparens szigetelés és működési elve

transzparens szigetelés és működési elve

Ezt lehet kiegészíteni – a különböző kialakítási módok függvényében – további mozgatható árnyékolószerkezettel, illetve szellőzőnyílásokkal.

hirdetés
a működés elve télen nappal és éjszaka

a működés elve télen nappal és éjszaka

a működés elve nyáron nappal és éjszaka

a működés elve nyáron nappal és éjszaka

A koncepció itt is az, hogy a napsugárzás hőterhelésének jelentős része a szerkezetben (falban) elnyelődjön, tárolódjon, hogy aztán némi késleltetéssel jusson a lakótér helyiségébe. A hőszállítás módja lehet a falon keresztül létrejövő hővezetés illetve a falon átmenő szellőzőjáratok időszakos megnyitásával kialakuló természetes légmozgás.

Szellőzőnyílások nélkül tömegfalról (fentebb), ezekkel együtt u.n. Trombe-falról (alábbi ábrák) beszélhetünk.

Trombe-fal működési elve télen nappal, illetve éjszaka

Trombe-fal működési elve télen nappal, illetve éjszaka

Trombe-fal működési elve nyáron nappal, illetve éjszaka

Trombe-fal működési elve nyáron nappal, illetve éjszaka

Fázisváltó szerkezet

A működési séma a tömegfalhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a hőtároló kapacitást nem a szerkezet nagy tömege, hanem a fázisváltó anyag halmazállapot változását kísérő jelentős energiaáramlás biztosítja.

fázisváltó anyag_glassx-kristályosodásA fázisváltó anyag – és ezzel együtt a fázisváltási hőmérséklet – megválasztása azonban alapos megfontolást igényel. A magasabb hőmérsékleten tárolt energia értékesebb (fűtésre intenzívebben használható), azonban a fűtési idény egészében kevesebb olyan időszak várható, amikor a napnyereség elegendő a magasabb hőmérsékletű halmazállapot változáshoz, így kevesebb szoláris energia tárolható el így.

Kapcsolódó irodalom: Dr. Zöld András: Energiatudatos építészet
forrás: holnaphaz.blog.hu képek forrása: holcimfoundation.orgtelikert.eu, foek.hu, mk.unideb.hu

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •