Az ország egy nagy puzzle

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Segélyek helyett profit és jobb fizetések. Hihetetlennek tűnik, de a mai európai politikai és gazdasági helyzetben komoly érdeklődés merül fel Magyarország irányába – például a biztosabb jövő tekintetében – a kisebb-nagyobb német vállalkozások részéről. Ráadásul ez az igényük, törekvésük, ha megfelelően menedzselik, a gazdaságfejlesztés számára is kiváló lehetőséget nyújt. Kiss Attila és Tóvári Zsolt vezetésével a Grant csoport évek óta sikerrel hangolja össze a nemzetgazdaság, a befektetni vágyók és a vidéken élők érdekeit egyaránt. Keresse őket!

A Grant csoport egy laza, cégek közötti együttműködést jelent, amelyben több, a projektfejlesztés területén ismert szakemberrel rendelkező vállalkozás dolgozik együtt.

kép: 123RF

kép: 123RF

Milyen területeken vagytok jelen?

A település- és területfejlesztés terén, országosan. A társadalom szinte minden szereplője számára, az államtól a magánszemélyekig, nyújtunk segítséget a fejlesztési projektek összeállításában és lebonyolításában. A vállalkozásoknak beruházások előkészítésében, telephelyfejlesztésben és sok más, a cégek életét érintő projekt szervezésében és levezénylésében adtunk segítséget. Természetesen nem hanyagoljuk el a magán-személyek támogatását sem. Számukra például a csa-ládi vállalkozásaik, családi gazdaságaik vagy egyéni vállalkozásaik fejlesztésében, többek között pályázatok megkeresésében, elkészítésében vagy akármilyen más, hozzájuk kötődő folyamat szervezésében kínálunk megoldásokat.

Milyen múltra tekint vissza a Grant?

Cégcsoportunk 10 éve van jelen ezen a piacon. Ezek alatt az évek alatt alapvetően az állami, önkor-mányzati szektornak dolgoztunk. Ezek a munkák a helyi infrastruktúra-fejlesztéseket, mint például iskola-, óvodaépítés, a hozzájuk kötődő rendezvények, vala-mint egyéb, a települések életét érintő programok, lakossági fórumok, konferenciák, város- és falunapok szervezését foglalták magukba. Természetesen ezeknek a projekteknek az Európai Unió felé a teljes pénzügyi elszámolását is a cégcsoportunk végezte. Munkánk nagy részét Kelet-Magyarországon végeztük, ahol jelentős erőket vonultattunk fel az LHH-s (leghátrányosabb helyzetű) térségek fejlesztése tekintetében.

fotó: Energiafigyelő

Kiss Attila, fotó: Energiafigyelő

Például részt vettünk egy kilencmilliárdos állami projektben, aminek az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet volt a projektgazdája. Az előkészítési és meg-valósítási időszakból is kivettük a részünket azáltal, hogy segítettünk felkutatni a megfelelő ingatlanokat, valamint a program országos megismertetésében is oroszlánrészt vállaltunk. A megvalósítás időszaka alatt további ismeretségekre tettünk szert, hiszen együtt dolgoztunk a minisztériumok, kormányhivatalok szakembereivel, megyei vezetőkkel, önkormányzatokkal és számos hatósággal. Azt gondoljuk, hogy ez a felhalmozott tudás nagy segítséget jelenthet megbízóink számára.

Miben tudtok segíteni?

Olyan tanácsokat tudunk adni, amelyek a hétköznapokban nem sétálnak az utcán. Pontosan tudjuk azt, hogy melyik településre milyen beruházásokkal érdemes odatelepülni, mert ismerjük az ottani igényeket, infrastruktúrát, feltételrendszert. Így tudjuk megbízóinknak a lehető legjobb helyet megtalálni, ahol a leghatékonyabb módon illeszkedhetnek be a térségbe. Ezeken a területeken meg tudjuk találni azokat a megoldásokat (pályázatokat, állami támogatásokat, fejlesztéseket, adókedvezményeket), amelyek segítik, hogy a vállalkozások az odatelepülésükkel rentábilissá váljanak. Emellett lakossági fórumokat, workshopokat, roadshow-kat, termékbemutatókat, sajtókonferenciákat, szakértői értekezleteket szervezünk a számukra. A Grant csoport szlogenje: Megoldások gombnyomásra, amellyel azt kívánjuk jelezni, hogy munkánk során a legfőbb érték a megbízhatóság, a gyorsaság és minőség elérése. A Grant csoport hatékonyságát jól mutatja, hogy a tavalyi évben sikeresen bonyolított le öt és fél hónap alatt 154 rendezvényt, országosan. Ezt az eredményt csak úgy tudtuk elérni, hogy szorosan együtt dolgoztunk partnereinkkel, önkormányzatokkal, vállalkozásokkal.

Csak hazai cégekkel dolgoztok?

Nem, külföldi cégek, vállalkozások, magánszemélyek számára is nyújtunk segítséget céljaik elérése érdekében. Ebben a mai gazdasági, politikai helyzetben azt tapasztaltuk, hogy több európai országból, köztük Németországból is, egyre több cég, vállalkozás, magánszemély érdeklődik Magyarország iránt. Ezeknek a cégeknek a piac elemzésétől kezdve a lehetséges telephelyeik meg-keresésén át minden szakmai lehetőséget biztosítunk, hogy kialakíthassák biztonságosan működő és jól jövedelmező vállalkozásaik jövőképét hazánk területén.

Miért éppen most szeretnének áttelepülni?

E cégek vezetői, látva az Európában és Németországban zajló eseményeket, a biztonságot tűzték a zászlójukra. Azt mondják, Németország több régiójában olyan megmozdulások, események történnek a migránsok részéről, amit nem hoz le a német sajtó, mégis jelen lévő probléma. Nagyon érdekessé vált a világ, ma ott tartunk, hogy ezek a cégvezetők nem csupán profitban gondolkodnak, hanem meggyőződésük, hogy a profitot sok szempontból felülírja a biztonság.

Tudsz mondani egy olyan példát, ami felmerült a cégcsoportotok életében?

Igen, például egy belga hátterű, Magyarországon működő kompresszorgyártó cég azzal keresett meg bennünket, hogy szeretne egy nagyobb telephelyet fejleszteni. A vállalat megvásárolt Budapest környékén egy nagy területet. A személyes megbeszélés során világossá tették számunkra, hogy ők nem értenek ahhoz, hogyan kell összerakni egy ilyen projektet, ezért fel szeretnének kérni egy szakértői céget, ami megoldja a problémájukat. Nagyon sok olyan szakmai munka van, amelyre megbízóink kollégái érthető módon nincsenek felkészülve, ilyenek például: az engedélyek beszerzése, a tervező, a kivitelező kiválasztása, valamint a beruházás szakmai és pénzügyi bonyolítása. Ezekben az esetekben tehát megbízóinkat alapvetően döntés-előkészítésekkel támogatjuk. A cél az, hogy ne kelljen a cégvezetőnek vagy a kollégáknak a számukra megszokott, ismert munkafolyamatokból kilépni.

A települések hogyan profitálnak a munkátokból?

hirdetés

Mivel jellemzően az LHH-s térségekben dolgoztunk, nagyon sok önkormányzatot látogattunk meg, és segítettünk nekik a fejlesztésekben. Ez idő alatt arra jöttünk rá, hogy igazából a vidékfejlesztés nem abból kell, hogy álljon, amit a kormány évek óta csinált, hogy „itt van 1–2milliárd, csináljatok valamit belőle”. Azt tapasztaltuk, hogy sokkal hatékonyabb és olcsóbb az a vidékfejlesztés, ha megkeressük a helyieket, és megkérdezzük, mi a helyzet itt nálatok, mire van szükség ahhoz, hogy az életetek hatékonyabban működjön. A hatékonyság abban rejlik, hogy a kiíró pontosan felméri a meglévő adottságokat, és helyi igényeikre szabja például a pályázati kiírásokat – ebben az esetben biztos, hogy ezek a támogatások a megfelelő választ fogják adni a helyben felmerült igényekre. Erre a gondolatra alapozva készítettünk egy 20–22 oldalas tanulmányt, amit annak idején eljuttattunk a kormány illetékeseihez, akik az anyag egy részét be is építették a későbbi fejlesztési tervekbe.

Tudnál mondani konkrét példát erre a hatékonyabb vidékfejlesztésre?

Létezett Abaújszántó környékén az Abahús nevű húsfeldolgozó és forgalmazó cég, ez látta el a környéken élő emberek nagy részét a termékeivel. Alapvetően a térség családi gazdaságaira épült rá az egész húsfeldolgozó, ezzel munkát, megélhetést biztosítva az itt élők számára. Abban a pillanatban, ahogy a piaca több külső hatás miatt megszűnt, a cég helyzete ellehetetlenült. Ennek egyenes következménye volt, hogy a térségben élők is elvesztették megélhetési lehetőségeiket. Mi akkor a mi teendőnk? Véleményünk szerint nem az, hogy átgondolatlanul egy Budapesten megfogalmazott pályázati kiírás feltételeit biztosítjuk a számukra anélkül, hogy ismernénk a helyi problémákat. Ennél van jobb megoldás is. Például felmérjük jelenlegi adottságaikat, a piacot, a gépparkot, az egyéb humán és infrastrukturális erőforrásokat. Megoldásként támogatjuk a helyi családi gazdaságokat, hogy újra állatokat tudjanak nevelni; segítünk felújítani a régi gépparkot; a hatékonyság, a duális képzés jegyében átképezzük az embereket; megszervezzük a piacot, ezáltal biztosítjuk a jó és gazdaságos működés alapjait.

Kiss Attila, fotó: Energiafigyelő

Kiss Attila, fotó: Energiafigyelő

Ez volt a kiindulópont?

Igen, azt javasoltuk, hogy a vidékfejlesztés ne Budapesten dőljön el a minisztérium irodájában azáltal, hogy kiírunk egy pályázatot, kiküldjük vidékre és kész. A kiíró figyelembe vette azt, hogy a fejlesztendő területen élő emberek nem tudnak elutazni képzésekre, ezért ott helyben kell megtalálnunk az oktatási lehetőségeket. A projekt lehetőséget biztosított arra, hogy tizenhét felnőttátképzési, -oktatási, közösségi központot hoztunk létre az ország különböző, alapvetően LHH-s térségben lévő pontjain. Amikor ezek a központok létrejöttek, azt javasoltuk a kiíró számára, hogy alakítsunk ki olyan szervezeti formákat a térségekben, amelyeket a helyi önkormányzatok fognak össze, működtetnek. E szervezeti formák, egyesületek létrehozásával az volt a cél, hogy a térségben működő önkormányzatok, ismerve saját igényeiket, problémáikat, indítsanak új, a felnőttátképzéshez kapcsolódó, munkahelyteremtő projekteket, a duális képzés jegyében.

A közmunkaprogram hogyan kapcsolódik ide?

Világosan látjuk – és látja a kormány is –, hogy a közmunkaprogram jobb a segélynél, de nem igazi megoldás, hanem átmeneti. A mi célunk az, hogy az embereket a valós termelőfolyamatok felé tereljük, amelyek által valamit előállítanak, ami piacra kerül, és a végén profit is keletkezik. Ebben az esetben nem segélyt, és nem 52 000 forint túlélési pénzt kell adnunk, hanem van lehetőségünk jobb bér fizetésére is. Ennek a rendszernek a kiépítésében is részt vettünk, és mintegy kétszáz önkormányzattal dolgoztunk együtt az elmúlt években, és dolgozunk együtt ma is, ennek a célnak az elérése érdekében.

fotó: Energiafigyelő

fotó: Energiafigyelő

Tehát a közmunkaprogramon túl a gazdaság számára fontosabb és jobb megoldásnak látjuk azt, ha a Magyarországon helyüket kereső belföldi és külföldi cégeket megpróbáljuk integrálni ezekbe a térségekbe. Így, ismerve a helyi adottságokat és a vállalkozások céljait, a duális képzésen keresztül a helyi közmunkaprogramban részt vevő személyek átvezethetők a munkaerőpiacra. Az igényeket és az azokra választ adó legjobb megoldásokat szeretnénk egymáshoz közelíteni, ami által a puzzle darabjai a helyükre kerülnek. Mi úgy látjuk magunk előtt az országot, mint egy nagy puzzle-t, egy nagy kirakót. A cégeket pedig mint ennek a puzzle-nek a darabjait, amiket mi a tapasztalataink és tudásunk alapján képesek vagyunk belehelyezni abba a részbe, ahová ők a leginkább beleillenek.

Az energetika területén is mozogtok?

Ma minden az energetikához, az energiamegtakarításhoz kapcsolódik. Az energiamegtakarítás jegyében a legmoder-nebb, leghatékonyabb megoldást kellene alkalmaznunk, például az öntözőtechnológiák tekintetében is. Magyar-országon a szükségeshez képest csak nagyon kevés, talán 10–12%-át öntözik a mezőgazdasági területeknek. Az öntözőtechnológiáink idejét-múltak, nem hatékonyak. Energiát, pénzt veszítünk el, és ezáltal a versenyképességünk is jelentősen lecsökken, például azokhoz az országokhoz képest, amelyek ma a legmodernebb izraeli vagy holland technológia alkalmazásával öntöznek. Az említett technológiák olyan tökéletes megoldásokat adhatnának számunkra, amelyek által töredéke lenne az energia- és vízfelhasználásunk, így hatalmas összegeket takaríthatnánk meg. Ha megengedsz egy második példát is, akkor azt mondanám, hogy az üvegházak kifűtésére is meg kell találnunk a legjobb megoldásokat, amik környezetbarátak, hatékonyak. Ilyenek lehetnek például a levegő-levegő hőszivattyús rendszerek. Nem kell feltúrni a földterüle-teket, nincs átalakítás, fakivágás, fúrás, vízvisszasajtolás stb., mint az egyéb rendszereknél, amelyek költségesek és rendkívüli módon rombolják a környezetünket. Ez a technológia egyszerűen, bárhol, bármikor, különleges engedélyek nélkül telepíthető, és a levegő energiáját használva hűt-fűt.

Csak áram kell hozzá…

Így van, de ha napelemeket telepítünk, akkor még a működéshez szükséges energiánk is szinte ingyen van.

Mit üzennél meglévő és jövőbeni partnereid számára?

A közelmúltban hallottam egy híres magyar professzortól egy mondást, amelyet cégcsoportunk is magáénak érez. Az üzenetem meglévő és leendő partnereim felé ez a gondolat lenne: „Partnereink számára mindig a jót, a jobbat, sőt a legjobbat!”

A cikk az Energiafigyelő magazin 2017/01. számában jelent meg.

Energiafigyelő 20171_Borító 500

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?