Biomassza, biogáz – új beruházások

Megosztom
  • 1
  •  
  •  
  •  
  •  


Mintegy két és fél milliárd forintos beruházással biomassza-fűtőmű épülhet Győrben; a létesítménnyel évi 6,9 millió köbméter földgáz felhasználását válthatja ki a megyeszékhely – írja keddi számában a Kisalföld.

A helyi városüzemeltetési társaság, a Győr-Szol Zrt. ingatlanán, a Wis Befektetési és Kereskedelmi Zrt.-vel közösen létrehozott projektcég beruházásában valósulna meg a fűtőmű, amelyben egy nyolc megawattos, faaprítékkal működő és egy öt megawattos szalmabála-tüzelésű kazán szolgáltatná a meleg vizet a távhőrendszerbe.

kép: briomassza.hu

A létesítményben a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. erdei faaprítékát és a Győr-Szol által összegyűjtött faanyagot tüzelnék el.

Oroszlány önkormányzata támogatja a Magyar Villamos Művek (MVM) mintegy hétmilliárd forintos beruházását, amely 2014-ben leállítani tervezett Vértesi Erőmű telephelyén, biomassza alapú fűtőerőművel oldaná meg a város 4 ezer 300 lakásának és ipari parkjának távfűtését – mondta el a polgármester az MTI-nek.

Takács Károly (Fidesz-KDNP) kifejtette, változatlanul érvényben van a döntés, hogy a Vértesi Erőművet és a hozzá tartozó márkushegyi szénbányát 2014-ben bezárják, azonban az erőműnek 2020-ig szerződése van a várossal a távhőszolgáltatás biztosítására.

kép: vert.hu

Ahhoz, hogy a helyettesítő fűtőmű elkészülhessen a tervezett leállítás időpontjára, a megvalósításról szóló döntést 2013 márciusában meg kell hozni. Az MVM Zrt. korábban több alternatívát megvizsgált, többek között gáztüzelésű erőmű építését is, majd a magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű biomasszás változatokat vette figyelembe a további tervezésnél – ismertette Takács Károly.

A polgármester elmondta, a változatok között szerepelt, hogy az MVM az oroszlányi ipari parkban zöldmezős beruházásként építi meg a fűtőerőművet, de ekkor a területre villamos csatlakozást kell kiépíteni, a telephelyet be kell kötni a városi távfűtőhálózatba, valamint problémát jelenthet az is, hogy az erőmű üzemeltetéséhez 25 percenként egy kamionnyi tüzelőanyagra van szükség.

“Fontos érv az erőművi telepítés mellett, hogy a telephely jövőjével is számol. A hőfogyasztók számára az optimális árat nagyobb, villamos energiát is termelő erőmű biztosíthatná. Ennek az erőműnek válogatott települési hulladék lehetne a tüzelőanyaga” – tette hozzá Takács Károly, aki emlékeztetett arra, hogy az MVM a Vértesi Erőmű Zrt. lehetséges jövőképét tervezve vizsgálja a hulladéktüzelés lehetőségét.

hirdetés

A beruházás kapcsán elkerülhetetlen az erőmű és a város közötti öt és fél kilométeres távvezeték korszerűsítése, amely elavult, csaknem 17 százalékos hőveszteséggel működik. A beruházás másfél milliárd forintos költségének finanszírozásáról még nincs végleges álláspont.

A polgármester elmondta azt is, a technológiaváltást követően nem kerülhető el a majdani hőáremelés, azonban egy túlzott mértékű áremelés az ipari fogyasztók távhőhálózatról történő leválását eredményezheti, ami a többi fogyasztóra még nagyobb terhet róhat.

A tervezett fűtőerőmű 35 megawattos csúcsteljesítményre lenne képes, két biomassza kazánnal és egy tartaléknak szánt olajtüzelésű kazánnal. A beruházáshoz felhasználható a Vértesi Erőműben jelenleg működő faaprító berendezés, amelynek kapacitása 100 tonna óránként.

Nyolcvanmillió forint értékű beruházással újabb biogázmotort helyeztek üzembe a nyíregyházi Nyírségvíz Zrt. 1-es számú, központi szennyvíztisztító telepén, ahol tíz éve termelnek megújuló energiát, hőt és villamos áramot a keletkező szennyvíziszapból – közölte a cég vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón kedden a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen.

Galambos Sándor elmondta: az első két biogázmotort a telephely 2,2 milliárdos, a Svájci Államszövetség támogatásával megvalósult 2002-es korszerűsítéskor helyezték üzembe. Az azóta eltelt egy évtized alatt a tisztítás során keletkező szennyvíziszapból 23 millió kilowatt elektromos áramot állítottak elő a telephely, valamint az irodák és kiszolgáló létesítmények energiaellátására. Ezzel a cégnek mintegy 450 millió forintot takarítottak meg, és ez a költség természetesen nem növelte a szolgáltatás árát, így megtakarítás jelentkezett a lakosságnál és a közületi fogyasztóknál is.

A most üzembe helyezett, a két korábbihoz hasonlóan napi 143 kilowattóra teljesítményű gázmotor-beruházáshoz a cég pályázat alapján 32 millió forint támogatást kapott az európai uniós Környezet és Energia Operatív Programból. A fejlesztés során építettek egy úgynevezett iszapfogadó és -feladó létesítményt, amely fogadja a szabolcsi települések szennyvíztisztító telepeiről is az ott keletkezett szennyvíziszapot hasznosításra.

A harmadik gázmotorral a Nyírségvíz Zrt. a nyíregyházi szennyvíztelep energia ellátásának 80 százalékát már a saját maga által előállított megújuló energiával biztosítja – emelte ki Galambos Sándor. A cég teljes, évi 400 millió forint értékű energiafelhasználásának 20 százalékát fedezi a szennyvíziszap biogázából nyert energia.

Csurka Péter, a cég főenergetikusa hozzátette: a szennyvíziszap hasznosításával a környezetet is megóvják a veszélyes anyagtól, a nyíregyházi szennyvíztisztító telep 2002-től környezetterhelés nélkül végzi feladatát.

Tóth György, a társaság műszaki vezetője megerősítette: az Európai Unió támogatásával most megvalósuló, mintegy 13 milliárd forint értékű szennyvízhálózat fejlesztés során az eddig használaton kívül álló nyíregyházi 2-es számú tisztítótelepet is bővítik, korszerűsítik, és ott szintén üzembe helyeznek majd egy 250 kilowattórás teljesítményű gázmotort.

MTI

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  • 1
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?