Biomassza kisokos


Miért biomassza? „A megújuló energiaforrások alapvetően a jövő alternatív iparágát és kitörési pontját jelentik a mezőgazdaság, a vidék és az egész nemzetgazdaság számára.”

Részlet az Új Széchenyi Tervből, 2010. július 28.

Az Európai Unió megújuló energiahasznosítási irányelveivel hazánk energiapolitikája is megegyezik. Az elmúlt évtizedekben újra fokozottan előtérbe kerültek a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése, ezen belül a hagyományos tüzelési módszerek, tüzelőanyagok használata: szalma, ocsú, fa, amelyeknek mai összefoglaló megnevezése: „szilárd biomassza”.

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük.

A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények.

Csoportosítása felhasználása szerint

  • Tüzelhető biomassza

A tüzelhető biomasszák jellemzően viszonylag alacsony nedvességtartalmúak és ennek megfelelően magas fűtőértékűek. A legjellemzőbb tüzelt biomassza-fajták : tűzifa apríték (erdei lágy v. keménylombos erdőkből előállítva, fűrészüzemi hulladékokból, illetve lágyfa-energiaültetvényekből (például nyárfa) előállítva, fűrészpor (fűrészipari melléktermék), szalma, energiafű, illetve ezekből előállított pellet.

  • Elgázosítható biomassza

A biológiailag elgázosítható biomasszák jellemzően nagyobb nedvességtartalmú növényi hulladékból, vagy állati hulladékból áll. Pl: cukortartalmú növények, zöld növényi hulladék, állati szennyvíziszap, trágya.

  • Gépjármű-üzemanyagként hasznosítható biomassza

Benzin esetében (ld. bioetanol): cukorrépa, cukornád, kukorica, burgonya, búza, szalma, fa, nád, energiafű

Diesel esetében (ld. biodízel): repce, olíva, napraforgó stb.

Csoportosítása ágazat szerint

  • Hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukoricaszár, repce, napraforgó stb.)

    hirdetés
  • Erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékok (faapríték, -nyesedék, fűrészpor stb.)

  • Energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák: akác, nyárfa, fűzfa, takarmánynövények: cukorrépa, köles, rozs, repce stb.)

A biomasszák jelentősége energiagazdálkodás és a globális életfenntarthatóság szempontjából, hogy általuk megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás. A megújuló energiaforrásoknak ez a típusa általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén fosszilis energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO2 tartalmának növekedését, melyet jól tudunk, hogy az üvegház-hatás, a globális felmelegedés problémáinak előidézői.

Egyes források szerint az EU területének egy tizedét lehetne energetikai rendeltetésű biomassza termelésre hasznosítani, ez körülbelül a régió jelenlegi villamos energia szükségletének 20 %-át fedezné. Hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve a fő- és melléktermékekkel együtt 55-58 millió tonna.

Szerte az országban és határainkon kívül is (régi-új) biomassza tüzelésű kazánok, fűtőberendezések, erőművek, pellet/brikett üzemek kiépítése történik, amelyek tüzelő- vagy alapanyag ellátási projektjeiben szakmai munkánkkal 2009 óta mi is aktívan részt veszünk.

Magyarország közismerten kiváló mezőgazdasági termelési adottságokkal rendelkezik.

A magyar mezőgazdaság részeként a növénytermesztés során keletkező melléktermékek a gazdák számára eddig nem, vagy kevésbé felhasznált részeit a megújuló energiatermelésre fordítjuk. Mezőgazdasági szilárd melléktermékeinket termelőkkel, gazdákkal együttműködve állítjuk elő és vásároljuk fel. Szálas alapanyagokból (szalma, repce, nád, szója, kukorica, energiaültetvények, stb.) elsősorban ’nagykocka’ bálákat készítünk, a szemes melléktermékeket (ocsú, maghulladék) is hasznosítjuk.

A Brio-Massza Kft. portfóliójába tartozik még a szilárd biomassza termékeinek másik forrása, az erdészeti ágazat – erdészeti kitermelés, legelők-rétek fától való kitisztítása, faapríték-készítés, fafeldolgozás, fakivágás, fűrészpor beszállítás.

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve célul tűzte ki, hogy 2020-ig az összes energiafelhasználásból a megújulók 14,65%-os részesedést érjenek el, melyből az ütemterv szerint a villamos energia és fűtés-hűtés szektorban a szilárd biomassza aránya komoly növekedést fog produkálni.

Ez a biomassza hasznosítás ágazatában új bevételi forrást, a munkaerőpiac bővítését jelenti a hazai termelők, a mezőgazdaságban és más kiegészítő szakmákban dolgozók számára.

Az a gazdasági modell, amely egy fenntartható jövőt kíván megalapozni, az energiatakarékosságot, a hatékonyságot, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználását előtérbe helyezi.

 

Bozori Róbert

okl. agrármérnök

Brio-Massza Kft.

www.briomassza.hu

Szólj hozzá!

You must be bejelentkezve to post a comment.