Csendes fenntarthatósági forradalom a pénzügyi szektorban

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


A háttérben zajlik a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakítása a klímavédelmi és fenntarthatósági szempontok mentén, a magán- és az állami szférában egyaránt. Az Európai Unióban egyre több hatóság vizsgálja a klímaváltozás pénzügyi szektorra gyakorolt hatásait, míg a norvég állami alapkezelő és az Allianz egymást felüllicitálva igyekszik kivonni befektetéseit a fosszilis energiaforrásokhoz köthető projektekből. A változás teljes mértékét és ütemét persze nehéz felmérni, de ha a globális pénzügyi rendszer tényleg átáll a fenntarthatósági és klímavédelmi szempontok szigorú követésére, annak hatását jó eséllyel mindenki érezni fogja.

Ha nem is látványosan, sőt kifejezetten a háttérben, de gyors ütemben zajlik a nemzetközi pénzügyi rendszer fenntarthatósági paradigmáknak megfelelő újraformálása. Ez úgy értendő, hogy mind a magán-, mind az állami szféra szereplői egyre inkább felismerik a klímaváltozás kockázatait és ennek megfelelően alakítják befektetéseiket és a szabályozói környezetet.

Euro pénz

hirdetés

Ezt a folyamatot rendkívül jól mutatják be az európai történések: Norvégia például elkezdte kivonni állami tőkealapjainak befektetéseit a fosszilis energiaforrásokhoz köthető projektekből, míg Franciaország a világon elsőként bevezette a kötelező klímaügyi beszámolások követelményrendszerét az intézményi befektetők számára. Emellett a svéd kormány is egy olyan programcsomag bevezetését tervezi, amely a fenntarthatósághoz kapcsolódó, az eddiginél szélesebb körű és alaposabb befektetői tájékoztatást célozza meg, illetve előírja, hogy a hatóságoknak és cégeknek milyen klímakockázatokkal kell foglalkozniuk. Az pedig önmagában beszédes, hogy a brit, a svéd, a német és a holland pénzügyi hatóságok egyaránt vizsgálják, hogy a klímaváltozásnak milyen hatása van az Unió pénzügyi rendszerére.

Azonban nem csak Európában és nem csak az állami szférában foglalkoznak a témával, sőt! A Dél-Afrikai Köztársaságban például már a tőzsdei bevezetés egyik feltétele a fenntartható fejlődési program megléte, míg Brazíliában a banki szabályozások előírják, hogy a környezeti kockázatokat is figyelembe kell venni a számviteli rendszerek kialakítása során. A magánszférában pedig egészen elképesztő összegek repkednek: az Allianz például már nem fektet olyan cégbe, amelynek árbevétele 30 százalék feletti arányban a szénbányászathoz köthető, illetve amely energiafogyasztását minimum 30 százalékban fosszilis energiaforrásokból fedezi, ami így összesen mintegy 4 milliárd eurónyi befektetésüket érint. A döntést ráadásul nem is akarták semmilyen világmegváltó köntösbe burkolni, a befektetési igazgató szerint egyszerűen már túl kockázatosnak tartják a szénalapú beruházásokat és nem látják, hogy azok miként térülnének meg.

Eközben a világ legnagyobb vagyonkezelője a Blackrock elindított egy fosszilistüzelőanyag-mentes indexet, a RENIXX World – a világ legjelentősebb megújuló energia részvényindexe – pedig szárnyal. Erről összességében csak annyit, hogy persze még csak egy folyamat elejénél vagyunk, de ha ez így folytatódik és a pénzügyi rendszer az évek alatt átáll a fenntarthatósági szempontok szigorúbb követésére és a klímavédelem komolyan vételére, azt mindenki érzékelni fogja.

forrás: chikansplanet.blog.hu

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?