Egyre kevesebb magyar találmány születik

Jelentősen csökkent a hazai találmányok száma az utóbbi évtizedekben: most már csak 63 új hazai találmány jut egymillió magyarra, míg harminc éve ez az arány ötszáz körül mozgott.

– Összehasonlításképp ez az adat az Európai Unióban négyszáz – mondta Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) főtitkára. Vedres szerint a háttérben több tényező is áll. A magyar feltalálók egy része külföldi tulajdonú vállalatnál dolgozik, ezért az új eredmények többségét először nem itthon, hanem az anyaországban védetik le.

– Mivel a hazai ipar gyakorlatilag teljesen megszűnt, a magyar cégeknek szinte egyáltalán nincs igényük az új, innovatív megoldásokra. Sokkal gyorsabban megtérül, ha valaki kereskedéssel foglalkozik, mint ha időt és pénzt szánna a kutatásra-fejlesztésre – emelte ki a főtitkár, aki emellett  megjegyezte: egyre kevesebb az olyan kutató, aki a szűk anyagi források ellenére is „szenvedélyesen alkot”.
Kürtös József, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szabadalmi főosztályvezető-helyettese is  megemlítette: a hazai szabadalmi bejelentések száma jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban, ami nem feltétlenül magyarázható az alacsonyabb népességszámmal.

Kürtös szerint a Magyarországon tevékenykedő külföldi tulajdonban lévő vállalatok nem mindig itthon adják be a szabadalmi kérelmet, hanem abban az országban, ahol az anyavállalat van, azután európai szabadalmat szereznek. – Az elmúlt évben több, mint háromezer európai szabadalmat hatályosítottak Magyarországon, ami húsz százalékkal több, mint a 2010-es adat – tette hozzá  Kürtös József.

A magyar vállalkozások többnyire nagyobb vállalatoknak dolgoznak be, ezért általában nem diktálják, hanem csak követik a trendeket amellett, hogy a körükben az iparjogvédelmi tudatosságot is népszerűsíteni kell – mondta a szakember.

– Sajnos, most a gazdasági környezet sem kedvező, ezért nincsen akkora igény az innovációra, mint egy dinamikusan növekvő periódusban – említette meg Kürtös József, aki szerint ennek ellenére vannak olyan ösztönzők, amelyek elősegíthetik a találmányok létrejöttét.

Ebbe a kategóriába tartoznak például az innovációs, kutatás-fejlesztési pályázatok, amelyeknek a végén valamilyen kézzelfogható újszerű eredményt is fel kell mutatni. Ugyanide sorolhatóak egyes utólagos adótámogatások is.

A kabinet tervei között szerepel, hogy hozzájárul a hazai feltalálók külföldi szabadalomszerzéséhez, ahol a pályázat előfeltétele a belföldi szabadalmi bejelentés. Kürtös szerint, ha igénybe lehet venni a támogatást, akkor több mint valószínű, hogy a hazai szabadalmak száma is emelkedni fog.

Jó tudni

A szabadalom bejegyzésének feltételei
• Abszolút új: addig még soha, sehol, senki nem hozta még nyilvánosságra
• Feltalálói teljesítményen alapszik: a megoldás egy jó szakember számára sem nyilvánvaló
• Technikailag megvalósít-
ható: iparilag előállítható, illetve a gazdaságban hasznosítható legyen az elképzelés

Határainkon kívül

Az „oltalom” megszerzésének feltételei a nagyvilágban
• Európai szabadalom: az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a szabadalmi kérelmet, amelyet ha véglegesítenek, akkor minden európai országban automatikusan érvényes. Ezt a fajta oltalmat országonként külön-
külön lehet megsemmisíteni.
• Világszabadalom: ilyen nincsen. Az európai szabadalom kivételével általában országonként külön kell megszerezni a szabadalmat.
• Szabadalmi szupersztráda: ha két, erre megállapodást kötött országban van benyújtva ugyanaz a találmány, és az egyik hivatal előbb elfogadja, akkor kérhető a másiknál az ügyintézés meggyorsítása.

forrás: metropol.hu