Eldőlni látszik a szélmalomharc szemétfronton

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Úgy tűnik, egyre több vállalathoz jut el és hagy maradandó nyomot a körkörös gazdasági modell működési mechanizmusa, illetve a mondás, miszerint nem minden hulladék szemét. Az Unilever nemzetközi vállalat vezetőinél például annyira megragadt a fenti alapigazság, hogy ma már semmilyen veszélytelen hulladékot nem küldenek lerakókba, mindent újrahasznosítanak. Ráadásul a folyamat révén évente nagyjából 200 millió euró költségcsökkentést is elértek, miközben világszerte közel ezer munkahelyet teremtettek. A nyilvánvaló pozitív hatásokon túl van még egy dicséretes dolog az Unilever kezdeményezésében – nevezetesen, hogy nem ülnek rá a megoldásra és kezelik azt hétpecsétes titokként, hanem megosztják a módszert és a modellt az érdeklődő vállalatokkal.

Márpedig szemét akad bőven – Magyarország éves kommunális hulladéktermése a lakossági, közületi és gazdasági tevékenység révén keletkező szemetet is beleszámítva körülbelül 20-21 millió köbméter, mintegy 4,3-4,5 millió tonna. Lenne tehát min dolgozni, még akkor is, ha a tetemes lakossági szeméttermelést ebből levesszük. De miért tennénk? Ha nem is nagyvállalati hatékonysággal, de a körkörös gazdasági modell otthonainkban is működhet, csak ki kell találni, hogy saját háztartásunkban mit tudunk tenni az ügy érdekében.

Körkörös gazdasági modell

Körkörös gazdasági modell

Mielőtt rátérnénk erre az elmúlt években egyre népszerűbb gazdasági megközelítésre, érdemes a régi módszerről pár szót ejteni. A lineáris modellben – ami ma még azért meghatározó – a termelés alkotóelemeit (voltaképpen a nyersanyagokat, alapanyagokat és erőforrásokat) a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után – akár melléktermékként, hulladékként vagy éppen késztermékként az életciklusa végén – szemétként kidobjuk. Lássuk be, ez nem túl gazdaságos működés.

Ezzel szemben a körkörös modell esetében az alapanyagok és erőforrások felhasználása tervezetten, zárt ciklusban történik, és a hulladék szinte teljes egészében hasznosul. Voltaképpen egy adott termék előállítása során ezek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a gazdasági körfolyamatokba. A biológia alapanyagok – például a szerves hulladék – megfelelő kezeléseket követően komposztként visszakerül a természetbe, a fémhulladék újra kohókba kerül, ahol más termékek alapanyagává válik, vagy a másként nem újrahasznosítható hulladékot elégetve energiát nyer belőle a vállalat saját termelési folyamataihoz vagy mások ellátásra.

Az Unilever sztori

hirdetés

A vállalat nem tett mást, mint 5 év alatt mind a 240 gyárát erre a zárt, körkörös ciklusra állította át, minden korábban hulladékként kezelt dolognak új funkciót talált. Ez lehet akár újrahasznosítás, vagy éppen olyan termék előállítása, amely még értéket képviselhet valaki számára.

A folyamat első lépéseként csökkentették a hulladék mennyiségét. Ezt követően erőforrásokat allokáltak annak szétválogatására, az értékes anyagok kinyerésére és újrafeldolgozására. A vállalat esetében ez a teljes folyamatra kiterjedt – újrahasznosítják a beszállítók csomagolóanyagait és komposztálják a szerves hulladékot. És ami a vállalat szempontjából a legfontosabb – és a többi érdeklődő vállalat számára a legvonzóbb – eközben társadalmi és anyagi értéket teremtenek.

Az Unilever egyiptomi gyárában például csökkent munkaképességű embereknek adtak munkát a hulladék válogatásának folyamatában. A korábban szemétként kezelt anyagoknak pedig új funkciót találtak: Elefántcsontparton például olcsó építőanyag készül belőle, Kínában pedig téglát és járdaelemeket gyártanak ezekből, Indiában pedig a komposztálható szerves hulladékot a helyi közösségek kapják mezőgazdasági tevékenységükhöz. A cég eközben világszerte pedig évente közel 200 millió eurónyi költségcsökkentést ért el, voltaképpen azzal, hogy lehajolt a szemétért.

Kicsiben kicsit más, de működik

Amellett, hogy ez minden vállalatvezető álma, a dolog szépsége, hogy többé-kevésbé kicsiben is működik. Érdemes tehát belevágni, és átállítani a háztartást a körkörös gazdasági modell fapados változatára, és átgondolni viszonyunkat a szemétbe kidobott krumplihéjhoz, a kiürült PET-palackhoz és az elolvasott újságokhoz.

Nem vagyok naiv, tudom, hogy szinte nincs olyan háztartás ma Magyarországon, amelyik szemétmentesen tudna létezni, és azt is látom nap, mint nap, hogy a technikai feltételek sem adottak minden esetben például a szelektív hulladékgyűjtéshez. De ahogy azt az Unilever példája mutatja, senki nem fog helyettünk lépni – ha a családok kikövetelik a megfelelő körülményeket, a szelektívhulladék-gyűjtő szigeteket és azokat felelősen használják is, kicsivel közelebb kerülhetünk az új modellhez otthon is.

Vállalatvezetőknek pedig kötelező átgondolni a lehetőségeket.

forrás: chikansplanet.blog.hu

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?