Élelmiszer válságot okoznak a bioüzemanyagok?

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Ismét előtérbe kerültek az első generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatos aggályok azt követően, hogy Észak-Amerikában a hatalmas forróság miatt jelentősen romlottak az idei kukoricahozammal kapcsolatos várakozások, és szárnyalni kezdett a kukorica nemzetközi ára. Számos ország, és szervezet szólalt fel az első generációs bioüzemanyagok ellen az elmúlt hetekben, mert a 2007-2008-ban tapasztalt élelmezési válságtól tartanak.

A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak, a fosszilis energiahordozók, főként az olaj kimerülésével összefüggő félelmek, illetve a fekete arany árának elmúlt évtizedben tapasztalt jelentős emelkedése komoly lökést adott a bioüzemanyagok termelésének. A nyugati, a kőolaj-ellátás szempontjából jelentős importkitettséggel bíró országok ezenfelül a külső függés csökkentésének egyik eszközét is látják, a jellemzően belföldi termőterületeken megtermelt növényekből előállított üzemanyagban, így komoly állami szubvenciókat rendeltek a bioüzemanyagok előállítása mellé. Ezen országok szempontjából az alapelv igen egyszerű: a helyben megtermelt mezőgazdasági termékeknek felvevőpiacot lehet biztosítani, ami által erősödik az ágazat jövedelemtermelő, illetve munkahely-megtartó képessége; import kőolajat lehet kiváltani, aminek következtében javul az energiabiztonság és a külkereskedelmi mérleg, továbbá csökkenthető a nem feltétlenül nyugatbarát olajexportőr országok pénzügyi “támogatása” is, valamint a CO2-kibocsátás is.

kép: jockey/indafoto

Mind ezen érvek mellett a bioüzemanyagok terjedésének meghatározó tényezője a kőolaj helyettesíthetőségének gazdasági racionalitása, vagyis a kőolaj mindenkori ára. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a bioüzemanyag-termelés felívelése történeti szempontból a kőolaj árának érdemi drágulásával köthető össze. A magas olajár a helyettesíthető termékek versenyképességének javulása irányába hat, illetve a fent említett politikai, gazdaságpolitikai célok is erősebben érvényesülnek.

Az Európai Unióban már most is a gépjárművezetők biokomponenssel kevert üzemanyagot tankolnak, és a keverési arány a jövőben emelkedni fog, mert a közösségi célkitűzések szerint a közlekedési szegmens által felhasznált energia 10%-ának megújuló alapúnak kell lennie 2020-ra. Az Egyesült Államokban szintén jelentős támogatásokkal igyekeznek elérni a bioüzemanyagok térnyerését, aminek következtében az Amerikában megtermelt kukorica 40% már etanolgyártásra fordítódik.

Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok a világ egyik meghatározó kukoricaexportőre is egyben, az amerikai gyakorlatot folyamatos kritika éri a gabonaimportra szoruló országok részéről. A bioüzemanyagok növekvő térnyerésére mutogattak sokan 2007-2008-ban is, amikor a világ több fejlődő országában sorra éhséglázadások törtek ki a rendkívüli mértékben emelkedő élelmiszerárak miatt. (A másik fontos tényezőként az ázsiai földrész középosztályának bővülését azonosították.)

A jelenlegi bioüzemanyagok elsőgenerációs termékeknek minősíthetők, amelyek legfontosabb tulajdonsága, hogy előállításuk a normál, élelmezési vagy takarmányozási célra termesztett növényekre alapszik. A hétköznapi értelemben vett benzin helyettesítése alapvetően etanollal valósul meg, míg a gázolajat ún. biodízellel váltják ki. Az első generációs etanolt a legtöbb esetben kukoricából, vagy cukornádból állítják elő, míg a biodízel-termelés alapanyaga többnyire a szójabab, a repce és a napraforgó.

kép: mnb/indafoto

Ismét élelmiszerkrízis fenyeget?

Az idei év során a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében az alapvető gabonafélék terméshozamának csökkenése, és ezzel az élelmiszerárak növekedése várható, ami ismét a középpontba állította az első generációs üzemanyagokkal szembeni ellenérzéseket.

hirdetés

A nemzetközi élelmiszerpiac egyik meghatározó szereplője, a Nestlé vezérigazgatója az elmúlt napokban heves kirohanást intézett a bioüzemanyagok támogatása ellen. Peter Brabeck-Letmathe a BBC-nek nyilatkozva figyelmeztetett rá, hogy az olcsó élelmiszerárak korának vége. Hozzátette, hogy amennyiben az élelmezési alapanyagokat nem használnák üzemanyagok előállítására, akkor az élelmiszerek ára ismét csökkenhetne.

A Nestlé a kezdetektől fogva ellenezte az első generációs bioüzemanyagok támogatását, mert a meglátásuk szerint a környezetkímélőnek nevezett hajtóanyagok komoly árnyomást fejtenek ki az élelmiszerek árára, tovább elveszik a vizet és a földet az élelmezési célú termelés elől.
Brabeck-Letmathe meglátása szerint a bioüzemanyagok csak azért versenyképesek, mert hatalmas támogatásokban részesülnek, elsősorban az Egyesült Államokban. Ez a cégvezető szerinte elfogadhatatlan gyakorlat, amelyet azonnal be kellene szüntetni.

Az élelmiszeripari vállalat vezetője emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdaság felel az emberiség vízhasználatának 70%-áért, és nagyon meg kell gondolni, hogy ezt az értékes erőforrást mire hasznosítjuk. Elmondása szerint egy liter etanol előállításhoz cukornád esetében 4600, míg pálmaolajból történő előállítás esetén 1900 liter vízre van szükség.

Egy másik élelmiszeri ipari konglomerátum, az amerikai Cargill csoport vezetője az előttünk álló időszakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az elmúlt öt hónap során 100 millió tonnányi gabona veszett oda Dél-Amerikában, miközben a hatalmas forróság megperzselte az Egyesült Államok kukoricatermését is.

 

kép: raczger/indafoto

A Koreai Takarmányozási Szövetség (KFA) az elmúlt napokban szintén felhívást intézett az Egyesült Államok kormányához. A KFA arra kérte a szövetségi kormányzatot, hogy mérlegelje a kukorica és a szójabab üzemanyagcélú felhasználásnak csökkentését annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen az élelmiszerellátás helyzetét a világon. Mindkét növény ára ugyanis az elmúlt időszakban rekordot, illetve historikus rekordot döntött, ami komoly veszélyt jelent a Föld népességének élelmezése szempontjából.

Paul Conway Cargill-elnök a Nestlé vezetőjével ellentétben nem csak a bioüzemanyok terjedésének tudja be az élelmiszeripari termék drágulását, bár ő sem tagadja, hogy az etanol- és biodízelgyártás által támasztott kereslet érdemben hozzájárul az gabonafélék és olajos magvak árának emelkedéséhez. Conway szerint a pénzügyi spekuláció megjelenése, illetve az elmúlt időszakban globális szinten elmaradt mezőgazdasági befektetések is rendszerszintű árnyomást fejtenek ki.

Az első generációs bioüzemanyagok vitatott helyzete várhatóan csak új generációs üzemanyagok megjelenésével oldódik majd meg. Az új generációs termékekkel kapcsolatos kutatások pontosan arra irányulnak, hogy az étkezési célra is használható termények helyett, mezőgazdasági hulladékokból és egyéb növényből, a cellulóz lebontásával állítsanak elő környezetbarát hajtóanyagot. Az új típusú bioüzemanyagok megjelenésével megszűnhetne a jelenlegi versengő állapot az élelmiszeripar és olajipar között, aminek következtében csökkenhetnének a világ élelmezési kockázatai. Hogy ez pontosan mikor következhet be, az jelenleg még kérdéses, számos különböző eljáráson dolgoznak a kutatók, azonban rövidtávon bizonyosan nem várható lényegi áttörés a zöldüzemanyagok piacán: az Egyesült Államokban csak 2022-re neveztek meg konkrét célkitűzést a második generációs bioüzemanyag-termeléssel összefüggésben, az Európai Unió pedig még nem rendelkezik ilyen típusú, konkrét iránymutatással a piaci szereplők számára.

forrás: portfolio.hu

 

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?