EU vs Déli Áramlat

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Az európai uniós jog alapelvei nem tükröződnek a Déli Áramlat földgázvezetékhez kötött kormányközi megállapodásokban – jelentette ki az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője csütörtökön, megerősítve, hogy a brüsszeli testületnek aggályai vannak, és úgy véli, hogy az Oroszország és a Déli Áramlat által érintett EU-tagállamok közötti kétoldalú megállapodások ellentétesek az uniós joggal.

Marlene Holzner közölte: a tagállamokkal abban állapodott meg a bizottság, hogy Brüsszel értesíti az orosz felet a megfogalmazódott aggályokról, és arról, hogy a megállapodások újratárgyalását tartja szükségesnek, majd ezt követően a tagállamok kezdenek egyeztetéseket Moszkvával a szerződések módosításáról. Ebben Brüsszel is szívesen ad tanácsot bármelyik félnek – tette hozzá.

kép: gazprom.com

kép: gazprom.com

A szóvivő elmondta, hogy a bizottság minden olyan vezetéket üdvözöl, amely új földgázszállítási forrást jelent Európa számára, ám ettől még ezeknek a szerződéseknek jogilag összhangban kell lenniük az uniós szabályozással.

Holzner kifejtette, hogy a bizottság megvizsgálta a megállapodásokat, és arra jutott, hogy nem tükröződnek bennük az uniós energiaszabályozás alapelvei.

“Az ellátás biztonságát és a versenyt is az szolgálja leginkább, ha más a gáz szállítója és más a csővezeték tulajdonosa” – ismertette Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője az úgynevezett harmadik uniós energiacsomag egyik sarokkövét, a szétválasztás elvét, amely Brüsszel szerint nem érvényesül a megkötött szerződésekben.

A bizottság azt is elvárja, hogy az újonnan épülő vezetékek bárki számára hozzáférhetőek legyenek, bárki szállíthasson rajtuk keresztül földgázt. “Ez a vezeték az orosz gáz számára épül” – összegezte a második brüsszeli aggályt Holzner.

hirdetés

A bizottság harmadik kifogása a megállapodásokkal, így a magyar-orosz szerződéssel kapcsolatban is az, hogy a megállapodás a gázszállítás árának meghatározásában is döntő szerepet ad a Gazpromnak, holott az uniós előírások szerint a vezeték független kezelőjének kellene javaslatot tennie az árra, amelyet pedig a szabályozó hatóságnak kellene jóváhagynia.

Újságírói kérdésre a szóvivő azt is elmondta, hogy abban az esetben, ha Oroszország nem hajlandó újratárgyalni és módosítani a megállapodásokat, akkor azt fogják javasolni az érintett tagállamoknak, hogy ne hajtsák végre a megkötött szerződéseket, máskülönben a bizottság kénytelen lesz kötelezettségszegési eljárást indítani ellenük. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy jogi szempontból irreleváns, hogy egyes országokban már a vezeték építése is megkezdődött, Brüsszel akkor vizsgálja majd meg, hogy minden összhangban van-e az uniós joggal, amikor a vezetékek elkészülnek, és a szállítási kapacitásokat elkezdik lefoglalni a szolgáltatók.

forrás: gazprom.com

forrás: gazprom.com

Az egyik érintett tagállam diplomatája újságíróknak elmondta, hogy a kormányközi megállapodásokat ezek az országok jóval a harmadik energiacsomag megszületése előtt kötötték, ám az újonnan megvalósuló gázvezetékekre is érvényesek az előírások. Rámutatott arra is, hogy 2011-ben döntött úgy a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács, hogy minden energiaügyi kormányközi megállapodást bekér, és ezek az első olyan szerződések, amelyeket átvizsgált az Európai Bizottság. A szakdiplomata azt is közölte, hogy Brüsszel már a nyáron megfogalmazta aggályait, ezek ilyen szempontból nem újak, az új fejlemény az ügyben az, hogy erről és az újratárgyalás szükségességéről az orosz energiaügyi minisztert is értesítette Brüsszel.

A tagállami forrás arra is kitért, hogy az érintett országok egyelőre “emésztik” a helyzetet, az ugyanis világos, hogy a bizottság nagyon kemény és határozott állásponton van, miszerint a Moszkvával kötött szerződéseket újra kell tárgyalni, ám, hogy ez pontosan mit jelent és hogyan zajlik majd a kétoldalú egyeztetés az oroszokkal, az egyelőre nem tisztázott; lehet, hogy az érintett államok külön-külön ülnek le Oroszország képviselőivel, de az is lehet, hogy együtt. A diplomata annak lehetőségét sem zárta ki, hogy létrejöjjön egy afféle mintaszerződés, amely megfelel az uniós előírásoknak, és ami alapján ki lehetne alakítani az új kormányközi megállapodásokat.

Brüsszel emellett a mostani bejelentésével egyrészt némileg bizonytalan helyzetbe hozta a Déli Áramlat által érintett országokat, másrészt viszont hivatkozási alapot szolgáltatott számukra, hogy meg tudják indokolni Moszkvának, hogy miért kell újratárgyalni a megállapodásokat – vélekedett a neve elhallgatását kérő tagállami forrás.

MTI

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?