Galileo az európai GPS

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Meglehetősen sokat kellett várni Európa saját műholdas navigációs rendszerére. Maga a program a kilencvenes évekig vezethető vissza, ekkor kezdett el az Európai Unió és az Európai Űrügynökség az amerikai műholdas navigációs rendszertől független megoldáson gondolkodni, de a tízszeres pontosságot ígérő szolgáltatás kiépítése nem volt sem gyors, sem zökkenőmentes.

A projektet Galileo Galilei olasz csillagászról nevezték el. Eredetileg 2008-ra tervezték az indulást, ami különféle, részben műszaki problémák miatt folyamatosan tolódott. Az első tesztműholdat 2005 végén állították pályára, ezt 2008-ban követte a második, az első két végleges berendezés pedig 2011 végén állt munkába.

Galileo GPS műhold pályára állítás

A harminc, német tervezésű műholdból álló rendszer igen nehezen akar összeállni, de tavaly májusban kettő, november 18-án négy műholdat tudtak egyszerre pályára állítani, ezzel a számuk 18-ra nőtt. Közülük az egyik egy rajzpályázat magyar győztese, Kraaijvanger Lisa Viktória után Lisa névre hallgat. A műholdakat egy nappal korábban bocsátották fel a Francia Guyanában lévő Kourou-i űrközpontból egy Ariane-5 típusú hordozórakéta segítségével.

VA 233 / Galileo M-6 Galileo GPS műhold kiloves
Az első 14 műholdat még kettesével állították pályára, amihez anno Szojuz típusú orosz hordozórakétát hasz-náltak, ezt váltotta fel az annál lényegesen nagyobb hasznos teher hordozására alkalmas, európai gyártmányú Ariane-5. „Az Ariane-5 rakéta használatával hamarabb teljesíthető a műholdak pályára állítása, ami lehetővé teszi a rendszer mielőbbi teljes körű működését” – közölte Paul Verhoef, az ESA egyik igazgatója a sikeres pályára állítás után.

2016 Decemberében elindult

Tavaly decemberben az űrügynökség jóváhagyásával aztán elindult a rendszer. Az Európai Bizottság ennek apropóján arról számolt be, hogy a Galileo ingyenes navigációs, illetve hely- és időmeghatározási szolgáltatást fog nyújtani, amely a rendszer jeleit használó, autókba vagy okostelefonokba épített chipekkel vehető majd igénybe.

The first European Galileo-ready smartphone BQ Aquaris X5 Plus okostelefon
Az első ilyen telefonok már az elmúlt ősszel megjelentek a piacon, az első fecske, ami büszkén hirdette: The first European Galileo-ready smartphone (Az Első Európai Galileo-kész okostelefon) a spanyol BQ Aquaris X5 Plus készüléke volt. Aki ilyenre vágyik, körülbelül 290 euróért, azaz hozzávetőleg kilencvenezer forintért szerezheti be, bár hazai forgalomban egyelőre ne nagyon keressük.

Salle de controle Galileo

A Galileo földi infrastruktúrája és műholdjai már működésre készek. Jelei rendkívül pontosak lesznek, de még nem folyamatosan elérhetők, ezért a kezdeti szakaszban az amerikai GPS műholdas navigációs rend-szerrel együttesen lesznek használhatók.

Minden autóba Galileót!

Lényeges változás, hogy 2018-ra az Európában forgalomba hozott új autók mindegyikébe kötelező jelleggel beépítik a szükséges lapkakészleteket. Az automatikus segélyhívó rendszer baleset esetén így a pontos helyszínre tudja hívni a mentőket. A rendszer emellett biztonságos szolgáltatásokat tesz elérhetővé a közigazgatási szervek számára, és segíti a veszélyhelyzetek kezelését is.

GPS GlobeNet
A következő években újabb műholdakat állít majd pályára az Európai Űrügynökség, aminek következtében fokokozatosan javulni fog a navigációs rendszer világszintű elérhetősége. A 30 műholdból álló rendszer egésze a tervek szerint 2020-ra fog teljes kapacitással működni.

hirdetés

Precíz

Az európai navigációs rendszer szabadon elérhető szolgáltatása egyméteres pontosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé, titkosított katonai szolgáltatása pedig egy centiméterest. További különbség a korábbiakhoz képest, hogy a Galileo elsősorban civil rendszer, amit katonai célra is lehet használni, nem pedig fordítva.

Galileo Joint_team

Nincs jövő GPS nélkül

A műholdas navigáció már a polgári szférában sem csupán az autósok közlekedését megkönnyítő szolgáltatás. Számos területen alkalmazzák a repülőgépektől, a gyalogosok tömegközlekedését segítő applikációkon át a fényképező-gépekig. A pontos helymeghatározás az önvezető autók technológiájában is kulcs-fontosságú lesz, ez alapján tájékozódnak ugyanis, kiegészítve a műholdas jeleket a saját kameráik, radarjaik által nyújtott információkkal.

Artist's view of Galileo Sat 5&6

Közleményében Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke is kiemelte, hogy a földrajzi helymeghatározás napjaink digitális forradalmának központi kérdése, az életünket átalakító új szolgáltatások alapja. „A Galileo megtízszerezi a hely-meghatározás pontosságát, lehetővé teszi az ezen alapuló technológiák következő generációjának működését” – közölte Sefcovic, példaként említve az önvezető autókat, az összekapcsolt eszközöket és az okos városi szolgáltatásokat. Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy „a világ legpontosabb műholdas navigációs rendszerének megépítése bizonyítja Európa technológiai kiválóságát, az európai szakértelmet és az elkötelezett törekvést a műholdas szolgáltatások biztosítására. Egyetlen európai ország sem vihette volna ezt véghez egyedül” – tette hozzá.

Artist_s_view_of_a_Galileo_Full_Operational_Capability_FOC_satellite
A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az Európai Unió és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítse Európát az amerikai GPS műholdas navigációs rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja. Ez persze már másnak is eszébe jutott, így Oroszország (GLONASS), India (IRNSS), valamint Kína (BeiDou-2) is kiépítette saját rendszerét.

Nem minden GPS GPS?

Valójában nem, és mégis. Az elnevezés az amerikai Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Rendszer) kifejezés rövidítése. A Védelmi Minisztérium által kifejlesztett és üzemeltetett rendszert a hetvenes évek elején alakították ki, még a csillagháborús terv (lásd: Tesla
és a hidegháború, Energiafigyelő 2016/01) részeként. 1994-98 között egy zavaró jellel korlátozták a pontosságát, amit nemzetközi nyomásra végül megszüntettek. A polgári felhasználásban mind nagyobb szerepet kapott, és a neve is széles körben elterjedt, így a köznyelvben máig ezzel azonosítják, függetlenül az éppen használt rendszertől. Mert egyébként Global Satellite Navigation System, azaz GNSS lenne a neve.

A cikk az Energiafigyelő magazin 2017/01. számában jelent meg.

Energiafigyelő 20171_Borító 500

 

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?