Haszna is van a fagynak…


A hideg és a téli fagyok nemcsak kárt okozhatnak a mezőgazdaságban, jótékony hatásuk is lehet, például elpusztítják az elszaporodott kártevőket.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI megkeresésére közölte: a nagy hidegnek jótékony hatása is van a növénytermesztésben és a kertészetben, az utóbbi időben ugyanis egyre nagyobb kihívást jelentett a növényvédelem, mivel az éghajlat általános felmelegedése miatt egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó. Így például a hajtatással foglalkozó kertészetekben a fűtetlen fóliasátrakban a hosszan tartó kemény fagy jelentősen csökkenti a talajban élő mediterrán származású fonálférgek számát. A szabadföldi zöldségtermesztőket az évnek ebben a szakában bekövetkező lehűlés lényegében nem érinti, mivel nincsenek növényi állományok a szántóföldeken. A hajtató kertészetekben azonban, ahol fűtés mellett termesztenek, a hidegebb napokon többletfűtésre van szükség, ezért ebben az időszakban a költségek magasabbak.

Elakadt hókotró mentésén dolgoznak Legyesbénye közelében 2017. január 18-án. A munkagép a hóátfúvás miatt dolgozott. MTI Fotó: Vajda János

Elakadt hókotró mentésén dolgoznak Legyesbénye közelében 2017. január 18-án. A munkagép a hóátfúvás miatt dolgozott. MTI Fotó: Vajda János

Az úgynevezett álló kultúrákban – gyümölcsösök, szőlő – ilyenkor a rövid ideig tartó nagyobb lehűléseket is elviselik a növények, mivel mélynyugalmi állapotban vannak. Fajonként eltérő a fás növények téli hidegtűrése, de károsodást csak a hosszú ideig – mintegy 12-15 napon keresztül – tartó mínusz 15 Celsius fok alatti hőmérséklet okoz.

A szántóföldi növénykultúrákat elsősorban a felfagyás veszélyezteti. Ezt akkor tapasztalhatják a gazdák, ha a nedves telek alatt az enyhe és a keményen hideg napok hirtelen változnak például az őszi gabonavetésnél. A hótakaró nélküli nagyon hideg teleken a gabonafélék kifagyhatnak. Kifagyáskor a növény sejtnedvei lehűlnek, jégkristályok képződnek bennük, majd a sejteket a jégkristályok növekedésükkel szétfeszítik és a növény elpusztulhat.

hirdetés

A tapasztalatok szerint az idei téli és legfőképpen az eddigi januári időjárás nagyságrendekkel hidegebb az utóbbi pár év teleinél. Az ország legnagyobb részén esett a hó, így vannak területek, ahol összefüggő hóréteg is kialakult, de sok helyen a viharos szél elfújta és elhordta a vetésekről a havat. A nem összefüggő hó miatt az őszi kalászosok és a repce sok helyen védtelenek maradtak a nagy hideggel szemben.

Az elmúlt időszak tartósan alacsony hőmérsékletének hatására a gabonavetések sok helyen elvesztették a zöld színüket, és leginkább a talaj színe dominál. Az őszi búzában a késői fejletlen és gyengén kelt vetéseknél a legnagyobb a kifagyás veszélye, de fagykár jelentkezhet az ősszel túlfejlett állományokban is.

A kamara információ szerint a megyék többségéből már jelentettek, illetve valószínűsítettek kisebb-nagyobb fagykárokat is a kalászosokban, valamint az őszi káposztarepcében. Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében ismét elszaporodtak a pockok, főleg az évelő kultúrákban, például a lucernában, és jelentős a kártételük.

A tájékoztatás szerint az állattenyésztésben a hirtelen beálló szokatlan hideg leginkább a kisebb állatállománnyal rendelkező, egyszerűbb technológiával dolgozó gazdáknál jelenthet gondot. A hidegben ugyanis romlik az állatok takarmányhasznosítása, így 1 kilogramm súlygyarapodáshoz több takarmányt használnak fel, mint optimális hőmérsékleten. A hőmérséklet csökkenésével javul az állatok étvágya, ám a többlettakarmány fogyasztása többletköltséggel is jár a gazdálkodó számára – tartalmazza az összegzés.

energiaoldal.hu – MTI

Szólj hozzá!

You must be bejelentkezve to post a comment.