Legionella-para

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Nem csak a klímákban tanyázhat a rettegett baktérium! A legionellafertőzést leginkább a klímaberendezésekkel kapcsolatban szokás emlegetni. Azonban a baktérium a vízrendszerekben is jelentős kockázatot jelent, ezért a legtöbb közintézménynek ezen a téren is lesznek feladatai. Az ezt szabályozandó, úgynevezett legionellarendelettel kapcsolatos türelmi idő pedig hamarosan lejár. Ezt követően jelentős bírságokra számíthatnak a hazai közintézmények, ha „elfelejtenek” foglalkozni a kérdéssel. Ennek apropóján beszélgettünk a Higén+99 magyar biofertőtlenítőt kifejlesztő Körmendi Istvánnal a fertőzés elkerülésének lehetőségeiről.

Milyen veszélyei vannak a klímahasználatnak?

A berendezésekben különféle baktériumok, gombák telepedhetnek meg, ezért évente legalább egyszer tisztítani és fertőtleníteni is kell a klímákat. A családi házaknál leggyakrabban használt split klímák egy beltéri és egy kültéri egységből állnak, a beltéri egység az, ami közvetlenül szolgáltatja a hűs levegőt a lakás részére. Itt sokkal egyszerűbb a helyzet, a hőcserélő lemezeket kell letisztítani és fertőtleníteni.

kép: 123RF

kép: 123RF

Ezenkívül van mögöttük egy úgynevezett csepegtetőtálca, ami a működési elvből adódóan keletkező vízcseppeket gyűjti össze.Itt, ha  pangóvíz-állapot jön létre, akkor ez különböző fertőzéseket táplálhat. Kialakulhat akár a legionella, akár valamilyen penészlerakódás. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy itt közvetlenül lehet a felületet fertőtleníteni. A levegőt keringető ventilátor, és a levegőjáratok tisztításáról sem szabad elfelejtkezni. Vannak olyan berendezések, ahol van egy központi hűtőegység, levegőjét csatornákon juttatják el a különböző helyiségekbe. Ott már bonyolultabb a helyzet, mert ez esetben nemcsak magát a készüléket, hanem a légcsatornát is karban kell tartani, az egész járatot tisztítani kell. Amikor a rendszer üzemel, akkor a hőkülönbség miatt pára képződhet a rendszerben, és ahol ez lecsapódik, ott megtelepedhetnek a baktériumok is. A levegő már önmagában nem csíramentes, meglepődnénk, ha tudnánk, mennyi mindent tartalmaz a tiszta levegő, de ennek mértéke függ a környezet biológiai terhelésétől is. Ahol például haszonállatok vannak (egy lovarda, vagy állattenyésztő telep közelében), ott nagyobb a kockázat.

Milyen konkrét fertőzések kötődnek klímákhoz?

Elsősorban a legionella baktérium, ami az emberi bőrrel érintkezve még nem feltétlenül okoz problémát. A gond akkor van, amikor a fertőzött folyadék egy aeroszolos formában van jelen a légtérben, és belégzésre kerül. Ezért nagyobb a kockázat egy klímaberendezés esetében. De ne felejtkezzünk meg arról, hogy a házak vízrendszerében ugyanúgy megtalálható, nem kizárólag, de legfőképp a melegvíz-rendszerben.

kép: 123RF

kép: 123RF

Ott is akkor van kockázat, ha például egy zuhanykabinról beszélünk, vagy egy mosogatásnál engedjük bele a meleg vizet a mosogatótálcába, és a vízcseppek a tálca alján szétpermeteződnek a párával együtt. Ennek a belégzése okozhat megbetegedést, tüdőgyulladáshoz hasonló tünetekkel. Komolyan kell venni, mert akár halálos kimenetelű is lehet egy ilyen fertőzés.

Milyen vízrendszerek érintettek? A nagy kiterjedésűek?

Ahol meleg víz van, bárhol előfordulhat, általában azt szokták mondani, hogy a pangó víz a veszélyes közeg. Ez azt jelenti, hogy nem folyamatos használatban lévő, de a gyakorlatban jelenthet egy olyan ágat is, amit ritkábban, vagy kisebb aktivitással használunk (például a WC-ben a meleg vizes csap), mint a többit. Itt már könnyen megtelepedhet a legionella. Nehéz meghatározni, hogy egy hét, vagy egy hónap kell a kialakulásához, a lényeg az, hogy elkezd egy úgynevezett biofilmréteg képződni a felületeken, ami továbbsegíti a szaporodást, sőt, sajnálatos módon a baktériumok ellenállását is. Ezért amikor előírják a fertőtlenítést, nem elég csak a vízben található mikroorganizmusokat elpusztítani, mert a biofilm felszámolása nélkül csak egyedszámcsökkenésről lehet beszélni, de maga a fertőzés oka nincs megszüntetve, sőt, a biofilm nagyon gyorsan újratermeli a baktériumokat, ezért olyan fertőtlenítőt kell választani, ami ezzel is el tud bánni.

Egy másik veszélyeztetett terület a nyaralók, amelyeket hónapokig nem használnak. Amikor ezeket újra üzembe helyezik, bevett szokás, hogy felviszik a bojler teljesítményét a maximumra, és kiengedik a csapokon ezt a 70-80 fokos vizet. Még ipari üzemek esetében is alkalmazzák ezt a módszert, mert magát a vízben lebegő baktériumot elpusztítja, viszont a biofilm ellen már nem hatékony, amikor a hőmérséklet visszaáll 40 fok körülire, akkor újraindul a szaporodás.

A napkollektorok puffertartálya is veszélyes ebből a szempontból?

Sok esetben ott is hasonló hőmérsékleti viszonyok vannak, különösen, ha nem nyár van. Nem lehet kizárni, hogy elszaporodjon a legionella.

Ezek fényében nem meglepő a legionellarendelet megszületése.

Valóban így van. Az rendelet azért született meg, mert több megbetegedést is jeleztek. Volt, akit mentő vitt el a panzióból. Gyakorlatilag szinte minden, nem magáncélú épületet érint. A kockázatelemzés egy dolog, de az sem mindegy, hogy a legionellamentesítést az ember hogyan éri el. Például leengedjük a vízrendszert, feltöltjük fertőtlenítővel – mondjuk hipóval –, meghagyjuk a megfelelő hatásidőt, leengedjük, átöblítjük, és üzembe helyezzük. A hipó is képes rá, hogy felszámolja a biofilmet, és steril felületet hagyjon maga után. Viszont vannak olyan intézmények, mint például a kórházak, nyugdíjas otthonok, ahol a nap 24 órájában üzemelnek a zuhanyzók. Ott, vagy egy szállodánál, de még egy irodaháznál sem lehet megtenni, hogy megáll a szolgáltatás, és bezárnak két napra.

kép: 123RF

kép: 123RF

Az általunk fejlesztett Higén+99 egy olyan nagy hatékonyságú szer, amelyet minimális koncentrációban is elég bejuttatni a vízrendszerbe, hogy felszámolja a biofilmet, és közben elpusztítja nemcsak a legionellát, hanem az összes, a vízben létezni képes baktériumot, teljesen nulla csíraszámig. Mindezt úgy, hogy ha valaki közben netán mosogat, vagy zuhanyzik, az sem jár az emberre nézően semmilyen kockázattal. Tudomásom szerint nincs jelenleg más olyan fertőtlenítő, amely erre így, üzem közben képes lenne.

Ez egyszeri fertőtlenítést jelent?

Lehet egyszeri is, de ennél már van egy sokkal fejlettebb módszerünk. Itt egy folyamatos injektálás történik az elvétel függvényében. Csak a szükséges mennyiséget adagoljuk impulzusszerűen. Itt sincs semmiféle kockázat, és a visszafertőződést is tartósan meg tudjuk akadályozni.

Milyen berendezéssel oldható meg ez az adagolás?

hirdetés

Erre egy speciális berendezést fejlesztettünk ki az épületgépész-csapatunkkal. Egy hármas egységből álló gépről beszélünk, ami beépítésre kerül az épület vízrendszerébe, és folyamatosan ellátja fertőtlenítőszerrel a vízrendszert. Innentől kezdve nulla kockázata van a fertőzésnek.

Jó, de mégiscsak arról beszélünk, hogy folyamatosan fertőtlenítőszer kerül a vízrendszerbe. Ennek nincs egészségügyi kockázata?

A vízszolgáltatók is adagolnak például klórt a vízrendszerbe, ami nem éppen egészséges, de a határértéken belüli mértékben nem veszélyes. Ezzel szemben a Higén+99 egy olyan biofertőtle-nítő, aminek semmiféle egészség-ügyi kockázata nincs, ugyanis a hatóanyag maga is megtalálható az emberi szervezetben.

Egy víztisztító nem képes ellátni ezt a feladatot?

A víztisztítók szűrői elsősorban a lebegő anyagok kiválasztására alkalmasak, fertőzések ellen nem nyújtanak biztonságot. Ellenben az injektálás garanciát jelent arra, hogy felszámolja a mikroorganizmusokat.

Mennyire gazdaságos ez az eljárás?

A hatékonyságból fakadóan nincs szükség folyamatos injektálásra, elegendő naponta egy-két alkalommal a vízfelhasználás függvényében, ha már teljesen tiszta, csíramentes a rendszerünk. Ez egy nagyon költséghatékony, jelenleg szabadalmaztatás, végső tesztelés alatt álló rendszer. A beépítéssel nemcsak az esetleges milliós bírságokat tudják az intézmények elkerülni, hanem a nagy presztízsveszteséggel járó fertőzések kockázatát is. Ugyanis a legionella csírája magában a városi vízhálózatban is megtalálható, de határérték alatt. A vízszolgáltatók természetesen mindent megtesznek ez ellen, de olyan, mint a gyom, levágod, és újranő. Probléma akkor van, ha valahol ez komolyabban szaporodásnak indul a már említett kedvező feltételek miatt.

Vannak további helyek, ahol komoly legionellakockázattal kell számolni?

Ma már a szakemberek nem igazán ajánlják, hogy kánikula idején úgy frissüljünk fel, hogy a szökőkutak vizében meg-mártózunk, bármennyire is csábítónak tűnik ez a lehetőség az adott pillanatban.

kép: 123RF

kép: 123RF

Ez érdekes, a mai napig a kánikuláról szóló híreket előszeretettel illusztrálják szökőkutaknál pancsoló gyerekek képeivel még a nagy hírügynökségek is.

Sajnos igen, ez pontosan azt mutatja, mennyire nem vagyunk tisztában a veszéllyel. Pedig a szökőkút általában egy zárt rendszer, ami folyamatosan ugyanazt a vizet forgatja. Az esetlegesen fertőzött vízzel ráadásul nemcsak a gyerekek bőrfelülete érintkezik, hanem ahogy tocsognak a vízben, azt felverik, és az így keletkezett vízpárát nagy valószínűséggel be is lélegezhetik. Nagyon ritka az ivóvíz-minőségű vízkezelés, hiszen az elsődleges funkciójuk ezeknek a látvány.

De mondok még valami meglepőt. Ma egyre inkább divatba jönnek az úgynevezett párakapuk. Ezeknek viszont ténylegesen az a céljuk, hogy felüdülést jelentsenek a hőség idején. Piacokon, idegen-forgalmi látványosságoknál, és a nyári fesztiválokon lehet találkozni velük.

kép: 123RF

kép: 123RF

A szándék persze nagyon jó, felfrissíteni az embereket a nagy hőségben. Itt viszont már eleve nagy finomságúra porlasztják a vizet, ami szinte garantáltan belégzésre kerül. Kockázata akkor van, ha nem kezelt vizet használnak, hanem mondjuk egy napon álló tartályból látják el vízzel, hiszen a vízigénye nem túl nagy. Egy fesztiválon tömegek fertőződhetnek meg nagyon rövid idő alatt, és nem is fogják tudni, mitől fáj a torkuk, vagy a fejük. Egy kisportolt, fiatal szervezet esetében lehet, hogy csak enyhébb tünetek jelentkeznek, a gyerekek, vagy idős személyek esetében viszont gyengébb az immunrendszer, ott jóval nagyobb a rizikó. Egy ilyen, tartályos rendszer esetén nagyon könnyen megoldható a fertőtlenítő adagolása, de itt is ügyelni kell arra, hogy az emberi szervezetre veszélytelen anyaggal dolgozzunk.
A kerti zuhanyzókra is érdemes ilyen szempontból odafigyelni. Persze azt szokták mondani, hogy régen is fürödtünk a szökőkútban és használtunk kerti zuhanyzót a nyaralóban, mégsem lett semmi bajunk.

kép: 123RF

kép: 123RF

Ez így van, de ezt a mostani kockázati tényezőkkel nem lehet összehasonlítani. Anno nem ettünk ennyi adalékkal dúsított kenyeret, hormonokkal tuningolt húst stb., ez pedig nagyon is kihat az ember immunrendszerének a működésére, lásd a rengeteg allergiás panasztól szenvedőt.

A túlzott fertőtlenítés sem jó, de mindig figyelembe kell venni a kockázati tényezőket.

Az interjú az Energiafigyelő magazin 2016/2. számában jelent meg.

Energiafigyelő magazin 2016/2. szám

A Higén+99 Biofertőtlenítőről itt, itt, itt és itt olvashat bővebben.

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?