LEVEGŐT! – Ma már nem elég ablakot nyitni, sőt…

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


A szmog elől bemenekülünk a lakásokba, de azt nem gondolnánk, hogy itt rosszabb levegőnk lesz, mint odakint – mondja Mikó András, a Lindab Kft. ügyvezető igazgatója. Autót ma már nem nagyon kapunk pollenszűrő nélkül, a lakásokban, munkahelyeken, iskolákban viszont még azt a kevés, szennyezett levegőt is elhasználtan lélegezzük be. Ideje tudatosítani, hogy megfelelő gépi szellőztetés nélkül nemcsak energiát, de akár éveket is kidobunk az ablakon…

Sokkoló hírek jelentek meg a légszennyezettségről az elmúlt hónapokban. Ennyire drasztikusan romlott a helyzet?

Vannak országok, amelyek sokkal régebb óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de nagyon sok európai uniós országban ez még ma sem stratégiai kérdés.

kép: 123RF

kép: 123RF

A kibocsátási kvóták csak szén-dioxid-kibocsátásra vonatkoznak, de a levegő minősége nem csak ezen múlik. Nem a szén-dioxidtól betegszenek meg az emberek, hanem az egyéb szennyező anyagoktól.

Gyakorlatilag minden nagyobb város lakója szennyezett levegőt kénytelen szívni a WHO legfrissebb adatai szerint, Európában is.

Így van, de mondok valamit, ami szerintem még érdekesebb. Egy átlagos városlakó ember az életének nagy részét zárt térben tölti. Elmegy ugyan vásárolni, meg dolgozni, de ott is zárt térben van, ahogy otthon is. Ha elégtelen módon kezeli lakásának szellőzését – és ez az elmúlt 30-50 évben így volt –, akkor otthon nem jobb levegő lesz, mint az utcán, hanem rosszabb. Sajnos ez jellemzően ma is így van.

fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

Kintről származó szennyező anyagok dúsulnak fel, vagy bent termeljük ezeket?

Részben származik kintről. Behordjuk például az utcai szennyeződéseket a ruháinkon, cipőinken. Nem közismert, de maga a textília egy rendkívül szennyező anyag, egy láthatatlan porral látja el az épületek belsejét. Amikor a lakásban a porcicákat látjuk, akkor annak a nagy része textíliából származik, ruházatból, szőnyegből, a kárpitokból.

Lindab

A porcicák ráadásul még élőhelyet is biztosítanak a különféle atkáknak stb. Nálunk az irodákban átlagosan legalább 8-10 négyzetméter munkaterülete van egy embernek, de egy budapesti irodaházban lehet, hogy csak 5-6. Még itt is, ha megnézzük a központi légkezelő szűrőjét, akkor azt vesszük észre, hogy rengeteg szennyeződést szed össze. De nemcsak a beszívott levegőt szűrjük, hanem a kilépőt is, hogy védjük magát a berendezést, mert különben tönkremenne.

Lindab szellőzés

Látható, hogy a bentről kifelé áramló levegő szűrője piszkosabb, mint a beszívott levegő, különösen a téli időszakban, amikor nagyon sok szennyezést hordunk be a cipőinken. Kintről kis bogarakat is beszív a rendszer, de az nem jut be a szervezetünkbe, viszont ami kifelé megy, az kifejezetten porterhelés. Van egy másik szennyezés is: magának az életnek az alapvető feltétele az oxigén, ami nagyjából 21 százalékát teszi ki a levegőnek. Ha itt bent ülünk, még egy központilag szellőztetett helyiségben is lecsökken ez az érték, a szén-dioxid és a pára pedig feldúsul. Ha ez még keveredik pollennel, kintről behozott, és textíliából származó porral, akkor még nagyobb terhelés éri a szervezetet.

Ha nincs központi szellőztetés, akkor marad az ablak?

Akkor naponta kétszer-háromszor szellőztet az ember, mert azt gondolja, hogy ez milyen jó. A beáramló levegővel viszont nemcsak oxigén, hanem por és pollen is jön be.

Egyébként általánosan elmondható, hogy nem az a káros, ami látszik, hanem az, ami nem. Például a parlagfűpollen, keveredve a különféle szennyező anyagokkal. Azt javasolják, hogy ilyenkor ne menjenek az allergiások az utcára, de hiába maradunk a lakásban, ha beengedjük a pollent az ablakon! Egy ismerősöm pollenszezonban egész nap a drága autójában ült, mert ott megszűntek a tünetei…

A szennyező anyagokon felül a pára is meg tud növekedni.

Maga a pára az egyik legfontosabb szennyező anyag annak ellenére, hogy az emberi komfortzónának van egy minimális és maximális páraigénye. Amikor ez túllép a maximálison, akkor már szennyezővé válik. Érdekes, de az ember jobban tolerálja a párát, mint maga az épület. Mindenki tudja, hogy a párát és a szén-dioxidot csökkenteni kell, ezért szellőztet, kinyitja az ablakot, és tovább szennyezi az épületét pollennel, porral és gázokkal, amelyek például a közlekedésből származnak.

fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

Itt jön be a képbe a gépi szellőztetés?

Arra már a középkorban rájöttek az emberek, hogy egy konyhában szellőztetni kell, el kell valahogy vinni a gőzöket, meg a kellemetlen szagokat. Ehhez kürtőt építettek, amelyen keresztül gravitációs módon távoztak az anyagok. Később már gépesítve végeztük, leginkább konyhákban, fürdőszobákban. Sokáig azt gondolták, hogy beteszünk egy ventilátort, és elmegy a rossz levegő. De ez nem jó, mert amennyi levegőt elszívunk, annyi friss levegőre is szükség van. Leszigeteltük a házakat, kicseréltük a nyílászárókat, és már nem tud hol friss levegő bejönni.

Maximum a kéményen.

Ez már extrán rossz, a mai törvények már nem is engedik meg, hogy a szellőztetés egyszerre üzemeljen a nyitott égésterű kazánnal. Ezért ki is szorulnak az ilyen kazánok, de milliószámra vannak olyanok, amelyeket korábban építettek be. Az iparban már korán rájöttek, hogy az emberek meghalnak – például – a forrasztás-hegesztés gőzeitől, el kell ezeket szívni. Ott is kiderült, hogy nem elég elszívni, ezért egy nyílást vágtak a falon, amin persze bejött minden, a por, meg a hideg-meleg is. Így alakult ki, hogy mindkettőt ventilátorral kell szabályozni. Szűrni is kezdték, először csak a bejövő levegőt.
Később jöttek az energetikai követelmények, hogy ha ennyi levegőt fűtünk-hűtünk, ezt az energiát ne dobjuk ki.

Ekkor jelentek meg a hővisszanyerők, amik kezdetben nagyok, és bonyolultak voltak, továbbá alacsony hatás-fokkal dolgoztak. Ma már sokkal modernebbek, és elérik a 90 százalék körüli hatásfokot. Viszont kicsapódik a nedvesség egy része, ami nyáron nem olyan nagy probléma, mert magas a levegő nedvességtartalma, télen viszont nagyon szárazzá válhat a levegő. Bizonyos hővisszanyerők képesek a levegő nedvességét is megtartani. Ez azért fontos, mert a száraz levegőt az ember nagyon rosszul viseli, sokkal könnyebben betegszik meg, ha kiszárad a hörgőrendszere. A fejlett országokban a legnagyobb energiapazarlás az épületekben történik, nem az ipar vagy a közlekedés területén.

fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

Ezért, ha az épületek energiahatékonyságát javítjuk, akkor rengeteget tehetünk a globális kibocsátás csökkentése érdekében is. Ezért foglalkoznak ezzel politikai szinten is sok országban. Csak ennek következménye az, hogy teljesen bezárjuk a dobozt, és a bent lévő emberek számára a belső levegő alkalmatlan lesz az életre. 2020-tól az EU-ban már csak olyan épületeket lehet majd építeni, amelyek megfelelnek az energetikai előírásoknak. De itt a légtechnika is megkerülhetetlen lesz.

Talán a cégeknél könnyebben átmegy ez a szemlélet

Egy magánépítkezőnek is be kell tudni látni, hogy ha nincs levegő, nincs élet. Az energetikai követelmények miatt annyira szigetelt, zárt szerkezetekké alakulnak az épületek, hogy gépi szellőztetés nélkül nem lehet bennük élni.

hirdetés

Lindab szellőztetés

Ha ilyen van, természetesen annak is meg kell felelnie az energetikai követelményeknek. De tisztítják is ezek a kinti levegőt, a bentit pedig elszállítják és szűrik. Olyan mértékű szennyezésről beszélünk, hogy minden használt szűrő – a benti is – veszélyes hulladék! Nemcsak az eddig említett szennyezők jelennek meg a benti levegőben, hanem például a gipszkarton falakból, vagy a hőszigetelő anyagokból is nagyon finom por származik, ahogy öregszenek, és ez is bekerül a légáramlásba.

Ez teljesen érthető, és logikus, de mennyire közismert? Mi tíz éve hőszigeteltünk, már akkor is folyt a csapból is, hogy szigetelni kell, de azt senki nem mondta, hogy szellőztetni is kell majd.

Nem közismert. Ma már, amikor felújítanak egy épületet, mondjuk egy lakótelepi panelt, az a része közismert, elvárt, és meg is csinálják, hogy oxigént biztosítani kell a bent lévők számára. Valamennyi szellőztetés már ezekbe is került, már a hatvanas években is, olyasmi, mint a kürtő volt a középkori vár konyhájában. Egy légcsatorna, amibe bekötötték a WC-ket, fürdőszobákat és konyhákat. Ezek nagyrészt még mindig gravitációs elven, a kéményhatás alapján működtek.

Később kiegészítették őket ventilátorokkal a kürtők tetején. Hol jött be a friss levegő? Az ócska nyílászárókon, meg a réseken, és mindenki boldog volt. De aztán leszigeteltük az épületet, hogy ne fogyasszon annyit, majd kicseréltük a nyílászárókat. Ott már nem jött be semmi, hiába szív a kürtő. Ezért most már a műanyag ablakok keretébe is tesznek valamilyen szellőzőt, vagy átfúrják a betonfalat, és betesznek egy szellőzőt. Ez a minimális szint, ami meg szokott valósulni. Ebben az esetben viszont még nincs semmilyen szűrés. Az ablakpárkányt az ember gyakran letörli, viszont ezeket a radiátor mögötti szellőzőket nem, ott látható, hogy egy sötét, szennyezett gyűrű alakul ki körülöttük a külső levegőből.

Labkontroll Lindab

Ilyen tömbházakat mindenhol építettek a világon, Walter Gropius Bauhaus-eszméje nyomán, még bőven a háború előtt a városiasodás kezelésére. Így például Ausztriában vagy Skandináviában is sok ilyen épült a második világháború utáni, felgyorsult urbanizáció miatt. Felújítási program mindenhol van, és nekünk például van egy partnerünk Ausztriában, akik ezerszámra adnak el régi tömbházakhoz szellőzőberendezéseket, amelyek szűrik a levegőt, és visszanyerik a hőtartalma nagy részét. Ezzel már önmagában nagyot léptünk előre, hogy a bent lévők is jól érezzék magukat, és az energiaszámla is alacsony maradjon.

Nálunk miért nem így megy, mi hiányzik hozzá?

Minden épületgépész-mérnök tisztában van ezzel, az építészek nagyobb része is kezdi tudni és érteni, hogy erre szükség van. Az a gond, hogy a forrásokat nem megfelelően osztják el, és nem megfelelően címkézik. A pályázatoknál meg kellene határozni, hogy egy energetikai felújítás során a forrásokat milyen arányban kell felhasználni, és ebben a szellőztetőrendszer felújításának is szerepelnie kellene.

A legnagyobb megtakarítást nyilván a hőszigeteléssel és az ablakcserével lehet elérni. A fő célt megvalósítjuk, de elrontjuk az életkörülményeinket. Már nem sugározza a hideget a betonfal, huzat sincs, javult a közérzet, de az élethez szükséges, friss és tiszta levegő nincs biztosítva. Ha valaki bejön, akkor rögtön szól, hogy büdös van, rossz a levegő. Ezért gyorsan ablakot nyit a házigazda, beengedi a kinti szennyezett levegőt, és egyben el is dobja az energiamegtakarítás egy jó részét. Aztán visszacsukja az ablakot, és lehet, hogy nem is nyitja ki, csak ha megint rászól valaki, mert ő megszokja.

Lehet mérni valamilyen módon a levegőminőséget?

Elég egyszerűen, mi is használunk erre asztali mérőműszert az irodákban. Az egyik állapot a kijelzőn a szén-dioxid koncentrációja, ezt ppm-ben mérik. Bevittünk ilyeneket iskolákba, először egy budapesti egyetemre télen, egy előadóba, ahol volt 20-25 hallgató. Tíz perc után már gyenge volt a levegő minősége, húsz perc után pedig már az életre is alkalmatlan volt, pedig 45 percig tart az óra. Aztán bevittem a gyerekeim iskolájába, dolgozatírás közben megnéztük, hogy meddig bír koncentrálni a gyerek. Ez egy nagy belmagasságú, régi épület, ami eleve iskolának épült. A harmincadik percnél már kétezer ppm volt a szén-dioxid-tartalom, miközben ezer felett már nem jó a levegő. Ilyenkor egy gyerek már teljesen elveszíti a koncentrálóképességét, és elalszik. Az álmosság ugyanis az első tünet.

Álmos diák Lindab szellőzés

A svédeknél, és általában a skandináv országokban sokkal tovább van hideg, ezért ott sokkal hamarabb kellett foglalkozni energetikai kérdésekkel, ők már harminc éve elkezdték szellőztetni az iskolákat. Szűrték is a levegőt aktív szenes szűrővel, mert a hippimozgalom révén a diákok nagy része dohányzott. A dohányos ember tüdejéből pedig még percekkel azután is jön ki füst és szag, hogy eldobta a cigarettát, ez pedig zavarta a nemdohányzó diákokat, oktatókat. Az ilyen, szűrt levegőjű, szellőztetett iskolákba járó diákok sokkal jobb eredményeket tudtak elérni.

A harminc év alatt ideért ez a „divat”?

Ma Magyarországon az iskolákban csak az új építésű tornatermeket szellőztetik, erre az intenzív mozgás miatt feltűnőbben szükség van. Csak elvétve fordul elő, hogy a tantermekbe is gépi szellőztetést építsenek be, pedig itt sokkal nagyobb az igénybevétel, mint egy irodában. Egy diák nem teheti meg, hogy ha lankad a figyelme, feláll, és sétál egy kicsit. Kész szerencse, hogy a szünetben tudnak a folyosón, meg az udvaron rohangálni. Addig a termekben kinyitják az ablakot, és természetesen kiengedik a felújítással megspórolt energia egy jó részét.

Mi a helyzet az irodaházakkal?

A kilencvenes években épült irodaházakban csak egy minimális szellőzés volt, nagyjából harminc köbméter levegőt fújtak be személyenként, amit a folyosón, vagy a WC-ben elszívtak. Később már hővisszanyeréssel is kiegészítették ezeket, de a páratartalommal nem foglalkoztak. 2005 környékén már általános volt a hővisszanyerés, és a 2010 után épült vagy felújított irodákról mondhatjuk el igazán, hogy jobb a levegőminőségük.

Egy lakásban 8-10 órát biztosan eltöltünk naponta, minimum, tehát az életünk közel felét. Ha a levegőszennyezés az elsődleges halálok, és a lakás levegője adott esetben szennyezettebb, mint a kinti, akkor a fentiek alapján elmondhatjuk, hogy jó szellőztetéssel életéveket lehetne nyerni?

Ha nem is egyenes arány van, de nagyon nagy hatása van az egészséges életre, ami meg összefügg az élet hosszával is. Sok más körülmény is befolyásolja az egészséget, de a levegő minőségének nagyon jelentős a szerepe. Van egy pszichés hatás is, nagyon sok ember igényli, hogy kinyissa az ablakot, és ma már tájékoztatás, oktatás által át kell nevelnünk őket ezzel kapcsolatban.

Egyes kutatások szerint a szobai levegő minősége még a rövidlátás rohamos terjedésével is összefügg. Ezért azt javasolják, hogy sokat kell a szabadban tartózkodni. Miben más még a benti levegő?

A szennyezett levegőnek sokkal nagyobb a vezetőképessége. Az egész környezetünk tele van mindenféle sugárzással, a mobiltelefonoktól a wifiig. A vezetőképes részecskék feltöltődnek ettől, illetve már a súrlódástól is, statikusan. Ezeknek a hatása ma még ismeretlen, de általában károsnak tartják. A szabadtéri levegőn nem találkozunk ilyen mennyiségben feltöltött részecskékkel, de egy lakásban drasztikusan kevesebb levegő áll rendelkezésünkre, mint kint.

fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

fotó: Energiafigyelő/Takács Zoltán

A Lindab milyen megoldásokat kínál erre?

Komplett lakásszellőzési megoldásokat, többfélét is. Alapvetően a központi légkezelő berendezést, ami megszűri a bejövő és a kimenő levegőt is, közben pedig a hővisszanyerést is elvégzi, emellett pedig az elosztóhálózatot kínáljuk, annak minden elemével. Új építésű házak esetében az aljzatbetonba építhető elosztóhálózatot javasoljuk, ekkor semmi nem látható belőle, és nagyon helytakarékos. Ha egy meglévő épületbe szerelünk szellőzést, akkor pedig vagy álmennyezetbe, vagy a mennyezet és a fal sarkába építhető légcsatornát tudunk ajánlani, de olyan is van, ami már eleve egybe van építve a burkolóelemmel. Elosztóhálózat-ban a miénk a legrugalmasabb, és az egyik legversenyképesebb, különösen a minőséget tekintve. Minden berendezésünk jellemzője, hogy légtömör, mert egy speciális, szabadalmaztatott dupla tömítéssel ellátott csatlakozóval meg tudjuk akadályozni, hogy a szállított levegő elszökjön. Ebben sokkal jobbak vagyunk a legtöbb konkurensünknél. Legnagyobb erősségünk az ipari épületek és irodaházak, középületek, bevásárlóközpontok légtechnikája, az itt tökéletesített profi megoldásainkat alkalmazzuk a családiház-rendszereinknél is.
Tehát megjelent az igény a családi házaknál is?

Nyugat-Európában már abszolút így van, de Magyarországon is az újonnan épülő családi házaknál tíz esetből körülbelül hat esetben felmerül a szellőztetési igény már a tervezés során. Sajnos olyan előfordul, hogy ugyan beletervezik, de a kivitelezésre végül nem kerül sor. A szabályzás is változik, 2019-től minden új építésű középületben, 2021-től pedig már minden épületben – családi házaknál is – kötelező feltétele lesz a használatba vételi engedély kiadásának a gépi, hővisszanyerős szellőztetés. A modern házaknál részben a megváltozott időjárás miatt ma már minimális a fűtési igény, megfelelő tervezés esetén szinte egyáltalán nem kell fűteni, különösen akkor, ha a meglévő hő kilencven százalékát visszanyerjük az okos szellőztető rendszerrel, és nem dobjuk ki az ablakon.

Takács Zoltán

Az interjú az Energiafigyelő magazin 2016/2. számában jelent meg.

Energiafigyelő magazin 2016/2. szám

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?