Mi lesz a brit energiaiparral a Brexit után?

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Miután Nagy-Britannia a Brexit-népszavazás során 52-48 százalékos arányban megszavazta, hogy kilép az EU-ból, felborult a világ. Talán maga az egységállam sem volt felkészülve a végeredményre, ugyanis már több mint 2,5 millióan csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, amely egy újabb népszavazást követel az Unióból való kilépésről. A megújuló energiaforrásokat energiatermelésre használó helyi vállalatok nem lehetnek nyugodtak a kilépés után.

A létesítési költségek növekedéséhez vezethet, ha az egységállam nem tudja vámmentesen beszerezni az egységeihez szükséges alkatrészeket. A megugró költségek mellett gondot okozhat az Unió nyújtotta innovációk és szakmai támogatás hiánya is. A negatívumok ellenére nem valószínű, hogy egy minden tekintetben nagy jelentőséggel bíró nemzet ne tenne meg mindent, hogy a fenntarthatóságra való törekvés, az ellátásbiztonság és a károsanyag-kibocsátástól energiaszektor – benne a megújulóenergetikával – töretlenül fejlődhessen.

brexit angol európai

Beszédes, hogy a népszavazás eredményének nyilvánosságra kerülését követő napokban rögtön az újraszavazással foglalkoznak a britek, illetve az aggodalmaskodók számának nagyságát is jelzi, hogy a Google keresőjében két órával az urnazárást követően már az volt az egyik legtöbbször beírt kifejezés, hogy „mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?”. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy röviddel a népszavazás eredményeinek ismertetése után David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnöke bejelentette lemondását.

De a suszter maradjon a kaptafánál, koncentráljunk mi is az energiaszektorra. Az Európai Unió elhagyásával az Egyesült Királyságban működő vállalatok könnyen szembesülhetnek azzal, hogy az alkatrészeket, amelyek például az offshore-szélerőművek létesítéséhez és karbantartásához szükségesek, sokkal drágábban és körülményesebben tudnak majd beszerezni a vámmentesség esetleges megszűnésével.

Az iparág kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Királyság legszelesebb vidékei Skóciában vannak, a szélerőművek és a tengerbe-, vízpartokra telepített turbinák a legnagyobb potenciált jelentő energiatermelő egységek a régióban. A skótok egyébként sem fogadták szívesen a hírt, hogy akaratuk ellenére távozásra kényszerítik őket az EU-ból, azonban azt a tényt, hogy egyre fejlődő, és a fenntarthatóságot szem előtt tartó energiaiparuk elé akadályok gördülnek, egyetlen nemzet sem hagyná szó nélkül. Valószínűleg már csak emiatt is lesz a skótoknak egy-két szavuk a döntés ellen.

hirdetés

Arról nem is beszélve, hogy az iparági is sokat veszíthet, ha a mostani döntés miatt a skótok kevésbé érzik majd fontosnak a megújulóenergetikai fejlesztéseket: az Egyesült Királyság második legnagyobb országrészének számító Skócia partjainál épül ugyanis jelenleg az első olyan offshore-szélerőmű, amely képes lesz eltárolni a megtermelt áramot. Az új megoldás forradalmasíthatja a tengeri szélenergia-hasznosítást, ugyanis eddig az igen magas energiatárolási költségek nehezítették meg a technológiával foglalkozó vállalatok munkáját. Reméljük, a projekt folytatódik, hiszen abból a teljes megújulóenergia-termeléssel foglalkozó iparág profitálhat.

Ne gondoljuk, hogy a briteknek nem volt valamilyen tervük arra az esetre, ha a népszavazás az Unióból való távozással zárul. A Központi Bank vezérigazgatója, Mark Carney igyekezett megnyugtatni a megújulóenergetika képviselőit azzal a kijelentéssel, miszerint a pénzintézet 250 milliárd dollárt különített el a megújulóenergetikát is érintő támogatások finanszírozására. A kormány jelenlegi tervei közt van a fosszilis energiahordozók iparának fejlesztésére szolgáló beruházási tervezet előkészítése, amivel az ellátásbiztonságot növelnék.

Az a fejlemény is megnyugtató lehet a fenntarthatóság híveinek, hogy David Cameron helyére Boris Johnson, volt londoni polgármester léphet, aki 2015-ben a napenergiai projektek csökkentése ellen szólalt fel, amikor a brit kormány a fotovoltaikus létesítések támogatása ellen érvelt. A lehetséges jelölt szerint egy olyan iparágról van szó, ami a brit energiaipar húzóága lehet, emellett a károsanyag-kibocsátás csökkentése az egyik legfontosabb kérdés napjainkban.

A Brexit sok egyéb változást is hozhat az egységállam megújulóenergetikai iparának tekintetében is. A szektorban dolgozók száma csak Londonban eléri a 117 ezer főt; ezt a számot pedig a létesítések mennyiségének növelésével csak emelni, s nem csökkenteni szeretnék. Azzal pedig, hogy a (megújulóenergia-termelés előnyei miatt lassan kiegészítő iparágként funkcionáló) fosszilis energiatermelésre irányuló fejlesztések szintén a kormány tervei közt szerepelnek, arra engednek következtetni, hogy a brit energiaipar a kilépést követően nem lejtmenetbe fog kezdeni, mindinkább egy független alapokra helyezett, az ellátásbiztonságra és a fenntarthatóságra különösen ügyelő működést fog produkálni.

foorás: chikansplanet.blog.hu

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?