Miért nincs értelme a nagy vízerőműveknek?

Megosztom
  • 1
  •  
  •  
  •  
  •  


Nem érdemes vízerőműveket építeni, hogy megreformáljuk az energiaszektort, mivel azok egy oxfordi jelentés szerint szinte mindig több kerülnek és hosszabb ideig épülnek, mint azt tervezőik pontosnak szánt számításaik alapján megtervezik.

A Glen Canyon gát. kép: OliBac

A Glen Canyon gát. kép: OliBac

Bár sokan sokféleképpen tiltakoznak a nagy vízerőművek építése ellen, az Oxfordi Egyetem csaknem négyéves vizsgálata aduászt jelenthet a vitában.

A jelentést egyszerűen úgy lehet összegezni, hogy a duzzasztógátak nemcsak a környezetet teszik tönkre és elszegényítik a lakosságot, de gazdaságilag sincs sok értelmük, mivel nem is adnak gyors megoldást az energiaproblémákra.

Az Oxfordi Egyetem kutatói rugaszkodtak neki, hogy átvizsgálják és számszerűsítsék csaknem az összes eddig épített duzzasztógát dokumentumait és költségvetését.

Jelentésükkel egy olyan hiányt pótoltak, amely talán hozzásegíti a gazdasági szakembereket és politikusokat, hogy vízerőművek nélkül gondolkodjanak az energiaszektor tervezésénél.

Atif Ansar, Bent Flyvbjerg, Alexander Budzier és Daniel Lunn négy éven keresztül vizsgálta az 1934 és 2007 között épült hatalmas duzzasztógátak dokumentumait, ahol elérhetőek voltak a tervek kalkulációi és a tényleges költségek.

Az adatbázisukba 245 építkezés került be csaknem 65 országból. Ezeknek az összköltsége 353 milliárd dollár volt, a dollár 2010-es árfolyamán számolva. Ezek alapján derült ki, hogy a megépült erőművek 96 százalékkal többe kerültek, mint azt eredetileg tervezték, mindeközben átlagosan 44 százalékkal nőtt a tervezett időintervallumhoz képest a tényleges építkezés ideje.

hirdetés

Az erőműépítők és a pénzügyi szakemberek gyakorta hangoztatják, hogy tanultak a hibákból, ám az adatok azt mutatják, hogy ez korántsem van így, hiszen manapság is szinte mindig több pénzbe és több időbe telik az építkezés az eredeti elgondolásnál. Sok hatalmas beruházást támogatnak bilaterális egyezmények és a Világbank, ám úgy tűnik, hogy az erősebb monitorozás sem hozza meg a kívánt hatást, mivel ezeknél a beruházásoknál is jelentős idő és pénztúllépés van.

Ez a jelenség a világ minden táján probléma, azonban általánosan a szegényebb országokra jellemző a beruházások aggasztó elhúzódása és a magasabb költségek, valószínűleg a gyenge kormányzat és az ország labilis gazdasága miatt. Érdekes, hogy a demokratikus országokban hosszabb időbeni csúszás észlelhető a projekteknél, amely azzal magyarázható, hogy a megválasztott politikusok az előzetesen megrendelt hatásvizsgálatokat rózsaszínben tüntetik fel, hogy minél nagyobb támogatást szerezzenek hozzá.

Brazil vizierőmű terv Monte Belo

Brazil vizierőmű terv Monte Belo

Az oxfordi kutatók úgy vélik, hogy jelentésük hozzájárulhat ahhoz, hogy a szakemberek és a politikusok reálisabb döntéseket hozzanak, vagy éppen elvessék a vízerőművek ötletét.  A jelentés kitér arra is, hogy a vízerőműveket tervezőknek sokkal hatékonyabb tervezésre és reálisabb jövőképre van szükségük és a tudósok szerint ehhez valós segítséget adhat a munkájuk.

Az adatbázisuk alapján a tervezőknek csaknem duplázniuk kell a szokásosan megállapított költségeket és 66 százalékkal hosszabb időintervallumot kell venniük, hogyha azt szeretnék, hogy 80 százalékos biztonsággal időben és a költségvetés szerint készüljön el a projektjük.

Hoznak egy példát is, hogy mindez mit jelent a pakisztáni Diamer-Bhasha duzzasztógát esetében. 80 százalékos annak az esélye, hogy az Indus folyóra tervezett hatalmas vízerőmű teljes ára az eredetileg tervezett 12.7 milliárd helyett, 25.4 milliárd dollárba kerül majd, míg a befejezés 2021 helyett 2027 lesz. Hasonló problémákkal küzdenek majd a Kongó folyóra tervezett Inga vízerőműnél, valamint a Belo Monte Duzzasztónál az Amazonason is, vagy a Mekongra tervezett bármelyik óriás beruházásnál.

Az új kutatás éppen arra mutat rá, hogy a vízerőművek óriási, szinte tervezhetetlen bekerülési költségei és időbeni elnyúlása is gazdaságilag hatástalanná teszik azokat az energiaszektor gyors megreformálásánál. Éppen ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az olyan projektekre, amelyek olcsóbbak, gyorsabban kivitelezhetők és nem függnek olyan komplex tényezőktől, mint a geológia, vagy épp a hatalmas áradások. „Sokkal több, kisebb beruházásra lenne szükség, amely költség és időhatékonyabb is, mint az óriás vízerőmű projektek és emiatt sokkal jobban eladhatók a társadalom felé és nem utolsó sorban természetesen kevésbé károsítják a környezetet is” – összegezte Bent Flyvbjerg.

„Hogyha a veszélyben lévő gazdaságok vezetői valóban odafigyelnek államuk lakóira és az ország természeti értékeire, akkor jobban teszik, hogyha félrerakják a hatalmas vízerőművekről szőtt álmaikat” – jelentette ki Atif Ansar.

Itt olvashatók bővebb információk (angol nyelven).

forrás: greenfo.hu

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  • 1
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?