Nőtt az EU függősége a fosszilis energiahordozóktól

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Az 1990-es szint alá csökkent az Európai Unió energiafogyasztása 2015-ben, de eközben emelkedett függősége a fosszilis energiahordozók importjától – ez derült ki az unió statisztikai hivatala (Eurostat) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból.

Az unió fogyasztásához szükséges energiamennyiség 1626,4 millió tonna olajegyenértéket tett ki 2015-ben, ami 2,5 százalékkal kevesebb az 1990-ben mért értékhez képest, illetve 11,6 százalékkal alacsonyabb a 2006-ban elért csúcsértékhez, az 1840 millió tonna olajegyenértékhez képest.

szénbányászok

Tavalyelőtt a fogyasztás közel háromnegyedét biztosították fosszilis energiahordozók – szén, kőolaj és földgáz – révén, de az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent részarányuk, míg 1990-ben 83 százalékot, 2015-ban már “csak” 73 százalékot tettek ki. Ugyanakkor az EU 1990-ban a felhasznált fosszilis energiahordozók 53 százalékét szerezte be importból, 2015-ben viszont már 73 százalékát.

hirdetés

A 28 tagú unióban Németország a legnagyobb energiafogyasztó: tavalyelőtt 314 millió tonna olajegyenérték (mtoe) energiát fogyasztott el, ami a teljes uniós fogyasztás 19 százalékának felelt meg. Németország után Franciaország (253 mtoe, 16 százalék), Nagy-Britannia (191 mtoe, 12 százalék), Olaszország (156 mtoe, 10 százalék), Spanyolország (121 mtoe, 7 százalék) és Lengyelország (95 mtoe, 6 százalék) következett.

Az 1990-es fogyasztáshoz képest a legnagyobb mértékben a három balti köztársaság energiafogyasztása esett vissza: Litvániáé 57, Lettországé 45, Észtországé pedig 37 százalékkal, míg Románia 44, Bulgária pedig 33 százalékos csökkenést mutattak ki. A legnagyobb növekedést Ciprus (+41 százalék), Írország (+38 százalék), Spanyolország (+35 százalék) és Ausztria (+33 százalék) könyvelhette el.

Minden uniós állam energiamixében csökkent a fosszilis energiahordozók aránya az 1990 és 2015 közötti időszakban, a legnagyobb mértékben Dániában (91-ről 69 százalékra), Lettországban (83-ról 61 százalékra) és Romániában (96-ról 74 százalékra). A csökkenés dacára még mindig csak három olyan ország van, amelynek az energiamixében nem éri el az 50 százalékot a fosszilis energiahordozók aránya, mégpedig Svédország (30 százalék), Finnország (46 százalék) és Franciaország (49 százalék).

Magyarország energiafogyasztása 1990-ben 28,8 millió, 2005-ben 27,6 millió, 2015-ben pedig 24,2 millió tonna olajegyenértéket tett ki. Az energiamixen belül a fosszilis energiahordozók aránya 1990-ben 82, 2005-ben 81, 2015-ben pedig 70 százalékot tett ki, utóbbi az unión belül a kilencedik legjobb érték. A fosszilis energiahordozóktól való importfüggőség 1990-ben 56 százalék, 2005-ben 76 százalék, tavalyelőtt pedig 74 százalék volt.

forrás: energiainfo.hu

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?