Nullázd le a villanyszámlád: így megéri


Másfél évtized leforgása alatt mintegy ötszörösére növekedett hazánkban a villamos energia fogyasztói átlagára. Az egyre csak növekedő számlák láttán pedig előbb-utóbb mindenki eljátszik a gondolattal; hathatós megoldásként ideje lenne napelemekkel felszerelni a családi házat. A bekerülési költségek hallatán azonban a legtöbben azonnal visszakoznak. Pedig ahhoz, hogy kiszámíthassuk megéri-e a beruházás, a költségek mellett tudnunk kell, mennyi megtermelt áramra számíthatunk napelemes rendszerünkből, illetve mennyi annak élettartama.

Bár kétségtelen, hogy a havi kiadások között nem a legjelentősebb tételt képviseli az áramszolgáltatónak kifizetett összeg, azonban még így is jelentősen megterheli a magyar családok pénztárcáját. Arról nem is beszélve, hogy a statisztikák szerint alig másfél évtized leforgása alatt mintegy ötszörösére növekedett hazánkban az általános- és a vezérelt villamos energia fogyasztói átlagára. A számok tehát elgondolkodtatóak, és valamiféle gazdaságossági fordulat megtételére, takarékosságra ösztönöznek. A cél ugyanakkor nyilván mindenki számára az, hogy lehetőleg a fogyasztási szokások alapvető megváltoztatása nélkül csökkentse a villamos energiára fordított költségeket. Erre nyújthat ideális megoldást a fotovoltalikus technológia, amely a napsugárzásból közvetlenül elektromos áramot állít elő. Vagyis ismertebb nevén a napelem.

Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében nem szegény ország és akár a mai technológiai szint mellett is a primerenergia-felhasználás jelentős részét (elvi potenciál!) megtermelhetnénk velük. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhető, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese. A tanulmány által felmért potenciál ugyanakkor sohasem érhető el, csak iránymutató a lehetőségek tekintetében. Az elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján ugyanis lényegesen alacsonyabb érték adódik a reálisan kihasználható potenciálra. Egy azonban biztos a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehetőségek nem képezik felső korlátját a felhasználásnak. A korlátot a gazdaságos, ésszerű és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehetőségei jelentik.

Az elméleti maximum értékekből látszik, hogy hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb megújuló energia. Ugyanakkor jelenleg a napenergia hasznosítás terén van a legnagyobb szakadék a lehetőségek és a ténylegesen realizálható energiatermelés között. Ennek oka a fototermális és fotoelektromos berendezéseken alapuló energiatermelés nagyon magas költsége és a változó rendelkezésre állás miatti kiszabályozási problémák. A “Nemzeti Energiastratégia 2030” című dokumentum szerint éppen ezért olyan ösztönző rendszer kialakítása a cél, amely elősegíti, hogy a napenergia alapú hő- és villamos energia mennyisége is növekedjen összhangban a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának fejlesztésével. A dokumentum szerint mindezek fényében viszont csak 2020 után nyílhat lehetőség a hazai napenergia potenciál közvetlen áramtermelésben való nagyobb arányú kihasználására. A technológia és a sorozatnagyság fejlődése miatt ugyanis csak ezután lesznek vállalhatóak a gyártási költségek.

Épületenergetikai megfontolásból éppen ezért mielőbb érdemes lenne egy “tetőpotenciál” felmérő programot indítani a napenergiából nyerhető megújuló energia termelésre alkalmas potenciális háztető felületek nemzeti szintű összesítésére. Ennek segítségével ugyanis a jövőben legalább részlegesen megvalósítható lenne a városokban is az egyéni hő-, illetve villamosenergia-ellátás. Sokat mondó adat például, hogy becslések szerint az EU 27 tagállamának összesen 22 ezer négyzetkilométer alapterületű épületeinek 40 százaléka alkalmas napelem telepítésére. Azaz csak az épületeken mintegy 1500 GWp napelemet lehetne telepíthető szerte Európában. Ez pedig évente mintegy 1400 TWh áramfogyasztást tudna fedezni, ami az európai összes áramfogyasztás 40 százalékát jelentené.

Napelem, napelem, Te csodás

Alapvetően két napelemes rendszer típust különböztetünk meg aszerint, hogy kapcsolódik-e a villamos hálózathoz:

  • Hálózatra kapcsolt rendszer: a változó rendelkezésre állást a villamos hálózat segítségével kiegyensúlyozza; a nyári többlettermelést az áramszolgáltató köteles átvenni – az oda-vissza mérő órát a szolgáltató biztosítja; éves elszámolást kérve az áramszolgátatótól a nyári többletet télen visszavehetjük a hálózatból.
  • hirdetés
  • Szigetüzemű rendszer: teljesen független és önálló áramellátó rendszer – akkumulátoros ellátással (5-6 évente cserére szorul); télen csak napelemmel nem biztosítható 100 százalékos áramellátás; hálózatra kapcsolt rendszer árának átlagosan kétszerese.

Ha be van kötve az áram, vagyis van villamos hálózat, akkor a korszerűbb és gazdaságosabb megoldás mindenképp a hálózatra kapcsolt rendszer. Mint ahogy azt a jelenlegi trendek is tükrüzik, hiszen a mai rendszerek többsége ilyen.

A hálózatra kapcsolt napelemes rendszer tervezése és a megtérülés

A hálózatra kapcsolt napelemes rendszert az áramfogyasztásunkhoz kell tervezni. Éppen ezért a kivitelezés előtt mindenképp érdemes az egész évi kWh fogyasztást ellenőrizni, mivel a havi áramfogyasztás a szezonális eltérések miatt megtévesztő lehet. Az éves kWh fogyasztás alapján viszont máris kiszámíthatjuk, hogy hány Watt napelemre lesz szükségünk. Az egyszerű számítási mód szerint ugyanis elég az éves fogyasztás (kWh) 85 százalékát venni, s pontosan ennyi Watt napelemmel tervezni.

Egy átlagos, éves szinten 4 ezer kWh fogyasztású családi ház esetén tehát 3400W napelemre lesz szükségünk. Ugyanakkor a részletes számítás ennél azért jóval összetettebb. Figyelembe kell venni ugyanis a tető tájolását (déli irányú az ideális), dőlésszögét (30-40 fok körül van az optimum), valamint az esetleges árnyékolást is. Arról nem is beszélve, hogy tájegységenként eltérés lehet a napsütéses órák számában is. Átlagosan elmondható azonban, hogy egy ideális, vagyis 30-40 fokos dőlésszögben, déli irányba tájolt napelemes rendszer ezer Watt összteljesítmény esetén átlagosan évente mintegy 1100 kWh áramot biztosít számunkra.

Ugyanakkor a napelemekhez megfelelő teljesítményű inverterrel is tervezni kell. Az inverterre azért van szükség, hogy a napelemből érkező egyenáramot 230V-os, 50Hz-es váltóárammá alakítsa át, mellyel használni tudjuk különböző készülékeinket. Az inverterre ugyanakkor nem szabad nagyobb teljesítményt rácsatlakoztatni, mint az a használati utasításában szerepel, főként, hogy ez a garancia elvesztéséhez is vezethet. Természetesen alultervezni sem érdemes, mivel ilyenkor rossz hatásfokkal fog az inverter üzemelni.

Végezetül pedig nézzük az árakat. Egy 240-250 W teljesítményű napelem-tábla ára alsó hangon is nagyjából bruttó 100 ezer forint körül mozog. Tehát a fent is említett átlagos családi ház esetén minimum 13 tábla 250W teljesítményű napelemre van szükségünk ahhoz, hogy teljes mértékben fedezhessük éves fogyasztásunkat. Itt mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy állandó rendeltetési egységek esetében csak a hálózatra kapcsolt rendszer térülhet meg, hiszen ilyenkor jönnek ki a szezonális különbségek (éves elszámolás esetén a nyáron a rendszerbe visszatáplált mennyiséget télen használjuk fel). Mindazonáltal természetesen nem szabad megfeledkeznünk a korábban említett inverterről sem. Ennek ára 200-300 ezer forintról indul, s a korábban is említett méretezéstől függően a végső bekerülési költség végül ennek a többszöröse is lehet.

Jól látható tehát, hogy egy átlagos családi ház esetében a teljes rendszer kiépítése, munkadíjjal együtt legalább 2,5-3 millió forintot kóstál. Természetesen mielőtt elkezdenénk számolgatni, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a gyártók állítása szerint egy átlagos napelemes rendszer élettartama nagyjából 25-30 év. Ebből ugyanakkor egyértelműen kitűnik, hogy a beruházás csak bizonyos esetekben, s nem utolsó sorban tökéletes tervezés esetén térülhet meg. A jövőben ugyanakkor ez a trend mindenképp megváltozhat, összhangban az állami ösztönzők térhódításával, illetve a technológia árának mérséklődésével.

forrás: penzcentrum.hu

Szólj hozzá!

You must be bejelentkezve to post a comment.