Okosotthonok

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


„Képzeld, nem bírok a hűtőmmel. Egész nap az interneten lóg!” A nagy és kis gyártók nagy igyekezettel próbálják alakítani életmódunkat. A 2015-ös év egyik slágere az OKOSOTTHON, ami a lakásunk berendezéseit hivatott összekötni egymással és egyben „kiengedni” a világhálóra. De mit is jelent ez pontosan?

NE LEGYEN KÉTSÉGÜNK, ez a nagyon közeli jövő, hiszen olyan óriáscégek álltak az ügy
mögé, mint például az Apple, a Google és a Samsung. A technológiai szektor folyamatos
növekedési kényszer alatt áll, így a fejlesztés és fejlődés számukra létszükséglet. Az okostelefonok és tabletek sikere azt mutatja, hogy egy-egy korábban nem létező termékkategória kitalálása valóságos aranytojást tojó tyúk lehet a techcégek számára, ha rákap néhány milliárd ember. A másik lehetőség egy olyan terület elektronikai „gyarmatosítása”, ahol eddig nem voltak jelen.

Ilyen terület lehet az otthonok, a háztartási gépek, illetve a teljes gépészet okosvezérlése. A lehetőségek minden képzeletet felülmúlnak, nem véletlen, hogy számos technológiai óriás költ hatalmas összegeket ilyen jellegű innovációkra.

MILLIÁRDOK EGY TERMOSZTÁTÉRT?
Tavaly év elején sokan meglepődtek, amikor a Google 3,2 milliárd dollárért felvásárolta a
Nest nevű fiatal céget, amely okostermosztátok gyártásár szakosodott és egyébként két korábbi Apple-alkalmazott alapította.

A televíziók minden évben kiemelt helyen szerepelnek az elektronikai
kiállításokon, de bármennyire is igyekeznek a gyártók újnál újabb ötletekkel fenntartani az új tévék iránti érdeklődést, nem teljesen úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnék. A vásárlókat már a 3D-technológia sem igazán hozta lázba, nem beszélve a 4k/Ultra HD (a HD-felbontásnál négyszer több képpont megjelenítésére képes) tévékről, amelyek még el sem terjedtek – részben azért, mert még nincs mit nézni rajtuk – de a kiállításon idén már a 8k a menő meg a hajlított képernyő, amiről még nem sikerült egyértelműen eldönteni, hogy tényleg jó ötlet-e…

Miért jó egy okostermosztát? Mert segítségével wifin keresztül szabályozhatjuk a fűtést a lakás bármely pontjáról, vagy interneten keresztül akár útközben, az autóból is. Ha senki nem tartózkodik otthon, a megadott beállításoknak megfelelően automatikusan lentebb veszi a hőmérsékletet, hogy megelőzze az energiapazarlást. Hasonlóan a hűtés-szellőztetés vezérlésére is képes, a páratartalom figyelembevételével. Azóta Nest Protect néven egy okos-füstérzékelőt is piacra dobtak, amely szobánként figyeli nem csak a füstöt, hanem szén-monoxid-, hő-, fény- és mozgásérzékelővel is el van látva. Természetesen az okostermosztáttal is együttműködik. Veszély esetén hangjelzéssel is figyelmezteti a szobában lévőket, de a lakást okostelefonunkról is folyamatosan megfigyelhetjük.

Az okosrendszerek képesek arra is, hogy az egyes szobák világítását, fűtését-hűtését személyre szabjuk. Például: ha átmegyünk egy másik szobába, akkor a lámpák automatikusan le-, illetve felkapcsolódnak. Az újabb klímák pedig már nyomon tudják követni a helyzetünket szobán belül, és nem ránk, hanem mellénk fújni a hideg vagy meleg levegőt. Akinek a pénztárcája érzékenyebb, ott akár a fordítottja is lehetséges: ha csak a személy közvetlen környezetét temperálják (az autók többzónás klímájához hasonlóan), azzal komoly energiamegtakarítás érhető el. A Stanford Egyetem által kifejlesztett nanohuzalos textil még ennél is radikálisabb. Olyan ruhák készülhetnek belőlük, amelyek nem a levegőt, hanem közvetlenül viselőjük ruházatát fűtik.

hirdetés

Internet of Things (IoT), azaz a dolgok internete. Ezt a szót, ami az internetre kötött sokmilliárdnyi eszközt takarja, a gyártók szándéka szerint a jövőben mindenkinek meg kellene tanulnia. Folyamatosan jelentik be okoseszközeiket, a wifikapcsolattal rendelkező, változtatható színű és fényerejű villanykörtéktől a mosógépeken át a hűtőszekrényekig. Utóbbiak rádiófrekvenciás chipeket tartalmazó matricák révén folyamatosan képesek
nyilvántartani a bennük található élelmiszerek mennyiségét és lejárati idejét. Így bármikor üzenetet tudnak küldeni, ha valamiből vásárolnunk kellene hazafelé. Némi árukapcsolással
akár azt is, hol érdemes ezt megvennünk. Ma már az sem tartozik a sci-fi kategóriájába, hogy okostelefonunk a bolton belül is a megvásárolandó (esetleg épp akciós) termékig navigáljon. Ha okosajtózárunk van, többé a kulcsokkal sem kell bajlódnunk, ráadásul azonnal tudjuk, ha valamelyik családtag hazaér, vagy éppen elmegy otthonról. Ezek nem csak okostelefonról vezérelhetők, de némelyik arra is megtanítható, hogy felismerje titkos
kopogásunkat, arcunkat, hangunkat.

Az Apple HomeKit nevű API-ja a szoftverfejlesztők számára könynyíti meg az okosotthon-eszközök létrehozását. Az iPhone, iPad, de új okosórájuk, az Apple Watch is lakásvezérlővé léphet elő. Ne gondoljuk, hogy ez csak a képernyő nyomogatását jelenti. Az ily módon folyamatosan magunkon viselt mikrofonokkal és a Siri beszédfelismerővel ezt várhatóan élőszóban is megtehetjük. A rendszer használata igen egyszerű lesz. A HomeKit-kompatibilis eszközt csupán párosítani kell az iPhone-nal, az előzetesen letöltött HomeKit applikáción keresztül. A távoli elérést pedig a nem túl drága (jelenleg 24 990 Ft) Apple tv-n keresztül oldhatjuk meg, ami ráadásul alapvetően házi szórakoztató központ, tehát nem kell csak emiatt beruházni egy új eszközbe.

A Samsung is érzi az idők szelét, és még tavaly felvásárolta a SmartThings nevű, okosotthonokra specializálódott startupot 200 millió dollárért. Nyitott rendszerben gondolkodnak, ami nagyban segítheti elterjedését. A Samsung úgy tervezi, hogy 2017-re eszközeik 90%-a képes lesz ilyen kommunikációra a tévéktől a porszívókig.

Ezek összehangolását szintén egy központi egység végzi. A SmartThings Hub legújabb változatát az idei CES kiállításon mutatták be Las Vegasban.

A kényelmes szép új jövő persze nem mindenki számára szimpatikus. Van, akinek a minden részletében pontosan monitorozott lakások és lakóik gondolata riasztó. Mások attól tartanak, hogy okoslakásaik – akár külső behatás, például hackertámadás következtében – önállósítják magukat. Bár a fejlődést és a marketinget aligha lehet megállítani, az elmúlt évek milliók adatait megszerző hackertámadásait figyelembe véve ennek azért lehet némi veszélye.

Az energiamegtakarítás EU-s szinten is kiemelt fontosságú. Mivel a globálisan felhasznált energia 40 százalékát az épületek fogyasztják el, ezt a jövőben egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni. Az Európai Unió új energiahatékonysági irányelve értelmében 2014 és 2020 között a tagországokban évente 1,5 százalékkal kell az energiafelhasználást csökkenteni. Az okosvillanyórák és egyéb mérőeszközök használatával akár 5–15 százalékos energiamegtakarítás is lehetséges, igen gyors megtérülés mellett. Svédországban az okosvillanyórák lefedettsége már most is 100%-os.

A cikk az Energiafigyelő magazin 2015/01. számában jelent meg.



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?