Orosz-kínai úszó atomerőművek a tengeren

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Kína felajánlotta a Roszatomnak, hogy hozzanak létre közös vállalatot úszó atomerőművek építésére. Az orosz technológia alapján készült erőművek alkalmazhatók lennének Kína parti talpazatánál a kőolaj kitermeléséhez szükséges energia biztosítására.

Amennyiben a közös vállalat létrejön, megkezdődhet az úszó atomerőművek sorozatgyártása. Ez pedig csökkenteni fogja az árakat. Oroszország és Kína létrehozhatná és együttesen üzemeltethetné az úszó atomerőművek flottilláját. Ilyen javaslatot tett egy meg nem nevezett kínai cég – közölte Dzsomart Alijev, a Rusatom Overseas, a Roszatom leányvállalatának vezetője. Ezzel egyidejűleg azt is közölte, hogy egyelőre nincs szó az elgondolás részletes áttekintésről, és a befektetési összege sincs meghatározva.

kép: wikipedia

kép: wikipedia

Gyakorlatilag olyan hajók építéséről van szó, amelyeket két atomreaktorral szerelnének fel. Az atomerőműveket a távoli part menti városok és kisebb települések energia- és hőellátásában kapnának szerepet. Nagyon ígéretes ez a projekt – állapította meg Alekszej Portanszkij, a moszkvai Gazdasági Főiskola professzora.

hirdetés

Az úszó atomerőművek számos ország számára jelentenek perspektívát. Egy ilyen projekt gazdaságilag is előnyös lehet. Jól alkalmazhatók olyan távoli körzetekben, ahová nehéz eljuttatni a távvezetékeket. Szó lehet a távol-keleti vidékről, olyan körzetekről, amelyek nem esnek túl messze a kikötőktől. Ott az ilyen megoldás nagyon szerencsés lehet.

Kínának az úszó atomerőművekre a talpazati szénhidrogén-lelőhelyek kitermeléséhez van szüksége. Egyes adatok szerint az ötletgazda a China National Nuclear Corporation (CNNC). Ugyanakkor egyelőre rejtély, fog-e maga Kína ilyen hajókat szerelni. Egyrészt a kínai hajógyárak most nincsenek rendelésekkel túlterhelve, így a megrendelő számára igen előnyösek lehetnek a feltételek. Másrészt a kínai hajóépítők munkája gyakorta vált ki kritikát. Igaz, ha a közös vállalatot mégis létrehozzák, akkor ezt a kérdést megfelelő módon lehet szabályozni – mondja Andrej Vologyin, az orosz Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiája Kelet-kutató Központjának szakértője.

Nyilván számításokra van szükség. A munkaerő minőségéről a kínai és az orosz fél dönt. Ez nagy tapintatot igénylő feladat, amelyet kétoldalú szinten kiváló szakértők körében kell megoldani. Vagyis, ha kínai dolgozók lesznek, akkor csakis jól képzettek jöhetnek számításba.

Az „Lomonoszov akadémikus” első úszó atomerőmű építése 2008-ban kezdődött a Balti Hajógyárban. Közel 20 és fél milliárd rubel a projekt értéke. Ugyanakkor, ha megkezdődne az úszó atomerőművek sorozatgyártása, az önköltség mintegy 30 százalékkal csökkenne.

Oroszország Hangja

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •