Szemétvilág

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Globalizálódó világunkban az eddig ismert hulladékfajták mellett újfajta „szeméttípusok” jelentek meg, mint például az űrszemét, a kéretlen spamek által képzett virtuális szemét, sugárzó és fertőző hulladékok, vagy éppen az egyre nagyobb mennyiségben létrejövő elektromos hulladék. A szemét és hulladékok különböző fajtáit különböző módokon tárolják vagy dolgozzák fel. Léteznek azonban szemétből felépült szigetek, vagy éppen hulladékkal elárasztott városok is.

Korunkra jellemző, hogy a robbanásszerűen fejlődő elektronikai ipar a gyorsan amortizálódó számítógépek, mobiltelefonok, háztartási készülékek által egyre nagyobb mértékben ontja a rövid időn belül elavultnak számító elektronikus hulladékokat.

AMERIKAI ÓLOM

A probléma a fejlett fogyasztói társadalmakban a legnagyobb, amelyre már a múlt század utolsó évtizedeiben is felfigyeltek az érintettek, és fontosnak érezték a veszélyes hulladékok „exportjának” korlátozását. Az 1992-ben hatályba lépett bázeli egyezményt (Basel Convention on the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes and their Disposal) a világ 182 állama és az EU országai mind elfogadták, Haiti és az USA azonban nem ratifikálta azt. Így fordulhatott elő, hogy az egyre nagyobb tömegben felgyülemlett elektronikus hulladékokat más, szegényebb országokba szállították. A jogszabályi tiltást szükség esetén úgy tudták megkerülni, ha az elektronikus szemetet egyszerűen használt („second hand”) terméknek minősítették. Az már a befogadó ország gondja lett, hogy a beérkező televíziók, számítógépek, mobiltelefonok és egyéb lakossági elektronikai készülékek nem működtek és eladhatatlanok voltak.

Agbogbloshie. kép: wikipedia

Agbogbloshie. kép: wikipedia

A célországok között szerepelt többek között a ghánai Accra lápos területe, Agbogbloshie, ahova a múlt század utolsó évtizedeitől több millió tonna elektronikus hulladékot szállítottak. (Tavaly csak az Egyesült Államokban naponta 130 ezer számítógépet dobtak ki, évente pedig 100 millió mobiltelefon került a kukákba.)

Agbogbloshie-ben a hulladékok között ma is szegény családok tagjai keresik az eladható fémhulladékokat. A térséget nem ritkán sűrű, fekete füst lepi el, mert a guberálók az értékes rézdróthoz, fém alkatrészhez úgy jutnak hozzá, hogy a műanyag szigetelést vagy borítást egyszerűen leégetik róluk. A föld mérgező, a víz és a levegő szennyezett, az élővilág kihalt.

A ghánai példa azonban nem egyedülálló. A 150 ezer lakosú Guiyut például a világ szemétdombjának is nevezik, mert ennek a dél-kínai városnak a lakossága a hozzájuk érkező, évi 3000 tonna elektronikus hulladék „újrahasznosításából” él. Ólmot, rezet, aranyat keresnek a veszélyes hulladékok szétboncolásakor, a guberálók között pedig nem ritkák az olyan betegségek, leépülések, amelyeket egyes fémek (ólom, króm, higany stb.) okoztak. Az érem másik oldala, hogy az üzlet évi 75 millió dollár bevételt hoz magának a városnak. Az EU 2015-ig minden tagállamra – így Magyarországra is – érvényes jogszabályban rendelkezett az e-hulladék begyűjtésének kötelezettségéről az erre a célra kialakított hulladékgyűjtő udvarokban vagy szelektív gyűjtőhelyeken.

TÁVOL, KELETEN

A Jakarta közelében található, 330 km hosszú Citarum folyót 9 millió indonéz ember háztartási szemete, valamint több mint 2000 ipari üzem hulladéka szennyezi arzénnal, higannyal és más, ártalmas vegyületekkel. Annak ellenére, hogy az Ázsiai Fejlesztési Bank 500 millió dolláros kölcsönnel igyekezett elősegíteni a szemét eltakarítását, a folyót a világsajtó a világ legszennyezettebb folyójának bélyegezte meg, a róla készített képek pedig bejárták a világot.

Hasonló okok miatt lett hírhedt a Fülöp-szigeteken található Wawa folyó is, ahol a folyó szemetében úszó gyerekek fotói sokkolják az olvasót. „Versenyben” van azonban az indiai Gangesz, a kínai Hai vagy éppen a bangladesi Hazaribahban is bőrfeldolgozó ipara nyomán – és még folytathatnánk. Azonban nem csak a folyókat kell megvédeni. A Himalája-turizmus fellendülésével a szemétáradat nem kíméli az egzotikus csúcsokat sem.

A nepáli kormány a közelmúltban előírta, hogy minden expedíciónak 8 kg szemetet kell lehoznia a Mount Everestről.

ŰRSZEMÉ T

Az első amerikai űrséta Edward White nevéhez köthető, akivel 1965-ben sajnálatos dolog történt: az űrben hagyta fél pár kesztyűjét. Valószínű, hogy ez volt az első űrhulladék.

Edward White. kép: wikipedia

Edward White. kép: wikipedia

Ma már mintegy 110 000 tárgy kering felettünk az űrben, amelyek műholdak levált darabjaitól a tömbökbe fagyott vizeletig a legelképesztőbb dolgok is lehetnek.

hirdetés

SZEMÉTSZIGETEK

A csendes-óceáni szemétsziget (Great Pacific Garbage Patch) felfedezése Charles J. Moore amerikai óceánkutató nevéhez fűződik, aki 1997-es útja során Los Angeles és Hawai között meglepve tapasztalta, hogy hajójával sűrű, túlnyomó részt műanyagból álló szemét között halad át. A „sziget” úgy jött létre, hogy a legkülönbözőbb műanyag hulladékokból, flakonokból, fogkrémes tubusokból, nejlonzacskókból stb. álló szemetet a különböző tengeri áramlatok (Észak-Csendes-óceáni áramlatból, Kalifornia-áramlat, Észak-Egyenlítői-áramlat és a Kuroshio-áramlat) az óramutató járásával megegyező irányban sodorják.

szemetsziget

A „sziget” valójában két, egymástól különálló részből tevődik össze: Japánnál a Keleti szemétfolt, a Hawaii-szigeteknél pedig a Nyugati szemétfolt található. A szennyeződés átmérője óriási, kb. 2500 km, mélysége 10–30 méter, becsült tömege pedig 100 millió tonna. A műanyag soha nem bomlik le teljesen, hanem apró részekre töredezik. Mivel a szemét nagy része átlátszó és a vízfelszín közelében lebeg, az állatok könnyen tápláléknak vélik, és ha lenyelik, elpusztulnak. Különösen veszélyesek az apró műanyag darabkák, amelyeket azért nem lehet kiszűrni a vízből, mert azzal más, hasznos élőlényeket is eltávolítanánk akkor. Így azonban bekerülnek a táplálékláncba.

Az ENSZ egyik, 2006-os becslése azt állítja, hogy az óceánok minden négyzetmérföldjén 46 ezer darab műanyag tárgy lebeg. A világszervezet szerint a tengerekbe került műanyag hulladék évente 1 millió tengeri madár és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza.

hulladék PET-palack sörösdoboz

A hulladékkezelés új koncepcióját találták ki New York építészei, ahol 14 millió tonna szemét keletkezik évente. Ennek az elszállítása évi 300 millió dollárjába kerül a világvárosnak, a szemét mennyiségének csökkentésével pedig értelemszerűen csökken a szállítási költség. Tekintve, hogy a szemétnek közel 30 százaléka szerves anyagból áll, ennek komposztálásával gazdaságosabbá tehető a szemétgazdálkodás. A komposztálás zárt rendszerben, biofilterek segítségével történik, a végtermékből pedig „szemétszigeteket” hoznak létre, amelyeket vízre bocsátanak, és amelyek a felszínen lebegve idővel szétbomlanak a vízben.

Az egész világon napi 3,5 millió tonna (évente mintegy 3 milliárd tonna) hulladék keletkezik. Magyarországon kb. 80 millió tonna az éves mennyiség, ebből három gellért-hegynyi kupacot lehetne építeni. A háztartási szemét egy főre jutó mennyisége Magyarországon kb. napi 1 kg, míg a fejlettebb országokban ennek duplája.

(2013-as adat)

 

ÚSZÓ SZEMÉTSZIGET

Az  „úszó szemétsziget” kialakítása más módon történt Richie Sowa történetében, aki a sziget alapjául az évek alatt összegyűjtött, 150 000 darab üres műanyag palackot használta fel. A 740 négyzetméteres, Joyxee-szigetnek elnevezett alapra még egy többszintes házat is felhúzott, konyhával, zuhanyzóval, ökovécével és komposztálóval ellátva.

A tengeren úszó sziget komfortját a rajta termesztette pálmafák, gyümölcsfák és fűszernövények emelik. Palackokból egyébként nincsen hiány, mert a világon átlagosan 42 millió tonna PET-palackot állítanak elő.

PET palackok tenger

Az elvileg újra felhasználható, italok tárolására szolgáló PET (polietilén) palackok az egyik legvitatottabb hatású – egyesek szerint legártalmasabb – hulladékok, amelyek újrafelhasználás hiányában soha, vagy pedig nagyon lassan bomlanak el. Egyes kutatók azt állítják, hogy a benne tárolt italokat szennyezik, vagyis az egészségre is ártalmasak.

A cikk az Energiafigyelő magazin 2015/1. számában jelent meg.

Energiafigyelő magazin 2015-1

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

One comment

Vélemény, hozzászólás?