2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente az új uniós forrásokból. Ebből kb. 33-34 milliárdnyit kaphat majd a lakosság vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában.
Tovább olvasom »
A 2014-es költségvetés tervezete csak 743 millió forintot szán épületenergetikára, ami 27%-kal kevesebb, mint idén. A Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer az idei 5,2 Mrd-ról 9,5 Mrd-ra nő, de nem tudni, mire fordítja az NFM, hisz az idei keretet sem használta fel. A támogatási menetrend bizonytalansága ellehetetleníti a tervezést a pályázók és az építőipar számára, miközben a pénz az NFM párnáiban pihen.
Tovább olvasom »A hangzatos tervek ellenére sem sikerült csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást 2012-ben, legalábbis az emisszió kétharmadát adó energetikai szektor minden eddiginél több üvegházgázt bocsátott ki a légkörbe. Pedig a klímaváltozás hatásait egyre inkább a bőrünkön érezzük.
Tovább olvasom »Április végén a kormány határozott arról, hogy 2015-től szigorítja az épület-energiahatékonysági követelményeket a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatokon nyertes épületek vonatkozásában.
Tovább olvasom »A hazai háztartások 10 %-a él energiaszegénységben, azaz fordítja összjövedelmének legalább 34 százalékát évente energiaszámlái fizetésére. Itthon a probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti.
Tovább olvasom »A január 1-től hatályos gáz-, villamosenergia- és távhőárcsökkentés úgy tűnik a parlamenti pártokat sem hagyta hidegen. Összeállításunkban a mai nap eseményeiből, nyilatkozataiból szemezgetünk.
Tovább olvasom »A bejelentett rezsicsökkentés gazdaságilag indokolhatatlan és pazarló megoldás. Rövidtávú jóléti hatása nehezen megkérdőjelezhető, de mindeközben látni kell, hogy egy jól beazonosítható szűk körre aránytalan terhet ró, míg a komoly számlafizetési nehézséggel bíró fogyasztók problémáin csak igen korlátozottan képes segíteni.
Tovább olvasom »