Újabb szigorítás vár a társasházakra

Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  


Sokat spórolhatnak a lakóközösségek, ha már most felkészülnek az új épületenergetikai követelményekre

Lóverseny

2018. január 1-jétől újabb épületenergetikai szigorítás vár a felújítási munkálatokba kezdő társasházakra. A különböző épületelemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó új, szigorúbb követelmények jelenleg még csak az uniós, illetve a központi költségvetési forrásokból finanszírozott felújításokra vonatkoznak, ám két év múlva már minden társasházi felújítás esetében az új előírásoknak kell megfelelni. A szigorodó kritériumok teljesítése ugyanakkor nem csupán kötelezettséget jelent a lakóközösségeknek, hanem lehetőséget is biztosít számukra a rezsiköltségek jelentős és hosszú távú csökkentésére – emelik ki a Házfórum.hu társasházszakmai fórum és a Társasházi Háztartás szaklap szakértői.

 

A lakóépületek energiahatékonyságára vonatkozó kritériumok szigorításának első szakasza már folyamatban van, a felújításban gondolkodó társasházaknak és lakásszövetkezeteknek pedig érdemes már most felkészülniük a két éven belül esedékes második lépésre is. Az  épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény ugyanis két lépcsőben szigorítja a hazai épületenergetikai előírásokat: az új, korábbinál szigorúbb határértékeknek 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében kell megfelelni. Azonban a 2018. január 1-jével kezdődő második szakaszban már minden energetikai korszerűsítésbe belevágó hazai társasháznak teljesíteni kell az új előírásokat. 2020. december 31-ét követően pedig minden új építésű épületnek meg kell felelnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumának.

A legfontosabb változás az úgynevezett hőátbocsátási tényező csökkentése, amelynek célja, hogy az épületekben felhasznált hő minél kisebb része jusson az épülethatároló szerkezeteken (falak, tető, ablakok, stb.) keresztül a kinti környezetbe. Az új előírások a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelések alkalmazásával teljesíthetőek. Ezzel nagymértékben csökkenthető a lakások és házak hőfogyasztása, ami egyúttal számottevő költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára.

Tekintve, hogy a források előteremtése és a lakóközösséggel történő egyeztetések milyen összetett feladatot jelentenek a társasházak és lakásszövetkezetek számára, érdemes mielőbb megkezdeni a tervezést és a szükséges összegek elkülönítését. Annál is fontosabb feladat ez a közös képviselők, intéző bizottságok és lakóközösségek számára, mert a felújítások eredményeképpen a rezsiköltségek akár a felével is csökkenthetőek. Így végeredményben a társasházakban élők rendszeres havi kiadásai jelentősen mérséklődhetnek” – hangsúlyozta a Házfórum.hu társasházszakmai fórum vezető szakértője.

Sárvári Marcell mindehhez hozzátette: „Régiós összehasonlításban Magyarország ma még jelentős elmaradásban van az épületállomány épületenergetikai hatékonyságát tekintve. Ezt tükrözi az a tény is, hogy Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban már 2008 óta érvényben vannak azok a követelmények, amelyek Magyarországon csak 2018-tól lesznek hatályban”.

A meglévő épületállomány energetikai állapotának javítása kapcsán a legkritikusabb kérdés természetesen az anyagi források biztosítása, amelyekből a társasházak és lakásszövetkezetek finanszírozni tudják a felújításokat. Ahogy arra Meichl Mátyás, a Társasházi Háztartás szaklap főszerkesztője felhívja a figyelmet: „a korszerűsítési munkálatok finanszírozhatóságát segítik a különféle műszaki vizsgálatok és felújítások elvégzésére elkülönített felújítási alapok. A felújítási alap képzése ugyan nem kötelező, de azon túl, hogy egy lakóházban mindig van mit korszerűsíteni, azért is ajánlott, mert számos pályázati kiírásban követelményként jelenik meg, akárcsak az energiatanúsítvány megléte.”

Táblázat: Hőátbocsátásitényező-követelmények

hirdetés
(Hőátbocsátásitényező-követelmények) Magyarország 2017. dec. 31-ig Magyarország 2018. jan. 01-től Ausztria 2008. Szlovákia 2008. Szlovénia 2008. Csehország 2008.
Homlokzati fal 0,45 0,24 0,35 0,32 0,28 0,30/0,38
Lapostető 0,25 0,17 0,2 0,2 0,2 0,24/0,30
Padlásfödém 0,3 0,17 0,2 0,25 0,2 0,24/0,30
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 0,17 0,2 0,32 0,2 0,24/0,30
Üvegezés 1 1,1
Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró
1,60

1,15

1,40

1,70

1,30

1,30
Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró
2,00

1,40

1,70

1,70

1,30

1,30

forrás: ÉMI (2014.)

A felújítási alapban összegyűlt források jó szolgálatot tehetnek a banki és pályázati konstrukciókban megkövetelt önrész előteremtéséhez is. A nagyobb munkálatoknál kiemelt szerepet kapnak a különböző uniós, állami és egyéb pályázatok. Erre jó példát mutatnak a Klímabarát Otthon, az Otthon Melege program keretében kiírt korábbi pályázatok, valamint – kisebb volumenű fejlesztések esetén – az OTP Bank által minden évben kiírt Társasházi Pályázat is. Emellett a társasházak is igénybe vehetik a felújításra is fordítható, támogatott kamatozású lakástakarék-pénztári konstrukciókat.

A Házfórum.hu társasházszakmai fórumról

A Házfórum.hu társasházszakmai fórum a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintő ügyek teljes spektrumát lefedő online információs platform. A 2012. márciusában elindult, a www.hazforum.hu címen elérhető szakportál célja, hogy naprakész elméleti és gyakorlati információkkal, ötletekkel és tanácsokkal lássa el a társasházi közös képviselőket, valamint a lakóközösségek tagjait a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintő műszaki, ügyviteli, jogi és pénzügyi kérdésekben. Tartalomfókuszú anyagaival, hírlevél- és tanácsadási szolgáltatásával, valamint szakmai partnerkapcsolataival a Házfórum.hu a hazai társasházi lakóközösségek egyik elsődleges információforrása, amit jól mutat az oldal folyamatosan növekvő, ma már 170 ezer főt meghaladó olvasótábora is.

Kapcsolódó cikkeink



Megosztom
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?