1 km bicikliút 100 millió forintért

Használhatatlan bicikliutak is épültek az EU pénzéből – összesen 50 milliárd forintért

Több hónapos titkolózás után májusban nyilvánosságra hozta a 2007 és 2013 közötti kerékpáros közlekedésfejlesztésekről szóló jelentését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az általunk megkérdezett civilek szerint is pontos anyag nagyon súlyos kritikát fogalmaz meg a pályázati rendszerrel, a pályázó önkormányzatokkal és az elkészült beruházásokkal kapcsolatban. Szintén tavasszal jött ki az Állami Számvevőszék 2004 és 2012 közötti biciklis fejlesztések pénzügyi vonzatait vizsgáló tanulmánya, mely kiemeli a hazai és uniós pályázatok összehangolatlanságát, de úgy véli, hogy a meghatározott célok mégis teljesültek.

Új elkerülő bringaút Szentendrén. kép: darthwalk/indafoto.hu

Új elkerülő bringaút Szentendrén. kép: darthwalk/indafoto.hu

Átlagosan 33 millió forint egy kilométer bicikliút

Nem kell sokáig lapozni a kerékpáros fejlesztéseket pénzügyi szempontból vizsgáló számvevőszéki jelentésben (PDF), illetve ugyanezeket közlekedés-szakmai szempontból vizsgáló NFÜ jelentésben, hogy ellentmondásokra leljünk a leírtakban. Az ÁSZ jelentés szerint ugyanis 2004-től mintegy 4,6 milliárd forint hazai és 41,7 milliárd forint EU-s forrás állt rendelkezésre kerékpáros fejlesztésekre. Ez megfelel az NFÜ által leírt 45,3 milliárdnak, a megépült létesítmények hosszát tekintve viszont eltérő adatok szerepelnek.

2012 első félévéig 19,5 milliárd forint felhasználásával 708,5 kilométernyi bicikliút épült, írja az ÁSZ. Az NFÜ adatai szerint az 1670,5 km támogatott létesítményből 696.6 km készült el, 780.3 km nincs befejezve, 193.6 kilométernek csak a tervei lettek kész, valamint 63 kilométer tervezett és megvalósult projekt könyvelhető el.

hirdetés

Az ÁSZ jelentés tartalmazza, hogy mennyibe kerültek a megépített kerékpárutak. A jelentés szerint eltérő műszaki tartalom okozta, hogy míg a bicikliutak kilométere EU-s pénzből 34,8 millió forint volt, addig ez hazai pénzekből 12%-al kevesebbe került. Ha ránézünk egy járdára vagy út szélére festett sárga csíkra, ez az ár magasnak tűnhet, de a képet árnyalja, hogy míg egy olcsó és biztonságos kerékpársáv ennél sokkal kevesebbe kerül, addig a gáttal együtt megépített szentendrei bicikliút kilométerenkénti ára meghaladta a 100 milliót is, és ez megemelte az átlagárat is. A kiadásokat az is sok helyen megdobta, hogy a kivitelezések során jelentős számban derült fény arra, hogy újratervezésre és átépítésre van szükség.

Nem bicikliseknek épülő bicikliutak

Az NFÜ számára a Viteco Kft, a Terra-Studio Kft és a Revita Alapítvány által, civil szervezetekkel együttműködésben készült jelentés kiemeli, hogy a pályázó önkormányzatok többsége nem kezeli egyenrangú félként a biciklis- gyalogos és autós közlekedést. A civilek és a jelentés szerint sem megfelelő, hogy a kerékpáros közlekedést lakott területen is belül szinte minden áron elválasztják az autóforgalomtól, ott is, ahol az integrálás jobb megoldás lenne.

Míg a tervezésekbe ad hoc módon bevont Magyar Kerékpárosklub szakemberei szerint a biztonságos közlekedés a közlekedési módok integrációjával segíthető elő leginkább, ez a szemlélet nem jelenik meg a fejlesztésekben. Így történhetett meg, hogy jellemzően járdára festett sárga csíkok, jelentősebb kiadást jelentő önálló kerékpárutak, rossz vonalvezetésű, a közlekedők igényeinek nem megfelelő, hálózati szempontból nem kapcsolódó, illetve nehezen használható, balesetveszélyes csomóponti átvezetések jellemzik a megépült biciklis infrastruktúra nagy részét.

A világ legrövidebb kerékpárútja, Mosonmagyaróváron. kép: GyulaVitez/indafoto.hu

A világ legrövidebb kerékpárútja, Mosonmagyaróváron. kép: GyulaVitez/indafoto.hu

Persze az sem segíti a kerékpározást, ha egyes önkormányzatok nem is kerékpározásra akarnak pályázni: volt olyan önkormányzat, mely a biciklis pénzből épített csatornát a járda alá, majd a friss aszfaltra felfestett egy sárga csíkot. Máshol azért épült egyoldali kétirányú bicikliút, mert a kerékpáros fejlesztést nem sikerült összehangolni az út túloldalán éves késésben lévő csatornázási projekttel.

forrás és teljes cikk: atlatszo.hu