2013-ban is az akvizíción lehet a hangsúly az energetikában

2013-ban is a szélerőművek lehetnek a magyar akvizíciós tevékenység legkapósabb elemei a megújuló szektorban, a barnamezős fejlesztések közül pedig elsősorban a már engedélyekkel rendelkező, esetleg a megvalósítás során elakadt biomassza és biogáz alapú projekteket kereshetik a befektetők – vallják a megújuló energiaforrásokba 2012-ben jelentős összeget befektető ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. szakértői.

„Rövid és középtávon még akadnak megvásárlásra érdemes projektek, de hosszú távon az új beruházások indulása generálhat mozgást a magyar megújuló energetikai szektorban. Külföld felé is érdemes tekintgetni, de ott még nagyobb alapossággal kell felmérni az egyes projekteket és a szabályozói, befektetői környezetet” – mondja Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója.

kép: Tommy79/indafoto.hu

kép: Tommy79/indafoto.hu

A vezérigazgató tapasztalatai szerint egy dolog azonban biztos: ma már a megújuló energetikai beruházások kapcsán nem működik az a befektetői szemlélet, hogy amennyiben Magyarországon rossz a helyzet, külföldre megyünk. „Az itthon is stabil beruházói környezet épít bizalmat a külföldi partnerekben, és ad elegendő önbizalmat a hazai cégeknek a külföldi piacra lépéshez” – mondja.

Magyarországon a széltornyok és a barnamezős biomassza lehet az ász

A szakember szerint itthon a már megvalósult, működő fejlesztések közül elsősorban a szélerőművekre érdemes koncentrálniuk a beruházóknak, igaz ez a piac ma már eléggé szűkös. A barnamezős – tehát már engedélyekkel rendelkező, esetleg fejlesztési szakaszban elakadt fejlesztések – közül pedig elsősorban a biomassza és biogáz alapú, helyi projektek jelenthetnek jó befektetési lehetőséget a zöld energiatermelés mellett elkötelezett befektetőknek.

hirdetés

Nem csak már megépült erőműveket érdemes ugyanis megvásárolni. Üzleti potenciállal rendelkeznek a már engedélyezett, de valamilyen financiális probléma miatt elakadt fejlesztések is, amiket egy felkészült és tőkeerős beruházó könnyen mozgásba lendíthet. „A projektet megvalósítani akaró szakmai beruházó számára az értéket ezeknek esetében a már meglévő engedélyek jelentik” – mutat rá a megújuló energiatermelés területén is feltörekvő társaság vezérigazgatója. „Sok esetben probléma viszont, hogy az álló projekteknél a jövőbeni hasznot próbálják beárazni a tulajdonosok, holott a kivitelezés még meg sem kezdődött” – teszi hozzá.

Külföldre csak körültekintően!

„Tisztában kell lenni vele, hogy nincsenek bezzeg-országok. A megújuló energia minden régiós országban prioritást élvez, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne bizonyos fokú szabályozási kockázat, bizonytalanság a támogatások körül. Ez egyik országban nagyobb, másikban kisebb” – szögezi le rögtön Ifj. Chikán Attila. Ezeket a kockázatok ismerni kell, feltérképezésükhöz elengedhetetlen a helyi kapcsolat, mutat rá a külföldi befektetések sikerét jelentő legfontosabb tényezőre.

Megfelelő körültekintés mellett azonban kétségtelenül lehet jó befektetéseket találni a határ túloldalán is. A régió európai uniós tagállamai mind igyekeznek elérni a 2020-ra kitűzött megújuló energetikai célszámaikat, a csatlakozásra váró államok pedig azon dolgoznak, hogy felzárkózzanak amennyire csak lehetséges. Ennek megfelelően szinte minden országban virágzik a megújuló energia iparág.

„Csehország és Ausztria piacai már telítettek, de Románia vagy Horvátország még számos lehetőséget rejt a magyar befektetők számára is. Előbbiben az időjárásfüggő technológiák teljes palettáján lehet befektetésre érdemes projekteket találni, míg Horvátországban a napenergia lehet érdekes a cégeknek. Lengyelországban elsősorban biomassza alapon működő projektek és szélerőművek elérhetőek” – vázolja a régiós lehetőséget a vezérigazgató. Ugyanakkor véleménye szerint megfelelő helyi ismeretek mentén érdemes lehet a nulláról indulva, az engedélyek megszerzésének folyamatával is elindulni. A döntés az egyes cégek befektetési stratégiájától függ.

Ifj. Chikán Attila szerint viszont egy dologgal tisztában kell lenniük a potenciális befektető cégeknek: akármerre is induljanak, ők lesznek a külföldi befektető. Ez pedig addíciós költségekkel jár. Ha irodát nem is nyit egy cég, mindenképpen szüksége lesz egy helyi jogászra, kapcsolattartóra, szakemberre. „Ezekkel az addicionális költségekkel számolni kell. Azt pedig el kell fogadni, hogy egy külföldi partner esetében a toll mindig vastagabban fog egy kicsit” – mutat rá azokra a körülményekre, amelyekkel kalkulálnia kell a külföldi projektekben gondolkozó cégeknek. A jelenlegi környezetben, az ismert okok miatt, ráadásul a magyar oldalról biztosított finanszírozási lehetőségek is korlátosak, teszi hozzá.
OrientPress Hírügynökség

Kapcsolódó cikkek
A LEGO és az IKEA a szélerőműbizniszben

Az országok támogatóképessége már kimerülőben van, így most a társasági szférán a sor, hogy továbblendítse a megújuló energiaforrások szekerét. Az Elolvasom

A jövőben robotok javíthatják a szélerőműveket

Minél nagyobb szélkerekeket terveznek, annál nehezebb lesz az embernek észlelni a hibákat és kijavítani azokat. Egyes, akár 300 méteres vitorlák Elolvasom

Még a németeknek is drága a környezettudatosság

Sokba kerül a németeknek a környezettudatosság, egyes vállalatok szerint az árak már megfizethetetlenek, és Németország vezető gazdasági tanácsadója is arra Elolvasom

Napenergiát jó tárolni, szelet meg nem

A Stanford egyetem által publikált tanulmány környezetvédelmi, karbon lábnyom szempontból vizsgálta a megújuló energiák többletének akkumulátorral történő tárolás lehetőségeit. Napelemek Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?