A génkezelt élelmiszerek nem is olyan károsak, sőt…

A világsajtó olyan közepesen fontos orgánumai, mint a Los Angeles Times vagy a The New Yorker, sorban számolnak be egy bizonyos Mark Lynas „megtéréséről”: a neoliberális környezetvédőként (ez a definíció tartalmilag nagyjából a magyar „reális zöld” kifejezéssel van szinkronban) emlegetett brit szakíró úgymond felfedezte, hogy a génkezelt élelmiszerek nem is olyan károsak, mint ahogyan ő azt korábban hitte – sőt, ökológiai szempontból tulajdonképpen előnyösek.

Az addig a klímakérdés másodvonalbeli (vagyis az olyan sztároktól, mint egyfelől a klímaszkeptikus Björ Lomborg, másfelől a „már most is túl késő” érvrendszert képviselő Andreas Malm, mindenképpen kisebb tömeghatású) szakírójának számító Lynas egy csapásra világhírű lett – ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük a pró és az anti-GMO-oldal tőkeerejének, médiareprezentációjának különbségeit.

Illusztráció. kép: Kitta/indafoto.hu

Mark Lynas szilárdan hisz benne, hogy a globális felmelegedés létezik, és hogy a klíma gyors ütemű megváltozásáért az ember a felelős. Abban azonban már eltér a véleménye a zöldfősodorétól, hogy remek klímavédelmi eszköznek tartja az atomerőműveket.

„Elhajlásai” ellenére azonban eddig a maga módján következetes volt, ami számottevő ismertséget és olvasottságot biztosított számára – utóbbit nemcsak a The Guardianben és a The Observerben megjelent cikkeinek népszerűsége jelzi, hanem olyan sikerkönyvek is, mint a Six Degrees: Our Future on a Hotter Planet, illetve a The God Species: Saving the Planet in the Age of Humans (sőt, a Magyarországon bemutatott, szuggesztív erejű klímafilm, a The Age of Stupid – A hülyeség kora – is részben az ő nevéhez fűződik).

Mark Lynas. kép: marklynas.org

Eddig a GMO-kat is meglehetősen kritikusan szemlélte, alapvetően a génkezelt monokultúrák gigantikus ökológiai és klímalábnyoma miatt. Idén január 3-án a szerző előadást tartott az Oxford Farming Conference-n, ahol azzal hökkentette meg az egybegyűlt hallgatóságot, hogy teátrálisan bocsánatot kért, amiért a 90-es években részt vett a GMO-ellenes mozgalom elindításában, és ezzel „segített egy olyan előremutató technológiának a démonizálásában, amely a környezet javát szolgálhatná”.

hirdetés

Lynas azzal magyarázta nagy sajtóvisszhangot kapott pálfordulását, hogy korábbi elítélő véleménye megalapozatlan volt: saját állítása szerint egyetlen tudományos szakmunkát sem olvasott a GMO-król. Most pótolta ezt a mulasztást, és arra jutott, hogy az ellenérvei csupán városi legendákra épülnek, és a tények alapján tarthatatlan.

Illusztráció. kép: kuntomi/indafoto.hu

Konkrétan úgy fogalmazott, hogy „felfedezte a tudományt”, és rájött, hogy a génkezelt növények révén (ellentétben azzal, amit korábban maga is hirdetett) csökkenthető a vegyszerfelhasználás, a GMO-k mérsékelhetik a kistermelők ráfordításait, és versenyelőnyt biztosíthatnak a számukra (vagyis nem csak a multinacionális agrárcégek számára előnyösek), az ún. terminátor technológia pedig (amely megakadályozza, hogy a gazdák vetőmagot tehessenek félre maguknak a termésből, mivel a GMO-magok gyárilag terméketlenek), a valóságban nem létezik.

A damaszkuszi fordulat híre természetesen az interneten is körbejárt, és a reakciók sem várattak soká magukra. Miközben Lynas előadása nélkülözte a konkrét hivatkozásokat, online kommentelők sora linkelte például az EPA (az USA Környezetvédelmi Hivatala) tanulmányait, amelyekből kiderül, hogy 2001 és 2007 között – vagyis a GMO-termesztés felfutása idején – a fajlagos globális növényvédőszer-használat érdemben nem változott, viszont azokon a területeken, ahol génkezelt növényeket vetettek, 7 százalékkal még nőtt is a Lynas által jelzett csökkenés helyett. (Logikailag sem lehet másképp, hiszen a módosított növények 80 százaléka herbicidtoleranciával rendelkezik, vagyis ellenáll egy bizonyos gyomirtónak, amivel aztán a termelők nyakra-főre permeteznek – ráadásul az ún. szupergyomok, vagyis a rezisztens vadnövények megjelenése nyomán egyre nagyobb koncentrációban).

A kistermelőkkel kapcsolatban azokat az indiai és dél-amerikai esettanulmányokat idézte Mark Lynas önkéntes ellenzéke, amelyekben a GMO-t választó parasztok járványszerű öngyilkossági hullámait elemzik: az érintett gazdák azért mentek tönkre, mert a génkezelt vetőmag –és maga a termesztési technológia – drágább, viszont az új növények nem produkálják a fajtatulajdonosok által ígért bővebb hozamokat.

kép: monsanto.com

Ami pedig a „terminátor technológia” létét vagy nemlétét illeti: egyrészt maguk a vetőmag-előállítók figyelmeztetik a termelőket, hogy a módosított tulajdonságok (amelyekért a gazda az ártöbbletet kifizeti) a második generációban már nem feltétlenül mutatkoznak meg, másrészt például a legnagyobb GMO-cég, a Monsanto a termesztési „licencszerződésben” ki is köti, hogy tilos elvetni a bespájzolt vetőmagot (olyannyira, hogy farmerek sorát perelték be ennek a szabálynak a megszegése miatt).

teljes cikk: nol.hu

Kapcsolódó cikkek
A kínaiak a legkörnyezettudatosabbak?

A Carbon Trust felmérései szerint a 18 és 25 év közötti kínai lakosok döntő többsége igényli az ipar környezetbaráttá válását. Elolvasom

Ma használtuk el a földet!

Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség szerdára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon Elolvasom

Kiállítás a Föld napja alkalmából Budapesten

A komposztálásról és a tudatos vásárlásról is többet tudhatnak meg az érdeklődők a Föld napja alkalmából április 16-tól látogatható tárlaton Elolvasom

5-10 százalékos energia-megtakarítást is hozhatnak az okos mérők

A nyugat-európai kísérleti projektek tapasztalatai szerint az okos mérőórák alkalmazásával a háztartások villamosenergia-fogyasztásukat akár 5-10 százalékkal is mérsékelhetik. Ez a Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?