A környező országok gázszektorában nagy a közszféra súlya

A környező országokban jelentős az állam és általában a közszféra súlya a gáz- és energiaszektorban. Szlovákiában bírálják a privatizációt, Romániában viszont most készülnek az állami ellenőrzés további lazítására IMF-hitelmegállapodás előírásai miatt – derül ki az MTI összeállításából.

Az MTI annak kapcsán készített körképet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és az E.ON elnök-vezérigazgatója, Johannes Teyssen a múlt héten szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeit átruházza az MVM Magyar Villamos Művekre. A tervek szerint a megállapodást december közepére véglegesítik és a részvény-adásvételi szerződést legkésőbb 2013. január 31-ig aláírják.

kép: eon-hungaria.com

Ausztriában törvény rögzíti, hogy az energiaellátóknak többségi köztulajdonban – állami, tartományi vagy városi önkormányzati tulajdonban – kell lenniük. Míg az elektromos áram piacán a legnagyobb szereplő, a Verbund 51 százalékban, más ellátók – így a bécsi Wien Energie és az Energie Burgenland – teljes egészében köztulajdonban vannak.

A gázpiacon több mint 30 szolgáltató működik, egy részük országos, mások regionális ellátók. A legnagyobb – az országos értéknek mintegy harmadát kitevő – gáztározó-kapacitással a 31 százalékban állami tulajdonban lévő nemzetközi konszern, az OMV rendelkezik. Az OMV egyben a legnagyobb gáztermelő is. A végfelhasználók piacán az egyes tartományi gázellátók, illetve ezeknek az OMV-vel közös vállalata, az EconGas a piacvezetők.

Az osztrák energiapiacot 2002-ben liberalizálták, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók a hálózatok üzemeltetőjétől függetlenül gáz-, illetve áramszolgáltatót szabadon választhatnak. A szállítási tarifát az állam rendeletben szabályozza, míg maga az elfogyasztott energiaegység szabadáras.

A Szlovák Gázipari Vállalatot, az SPP-t 2002-ben, az első Dzurinda-kormány idején privatizálták, azóta 49 százalékos részvénycsomagját az E.ON Ruhrgas és a Gaz de France Suez alkotta konzorcium tulajdonolja. A fennmaradó részt a Nemzeti Vagyonalapon (FNM) keresztül az állam ellenőrzi.

Az SPP az ország háztartásainak 90 százalékát látja el és a legnagyobb ipari vállalatok gázellátását biztosítja. Százszázalékos leányvállalata, az Eustream földgázszállító vállalat 2270 kilométernyi gázvezetéket kezel.

A vállalat magánosításának folyamatát, valamint azt, hogy a privatizáció miatt az állam ellenőrző és árképző szerepe jelentősen csökkent, sok kritika érte. Emiatt a jelenlegi szlovák kormány kilátásba helyezte, hogy visszavásárolná a vállalatot, ám erre végül – forrás híján – nem került sor.

hirdetés

A szlovák állam a Hálózati Ágazatokat Felügyelő Hivatalon (ÚRSO) keresztül vesz részt a háztartási gáz, az áram, a víz és a távhő árszabályozásában, a hivatalnak vétójoga van.

Csehországban a nagy energiaszállító rendszerek – kőolaj- és fölgázvezetékek, áramátviteli hálózat – állami kézben vannak, de az energiaszolgáltatás terén a magáncégeké a döntő szó.

Kivételt az áramtermelés és az áramszolgáltatás képez, ahol a Cseh Energetikai Művekben (CEZ) az állam részesedése mintegy 70 százalék. A CEZ tavalyi nyereségéből több mint 20 milliárd koronát fizetett be az államkasszába. A CEZ tulajdonában van a két cseh atomerőmű (Temelín és Dukovany) is és az árampiac mintegy 60 százaléka.

A gázszolgáltatás terén külföldi kézben lévő energetikai cégeké – RWE, E.ON – a piac nagyobbik része, mintegy 60 százalék.

A földgáz- és az áramszolgáltatási árakra az államnak csak részben van hatása, mégpedig az Állami Energetikai Szabályozó hivatalon keresztül, amelynek minden ármozgást jóvá kell hagynia.

Csehország keleti (Barátság) és nyugati (IKL) irányban is kőolaj- és földgázvezetékekkel rendelkezik, így az ország gyakorlatilag független az ingadozó orosz szállításoktól. A közelmúltban Prága ötszázalékos részesedést szerzett a nyugati TAL kőolajvezetékben is, ami megerősítette energetikai mozgásterét. Ugyanakkor az ország állami kőolaj- és földgáztartalékai három hónapra tudják biztosítani az ellátást.

A cseh állami szerep esetleges megerősítését célzó tervek az energetikában nem ismeretesek.

Románia fokozatosan privatizálja az energiaszektort és liberalizálja az energiaárakat – jelentette az MTI bukaresti tudósítója.

A földgáztermelésben az állam részesedése még meghaladja az 50 százalékot. Két vállalat uralja a piacot: a Romgaz még állami tulajdonban van, a Petromban pedig az állam kisebbségi részvényes. A szállítást végző Transgaz 85 százaléka az államé, de az elosztás teljesen magánkézben van: a piac 90 százalékán a német E.ON és francia GDF osztozik. Az árakat egyelőre az Országos Energiaügynökség szabályozza, de Románia kötelezettséget vállalt hitelezői előtt, hogy fokozatosan liberalizálja a piacot: jövő év végén az ipari, 2017 végén pedig már a lakossági szektorban sem szab meg végső árat.

A villamos-energiát túlnyomórészt még állami vállalatok termelik Romániában, amelyek jelentős részét azonban privatizálni akarják. Idén mintegy 7 százalékos a megújuló energiákba fektető magánszektor részesedése a villamosenergia-termelésben. A szállítási hálózat (Transelectrica) 85 százaléka van állami tulajdonban, míg az elosztás jelentős része magánkézben van (RENEL, CEZ, E.ON). A román állam a megmaradt villamosenergia-elosztó vállalataiból kisebbségi részvénycsomagokat tőzsdén akar értékesíteni.

Kapcsolódó cikkek
Kína csökkentené a fosszilis energiahordozók arányát

Kínában évente csaknem 6 százalékkal nőtt az energiafelhasználás az elmúlt 30 évben, a források élén továbbra is a szén áll, Elolvasom

Pozitív döntés született az atomerőmű üzemidő-hosszabbításáról

Az Országos Atomenergia Hivatal pozitív döntést hozott a paksi atomerőmű egyes blokkjának üzemidő-hosszabbítási kérelméről – ezt Rónaky József, az Országos Elolvasom

A lakossági megújuló-támogatás is “áldozatul esett” a rezsicsökkentésnek

A kormány részben úgy érte el a tíz százalékos rezsicsökkentést, hogy az egyetemes szolgáltatói szektort felmentették a kötelező átvételi díj Elolvasom

Magyar szélerőművek 2012: 1,73 % – van hová fejlődni

A magyar szélerőművek 2012-ben több mint 733 ezer megawattóra (MWh) áramot termeltek, ezzel az ország áramfogyasztásának 1,73 százalékát adták, és Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?