A Mol újabb INA-részvénycsomagot vásárolna

A horvát kormány további 19 százalékos INA-részvénycsomag eladását fontolgatja, amelyet a Mol vásárolna meg – írja a Globus horvát hetilap legfrissebb számában, Mol, INA és horvát kormány közeli, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

A Mol felügyelő bizottságának név nélkül idézett munkatársa a lap szerint azt állítja, hogy a Mol újabb 19 százalékos részvénycsomagot vásárolna az INA-ban, ami után a horvát kormány 25 százalék plusz egy részvényből álló irányítási csomagot tartana meg. Az eladásról szóló hírt az újságnak egy szintén név nélkül idézett horvát INA felügyelő bizottsági tag és az “egyik kormányalelnök munkatársa” is megerősítette.

A cikk olyan feltételezésekről is írt, amelyek alapján a Mol már most is több mint 51 százalék tulajdonjoggal rendelkezik az INA-ban. Miután azonban hivatalosan csak 49 százalékot birtokolhat, a maradék két százalékot titokban tartja. Az újabb 19 százalékos részvénycsomag megvásárlása után azonban a Mol hivatalosan is az INA többségi tulajdonosává válna – írja a lap.

Az INA a harmadik negyedévben másfél milliárd horvát kuna EBITDA-t, vagyis kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt ért el, ami jelentős javulás az előző negyedéves időszakhoz képest, ugyanakkor elmarad az egy évvel korábbi 1,64 milliárd kunától. Az első kilenc hónap EBIDTA-eredménye az egyszeri tételek nélküli közel 4 milliárd horvát kuna, a szíriai jövedelem kiesése mellett is.
A kilenchónapos időszak nettó nyeresége (az egyszeri tételek nélkül) 1,5 milliárd kuna. A negyedik negyedévben a nettó eredmény 825 millió kuna volt, ami jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti 126 millió kunát.
A vállalat nettó adóssága 30 százalékkal csökkent, és 6351 millió kunát tesz ki. Az adósság és a tőke aránya a tavaly év végi 38,8 százalékról 29,4 százalékra csökkent.
A cégre hatással volt egyfelől a piaci kereslet csökkenése, a gazdasági lassulás elhúzódása a fő piacokon, politikai és szabályozó korlátok, másfelől a kedvezőbb finomítói haszonrés viszonylag stabil nyerskőolaj-árakkal 2011-hez képest. A lakossági földgáz árának korlátozása 704 millió kuna pénzügyi veszteséget okozott az év első kilenc hónapjában, míg a horvát gazdaságban általánosan tapasztalható piaci keresletcsökkenés a kiskereskedelemre volt negatív hatással.
Nemzetközi viszonylatban az INA eredményeit negatívan érintette a szíriai jövedelmek kiesése is. Továbbá a kuna gyengülése a dollárhoz képest 217 millió kuna veszteséget eredményezett a kilenc hónap alatt.

hirdetés

Áldott Zoltán, az INA elnök-vezérigazgatója az adatokat kommentálva hangsúlyozta, hogy az INA új beruházási ciklust indított, a tőkebefektetések 90 százaléka a vállalat horvátországi tevékenységeit erősíti – olvasható a vállalat közleményében.

 

Nem vitás, hogy a 10-15 milliárd kunát érő üzlet sokat jelentene a jelenleg 10 milliárdos deficitben lévő költségvetésnek – állapítja meg a cikk hozzátéve, hogy a további privatizációt Slavko Linic pénzügyminiszter sem ellenezné. Ugyanakkor a cikk felveti azt a kérdést, hogy hogyan magyarázná meg Zoran Milanovic miniszterelnök a horvát olajvállalat kiárusítását az embereknek. “A részvények további 19 százalékának eladása technikailag semmit sem jelent, mert bármit is mond a Mol igazgatósága, az INA-t amúgy sem Horvátország irányítja” – idézi válaszként a lap a horvát felügyelő bizottsági tagot, hozzátéve a másik, kormány közeli forrás véleményét, aki szerint bár a kormány több variáción is gondolkodik, a legvalószínűbb a 19 százalékos részvénycsomag eladása.

Egy másik forgatókönyv szerint Horvátország nem folytatná a vállalat privatizációját, hanem a jelenlegi tulajdonosi viszonyok mellett más “játékszabályokra”, vagyis az irányítási rendszer átalakítására törekedne. Ebben az esetben két horvát és két magyar tagból álló bizottságokon keresztül igazgatnák az INA-t, vita esetén pedig a horvát gazdasági minisztérium mondaná ki a végső szót – állítja a lap által kérdezett kormány közeli forrás. Szerinte a horvát kormány azt is kérné, “hogy az INA önálló vállalat legyen, hogy a Mol ne tudjon önállóan bejutni a volt Jugoszlávia piacaira és a magyarok ne kisebbíthessék az INA jelentőségét, azért, hogy a Molból fő regionális társaságot csináljanak”.

A Globus szerint a harmadik forgatókönyv alapján a kormány kivásárolná a Mol-tulajdont. Egy ismét csak név nélkül idézett volt INA-igazgató úgy véli, hogy a kormánynak nincs erre pénze. “De figyelembe véve, hogy a magyar kormány tavaly, vagyis a legnagyobb válság idején vásárolta meg az orosz tulajdonrészt a Molban, akkor ez jelent valamit” –  teszi hozzá.

Negyedik lehetőségként a jelenlegi állapot megtartását jelöli meg a horvát lap, megjegyezve, hogy “ez semmiképp sem felel meg Horvátországnak, de Magyarországnak sem, amelynek tovább kellene hallgatnia Zágráb kritikáit”.

A lap emlékeztet arra is, hogy múlt heti sajtóértesülések szerint a horvát kormány személycserékről döntött az INA felügyelő bizottságában. Most azt is megpendíti a cikk, hogy az új tagok decemberben esedékes kinevezése után az INA igazgatóságába is másokat nevez ki a kormány. A lap szerint az INA jövőjével kapcsolatos döntés után a kormánynak fel kell készülnie a politikai következményekre is, mert az emberek “nem fogják örömmel nézni az egykori horvát kőolajóriás magyar átvételét”.

MTI

Vélemény, hozzászólás?