Amit a CNG-ről tudni kell

Mi a CNG?

A lakossági gáz sűrített formája, innen származik az elnevezés is: Compressed Natural Gas.

Először Kanadában és az Egyesült Államokban kezdték használni a 70-es években. A nagy, benzines teherautókról ledobták a karburátort, óriási gáztartályokat szereltek a plató alá, amit 200 bar nyomáson töltöttek fel lakossági gázzal.

Nálunk Magyarországon is futottak akkoriban benzines teherautók, nagyon elterjedtek voltak az amerikai eredetű V8-as motorral hajtott ZIL-ek, de a vezetés inkább a dízelesítésük mellett döntött.

Az átépítéshez használt dízelmotorok innentől kezdve sűrű, fekete füsttel fújták tele a városok levegőjét, nem beszélve az olyan hátrányokról, amit a kiegyensúlyozott járású benzinmotorhoz tervezett váltó és a kelet-európai dízelmotorok kényszerházassága jelentett.

Milyen tulajdonságokkal bír?

A lényeg az energiasűrűségben rejlik. A sűrített földgáz 1 kg-ja körülbelül 1,5 liter benzin vagy 1 liter gázolaj energiáját tartalmazza. Tehát egy ilyen nagy hengerűrtartalmú benzinmotor hozzávetőlegesen annyi kg gázt fogyaszt, mint ahány liter gázolajat egy dieselmotor, a nagy eltérést pedig a két üzemanyag ára adja. Ma Magyarországon a sűrített földgáz kilója kúttól függően 230 Ft (Szeged) és 350 Ft (Budapest) között van, a gázolajért viszont 450 forint körül kell literenként fizetni. Magyarul 230 forintért lehet 1 liter gázolajnak megfelelő energiát tankolni az autókba, sűrített földgázból.

Mennyire elterjedt Európában?

Közép-Kelet Európában kevésbé elterjedt, de igazából Magyarország az a kis sziget, ahol az alkalmazása a nullát közelíti még napjainkban is, feltehetőleg az olaj- és üzemanyag-forgalmazó cégek érdekeinek megfelelően. Az EU-ban ez az energiafajta elsősorban környezetvédelmi okokból, a biogázzal együtt jövedéki adómentességet élvez 2018-ig, ráadásul a napokban felröppent hír szerint ezt ki akarják tolni 2023-ig.

A jövedéki adó viszont masszívan be van kalkulálva a magyar költségvetésbe, érthető, hogy nem annyira propagálják ezt az üzemanyagot. Néhány hónapja volt egy kísérlet nálunk a földgáz megadóztatására, de az EU ezt nem támogatta.

Németországban az LPG kutak számát is meghaladó, 1200 nagynyomású kompresszor van, ami 3-400 köbmétert szállít óránként. Ez a teljesítmény egy személygépkocsi 6 perc alatt történő feltöltésére elég, 15-16 kg, illetve 25 m³ tankolása esetén. Bulgáriában 15 nagynyomású kompresszor van, ebből a fővárosban 5 darab, az egész buszközlekedés erre épül. A magyar lehetőségek még az utóbbihoz képest is erősen korlátozottak, jelenleg mindössze három helyen tankolhatunk CNG-t: Budapesten, Győrött és Szegeden. Korábban Debrecenben is volt egy hasonló kompresszor, de a város vezetése a villamoshálózat fejlesztése mellett döntött és a gázüzemű buszokat inkább értékesítik.

Mennyire térül meg?

Ez sajnos ma Magyarországon (tekintettel a komoly beruházásra és a tankolás nehézségére) nem annyira biztos. Talán hamarosan nálunk is meghonosodhatnak azok a külföldön régóta megvásárolható, otthoni töltőberendezések, amelyekkel a fűtésre-főzésre használt földgázt az autónk tankolására is használhatjuk, de itt egyelőre ezek használatára nincs legális lehetőség.

Kevesen tudják, hogy cégek viszont telepíthetnek és használhatnak ilyen eszközöket már ma is. Adóraktári engedélyt kell kérni a töltőállomáshoz és havi elszámolással jövedéki adóbevallást kell tenni, de természetesen jövedéki adót nem kell fizetni.

A kompresszoroknak több fajtája is létezik, van elektromos árammal, de gázos robbanómotorral működtetett is. A legolcsóbbak a búvárok számára készült kompresszorokból átépített töltők, sok esetben egy-egy cég mindkét felhasználásra készít ilyen berendezéseket, hasonló alkatrészekből. Egy ilyen készülék ára 2800-2900 euró.

Mennyibe kerül egy autó átalakítása?

Az üzemanyagrendszert gázzal ellátó rész gyakorlatilag megegyezik az LPG rendszerekével, ára néhány százezer forint. Ami viszont jóval drágább, az a tartály(ok) ára. Az LGP gáz normál hőmérsékleten viszonylag kis, 6 bar nyomáson is cseppfolyós marad, és a tartályokban 12-14 bar nyomás uralkodik, ezzel szemben a CNG gáztartályok üzemi nyomása általában 200 bar, a töltőállomások kompresszorai pedig 250 barral dolgoznak.  A jóval nagyobb nyomás miatt különleges tartályokra van szükség. Ezek darabonként 200-210 euró (60-70 ezer forintos) nettó ártól indulnak, de egy negyedannyi tömegű, kompozit anyagból készült palackért akár 1300 eurót is fizethetünk.

Ez az egyik legnagyobb hátránya a CNG rendszereknek: a nagyon magas ár, a palackok nagy helyigénye és a kis hatótávolság. Normál körülmények között három harmincliteres palackkal 300 km-t tehetünk meg.

Van egy további lehetőség is: már átalakított, vagy gyárilag ilyen kivitelű autót vásárolni. Ennek is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az elmúlt időben elszaporodtak az eladásra kínált 8-12 éves, külföldről behozott, gyárilag CNG-s használt autók, például Fiat Multiplák és Opel Zafirák. Nálunk és külföldön is 10 év a tartályok hitelesítésének érvényességi ideje.

Tőlünk nyugatabbra vagy kicserélik újakra a tartályokat, vagy – tekintettel a 2-3 ezer eurós költségre – inkább megválnak az autótól. Ezek a járművek viszont magyarországon is csak érvényes hitelesítéssel vehetnek részt a forgalomban. Nálunk ez végképp nagy kiadás lenne ezért egy régi törvény alapján, hasonlóan az LPG-s tartályokhoz, nyomáspróbával meg lehet hosszabbítani a tartályok élettartamát, igaz, csak 3 évre, de 3 alkalommal ismételhető és kb 7500 forint +áfa +le és felszerelés….

Mennyi idő a töltés?

A 0,3 bar nyomású lakossági földgázt a kompresszorral sűrítjük a tartályokba, kb. 100 liter/perc, 4kg/óra mennyiséget szállítva. Így egy töltés ideje 6-8 óra. Ez az elektromos autók töltési idejéhez hasonló, de a hatótávolság gázzal sokkal nagyobb, egy földgázos Opel Zafira esetében akár 400 km.

A teljesítményt nem befolyásolja negatívan?

Nem. Érdekes módon CNG-vel az autó jobban megy, mint benzinnel. A fent említett autó több mint 110 lóerős gázüzemben, szemben az eredeti 96 lóerővel.

A motort károsíthatja a földgázüzem?

Azoknál az autóknál léphetnek fel komplikációk, ahol a szelepállítás nem hidraulikus, hanem kézi vagy korongos. A benzinhez képest „szárazabb” üzem miatt a szelepek komolyabb igénybevételnek vannak kitéve, és bizonyos esetekben a szelephézag, ha nem ellenőrzik, akár el is fogyhat, aminek a teljesítmény csökkenése mellett a szelepek elégése is a következménye lehet. Ezért ezeknél a motoroknál 20-30 000 kilométerenként a szelephézagot ellenőrizni és szükség esetén állítani kell. A hidrotőkés autóknál nincs ilyen probléma. Előfordul olyan Opel motor is, ahol a katalizátor károsodhat a gáz lassabb égése miatt, ezt a problémát az előgyújtás módosításával lehet kiküszöbölni. Átalakítás esetén mindenesetre érdemes érdeklődni, hogy az adott motornál mennyire javasolja a gyártó a gázüzemet, illetve a beszerelő cégek is rendelkeznek tapasztalattal erre vonatkozóan.

Az említett lassabb égésnek pozitív vetülete is van: a motorok jóval csendesebben üzemelnek gázzal, mint benzinnel.

Végül egy kis összehasonlítás:

15 000 km éves megtétele esetén az üzemanyagköltség benzin esetében 550 000 forint, gázolaj esetében 350 000 forint, CNG esetén 220 000–300 000 forint (a tankolás helyétől/árától függően).

Köszönjük a cng-lpg-auto.hupont.hu -nak a cikk megírásához nyújtott segítségét.