Betiltják a szilárd tüzelőanyagok fűtési célú használatát Krakkóban

Miközben Magyarországon szinte teljes a kormányzat és az önkormányzatok közönye a háztartási fűtésből származó, rendkívül egészségkárosító légszennyezéssel szemben, Krakkóban az önkormányzat betiltotta a szén- és fafűtést.

A modern nagyvárosok egyik legnagyobb  problémája a levegő szennyezettsége, azon belül is az apró (PM10 és PM2,5) és a finom (PM1,0) részecskék nagy mennyisége és magas koncentrációja. Ezek, az összefoglaló néven szálló pornak is nevezett  anyagok  elsősorban a közlekedésből és a háztartási tüzelésből származnak. A lakossági tüzelés szennyező hatásait egész Európában egyre többen érzékelik a lakókörnyezetükben, és egyre több civil szervezet és kutató foglalkozik ezek káros hatásaival.

A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába már hosszú évek óta a legtöbb panasz lakossági égetésekkel, tüzeléssel kapcsolatban érkezik, a gazdasági válság hatására pedig újra reneszánszát éli a szén- és fatüzelés, amely komoly mértékben járul hozzá a részecskeszennyezéshez. Még ennél is sokkal károsabb, amikor műanyaggal és egyéb hulladékkal fűtenek. A Levegő Munkacsoport már két évvel ezelőtt részletes javaslatcsomagot juttatott el a környezetvédelemért felelős minisztériumnak a háztartási tüzelés okozta szennyezés csökkentésére. A javaslatokat a minisztérium szakértői jónak találták, azonban a gyakorlatban azóta sem történt semmi.

A háztartási fűtés problémája Lengyelországban is egyre súlyosabbá vált, a PM10 szennyezettség Krakkóban évről évre az előírt éves határérték kétszerese körül mozgott, a napi egészségügyi határértéket pedig – a megengedett évi 35 nap helyett – az elmúlt évek többségében több mint 200 napon haladta meg a szennyezettség. Ez elsősorban az arrafelé nagyon elterjedt széntüzelésnek köszönhető. A probléma súlyosságát érzékelve a ClientEarth (Ügyfelünk, a Föld) nevű nemzetközi civil szervezet vezetésével mozgalom indult a szilárd tüzelőanyagok használatának betiltása érdekében.

A lengyel környezetvédelmi törvény feljogosítja a regionális parlamenteket, hogy a környezetszennyezés és a műemlékekben okozott károk megelőzése érdekében meghatározzák azokat az tüzelőanyag típusokat, amelyek egy adott területen fűtésre használhatók. Ezzel összhangban a civilek Krakkóban azt javasolták, hogy a földgázon és a könnyűolajokon kívül minden más tüzelőanyag fűtési célú használatát tiltsák be egy 5 éves átmeneti időszakot követően.

A javaslatok támogatása érdekében több tüntetést szerveztek és más kommunikációs eszközökkel is igyekeztek a döntéshozókat és a lakosságot meggyőzni javaslatuk előnyeiről. A mozgalom számos akadállyal szembesült, hiszen a szilárd anyagokkal történő tüzelés tiltása komoly gazdasági érdekeket sért.

Meg kellett küzdeni a bánya- és tűzhelygyártó cégek ellenállásával, az olcsó fűtés miatt az életük drágulásától tartó lakosok félelmeivel, és a néhány ponton tisztázatlan jogszabályi alapokkal is. Arra is megnyugtató javaslatokat kellett tenniük, hogy az átmeneti időszakban hogyan lehet egy teljes város fűtési rendszerét átalakítani.

A küzdelmet végül siker koronázta: a levegőminőségi intézkedési terv is tartalmazta a tiltás javaslatát, amely még a társadalmi egyeztetés után is tartotta magát. Ezután a regionális parlament komoly enyhítéseket indítványozott a tiltó szabályban. A tervezet felpuhítása ellen azonban a civil szervezetek tiltakoztak, így a végső, kompromisszumon alapuló szabály csak néhány apró kivételt tartalmaz az általános tiltás alól, ami 2018-ban lép hatályba.

forrás: levego.hu