Dízeldominót indíthat el a VW-botrány

Szédületes gyorsasággal dagad az a botrány, amit a Volkswagen dízelmotorokkal történt csalása indított el az Egyesült Államokban. Ma még nem tudjuk, mik lesznek ennek a hosszútávú következményei, de számos visszásságra irányíthatja rá a figyelmet és ezzel akár nagy változásokat is elindíthat az autópiacon.

Mi is beszámoltunk róla, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 482 000 olyan dízelmotoros Volkswagen és Audi típusú autót talált, amelyben egy olyan gyárilag telepített, rafinált szoftver van, ami érzékeli, ha az autó kibocsátását mérik, és ilyenkor csökkentett kibocsátású módba kapcsol, úgy egyébként meg a megengedett mértéket akár 40-szer meghaladó mértékben bocsátanak ki nitrogénoxidokat. Emiatt a cégre hatalmas összegű, akár 18 milliárd dolláros büntetés is várhat.

2013_passat_tdi USA_2

A hír a legdurvább összeesküvés-elméleteket idézi, és miután Kalifornia Állam is bekapcsolódott a vizsgálatba, a VW bejelentette, hogy együttműködik, de részletesen nem kommentálta a dolgot.

Ezután olyan mélyrepülésbe kezdtek az autóipari óriás részvényei, hogy hétfőn le is kellett állítani a forgalmazásukat a frankfurti börzén. A nap folyamán húz százalékot meghaladó veszteséget szenvedtek el. Azóta a vállalat vezetője Martin Winterkorn már bocsánatot kért a csalásért, tehát gyakorlatilag elismerte a szoftver létezését.

2013 Volkswagen Passat TDI USA 1

Közben ideiglenesen le is állították a dízelmotoros autóik forgalmazását az Egyesült Államokban. Az európai vizsgálatok még hátra vannak és ha itt is hasonló eredmények születnek, kiderülhet, hogy az amerikai botrány csak a jéghegy csúcsa. A BMW és a Mercedes egyébként sietett gyorsan kijelenteni, hogy az ő autóik megfelelnek az amerikai előírásoknak.

A dízel vége?

Az eset következményei messzire nyúlhatnak. A dízelmotorok ugyanis az Egyesült Államokban, de világ számos más pontján is elenyésző kisebbségben vannak a benzinesekhez képest. Ezzel szemben Európában óriási divat lett a dízel autó és a közelmúltig úgy is tűnt, ezek jelentik a jövőt.

Azonban kiderült, hogy a dízelmotorok takarékosságukért cserébe nagyon nagy árat kérnek és nem csak a kasszánál. Ahhoz, hogy az egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat teljesíteni tudják, a modern dízelek egyre bonyolultabb, sérülékenyebb szerkezetek és sok bosszúságot okozhatnak a megvásárlás után is tulajdonosaiknak. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy ezek a motorok ugyan bizonyos szempontból sokkal kevésbé szennyezik a környezetet, mint régi vágású, kormoló elődeik, amelyek nagyban felelősek a tüdőrákos megbetegedésekért. Az Euro 4-es dízelmotorokból kijutó részecskék sokkal kisebbek, mint a korábbiak. A nagyon kicsi koromrészecske viszont nagyságrendekkel károsabb, mint a nagy, de mérete miatt nehéz vizsgálni, és mivel már nem a hagyományos, hanem a kvantumfizika szabályai szerint mozog, ezért modellezni is komplikált, mit tesz. Minél kisebb a koromrészecske, annál nagyobb a méretéhez képest a felülete. Ráadásul a modern dízelekből származó koromrészecskéknek a felülete igen aktív, mert eleve sok ott a kémiai párt kereső, szintén aktív vegyi anyag. Az apró korom borzalmas mennyiségű rákkeltő szénhidrogént képes megkötni.

Egy másik kutatási összefoglaló még annyit tett hozzá, hogy az ilyen apró, 2,5 mikronnál kisebb koromrészecskékkel szemben amúgy is sokkal kevésbé ellenálló a szervezetünk, mert a tüdő nyálkahártyái ugyan hatékonyan tartják vissza a nagyobb részecskéket, ám az ultrafinom nanorészecskék átjutnak rajtuk, egyenesen a véráramba, és mérgező, rákkeltő tartalmukat ott ürítik, a szervezetben cirkulálva, ami érthetően sokkal veszélyesebb. Erről bővebben itt olvashat.

A dolog egyre inkább kezd komolyra fordulni, így az egyébként hagyományosan dízelpárti Franciaország fővárosa is lépni kényszerült. 2016 júliusától a 20 évnél idősebb gépkocsikat, azaz minden hetedik autót, és a 16 évnél régebbi motorokat is kitiltják Párizsból. A tiltás 2017 és 2020 között válik teljessé, amikor az újabb modellekre, így például a 2011 előtt rendszámot kapott dízelautókra is kiterjesztik.

Akkor inkább benzines?

Sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. A szigorodó környezetvédelmi normák miatt a benzinmotorok is egyre bonyolultabbak és számos tekintetben hasonlítanak a modern dízelekre, hiszen ugyanúgy turbófeltöltővel ellátott, közvetlen-befecskendezéses szerkezetek. Emiatt a megbízhatóságukkal adódhatnak velük műszaki problémák, de egyesek szerint a károsanyag-kibocsátásuk is okozhat még kellemetlen meglepetést.

Máshol is csalnak

Sokkal nagyobb méretű az a manipuláció, amit az autógyárak a fogyasztási adatok megadásánál gyakorolnak. Itt is a modern turbós benzineseknél láthatjuk a legnagyobb furcsaságokat.

hirdetés
kép: Rácz Kristóf/indafoto.hu

kép: Rácz Kristóf/indafoto.hu

A fogyasztásmérési szabvány olyan kiskapukat hagy nyitva a gyártóknak, amivel egy megfelelően mérésre optimalizált és némiképp átalakított autó sokkal kedvezőbb hivatalos adatokat produkál, mint a valós életben. Ilyen trükk lehet például a könnyű futású speciális gumik, vagy nem hagyományos kenőanyagok alkalmazása, de az is előfordul, hogy a motorháztetőt és az ajtókat ragasztószalaggal fedik be, hasonlóan a fényszórókhoz, hogy így csökkentsék a jármű légellenállását és ezzel együtt a fogyasztását is. Az ITCC becslése szerint az a fogyasztó, aki az alacsonyabb fogyasztás miatt vásárol drágább autót, ám a fogyasztási költségeinek növekedésével a teszteredmények eltérése miatt végül évente 300 eurót (mintegy 120 ezer forintot) veszít. Tavaly már olyan mértékű volt ez a csalás, hogy az International Council on Clean Transportation (ICCT) kutatóintézet tanulmánya szerint a járművek átlagosan 38 százalékkal fogyasztottak ténylegesen többet a gyártók által megadott értéknél. Biztosra vehetjük, ha a jogszabályok és a vásárlói szokások nem állják útjukat, a gyártók nem fognak visszább venni.

Amerikában a A Conumer Reports nevű fogyasztóvédelmi szervezet vetette össze az downsizing-divat jegyében egyre kisebb turbós benzinmotorok valós fogyasztását és teljesítményét a korábbi, nagyobb hengerűrtartalmú szívó benzinesekével.

1.6 liter four-cylinder EcoBoost engine

A felmérésben többek között a Ford Fusion, (amit Európában is forgalmaznak Mondeo néven) 1,6 literes 173 lóerős Ecoboost turbómotoros változatát hasonlították össze például a Nissan Altima hasonló teljesítményű 2,4 literes modelljeivel. Meglepő módon mind a teljesítmény, mind a fogyasztás tekintetében a mért adatok a nagyobb motort hozták ki győztesen. A Nissan Altima 8,2 másodperc alatt gyorsult 96 km/h-s sebességre és a fogyasztása 7,6 liter benzinnel volt száz kilométerre. Ezzel szemben a Fusion 8,9 másodperc alatt érte el ugyanezt a tempót, és a gyári 8,4 helyett 9,4 liter benzint fogyasztott. Más autóknál nagyobb eltérések is adódtak. Bővebben itt írtunk erről.

Hibrid, a nevető harmadik?

A dízelautók Európa néhány országában ma már 70% körül részesednek az újautó-eladásokból, az Egyesült Államokban azonban ez 10% alatti.

Toyota Prius 2015

Ők továbbra is benzineseket preferálják, illetve nagyon kedvelik a benzines hibrideket is. Ezek nagy előnye, hogy képesek tárolni a fékezéskor egyébként elveszített energiát és gyorsításkor újra visszaforgatni a meghajtásba. Szintén pozitív, hogy kialakításuk miatt olyan régi, de eddig nem elterjedt megoldások is bevethetők, mint az atkinson-ciklusú motor, amely kis fogyasztású, hosszú élettartamú, de csak viszonylag szűk fordulatszám-tartományban használható, ezért nem igazán alkalmas arra, hogy normál üzemű autókban használjuk.

Toyota Prius 2015-1

A Toyota előszeretettel használ ilyen elven működő benzinmotort a Pirusokban. Az idei frankfurti autószalonon bemutatott legújabb generációban a korábbi 38,5 százalékos hatásfokot 40% fölé tudták emelni, ezzel nem csak benzines világelsőséget értek el, hanem 1-2 százaléknyi távolságban loholnak a modern dízelmotorok nyakán.

A Francia gyártók eddig a dízel-elektromos hibrideket részesítették előnyben, ez azért furcsa, mert elvileg egy dízelmotor pont az ilyen üzemre nem ideális. A PSA pont a Frankfurti autószalonon jelentette be, hogy felhagy ezek gyártásával, mert csupán néhány országban érdeklődnek ezek iránt, inkább átállnak a benzin-elektromos hibridek fejlesztésére. Ígéretes levegős hibridjükből viszont úgy néz ki, (egyelőre) nem lesz semmi…

Peugeot Citroen  Hybrid Air

Peugeot Citroen Hybrid Air

Mi jöhet még?

Természetesen van egy további megoldás is, amely gyakorlatilag megszünteti az autók helyi kibocsátását, ez pedig az elektromos autó. Ezek elterjedése azonban a ma még komoly árkülönbség, a töltőhálózat kezdetleges állapota és a kis hatótáv miatt nem fog néhány év alatt megtörténni.

Nissan Leaf gyorstöltő

Mindenesetre a mostani botrány ráirányítja a figyelmet számos kezelendő területre az autógyártás ház táján.

energiaoldal.hu