Drága tömegközlekedés. Autóval járjak?

Minőségileg sokat fejlődött Budapest tömegközlekedése: kifejezetten szép a 4-es metrónk és nagyon kényelmesek az új forgalomba állított budapesti Mercedes és egyéb buszok is. Színvonalbeli összehasonlítást helyett, nézzük most meg azt, drága vagy olcsó Budapest tömegközlekedése a többi európai nagyvároshoz viszonyítva: esetleg a nyugati városokhoz képest olcsó, a keleti nagyvárosokhoz képest drága? Nem meglepő a következtetés.

Nézzük meg azt is – amennyiben drágának találjuk a tömegközlekedést -, annak milyen alternatívái lehetnek? Az eredménynek magad is utána számolhatsz itt.

Vonaljegyek

A nyugat-európai nagyvárosokban a egy tömegközlekedési vonaljegy tipikusan 1-2 EUR (300-600 forint) között mozog. A német városokban és általában a nagyobb városokban (de például Brüsszelben is) drágább a vonaljegy (450 – 600 forint), kifejezetten drága például Berlin, Párizs, Brüsszel, München, Salzburg tömegközlekedése.

Ezzel szemben a déli, elsősorban olasz városokban a vonaljegy 300-400 forint között mozog, az átlagosnál olcsóbb például Milánó, Róma, Torino tömegközlekedése. Persze szép számmal akadnak kivételek, például Hamburg (vonaljegy: 1 EUR / 300 forint).

A nyugat-európai városok többségéhez képest a budapesti tömegközlekedés olcsónak tekinthető, bár árnyalja a képet, hogy sok nyugat-európai városban a vonaljegy nem 1 járatra, hanem egy utazásra szól. Vagyis míg például Berlinben 1 darab jegyet kell megvennem az utazáshoz, ami ugyan drága, de nem kell többször kifizetni, addig Budapesten egy utazáshoz tipikusan 2-3 jegyet elhasznál az ember (2,3 – 3,4 EUR), ami összességében akár sokkal magasabb útiköltséget is eredményez.

Az Európai Unió keleti felének nagyvárosaiban a vonaljegy minden esetben 1 EUR alatt vagy jóval 1 EUR valatt van, 200-300 forint között. Ezekhez a városokhoz képest Budapest tömegközlekedése kifejezetten drága.

Bérlet

Hasonló a helyzet a havi bérletek területén is, mint a vonaljegyár területén. Egy nyugat európai városban a havi bérlet ára tipikusan 50-70 EUR között mozog, vagyis 15-20.000 forint, tehát a budapesti bérletárnál (9.500HUF) jóval drágább. Kelet-európai nagyvárosokban viszont a havi bérlet szinte minden esetben jelentősen olcsóbb a budapesti bérletárnál, bizonyos esetekben kevesebb mint a fele.

hirdetés

Lényeges az is, hogy az európai nagyvárosokban tipikusan jelentős kedvezményeket adnak az éves bérletvásárlóknak: 20% vagy még magasabb kedvezményt, ami jogos is, hiszen előre megfinanszírozza a vásárló a jövőbeli bérletek árát. Ezzel szemben furcsa módon a budapesti éves bérletre meglehetősen szerény, mindössze 10%-os kedvezmény jár.

Autóval olcsóbb?

Budapest tömegközlekedése a fentiekben bemutatott módon kifejezetten drága a környező keleti városokhoz képest – ezt tudomásul vesszük, de mit lehet tenni ellene? Nem sokat.

 

Érdekes (szomorú?) módon bizonyos esetekben az autózás sokkal olcsóbb lehet a tömegközlekedésnél. Ehhez persze szükséges néhány előfeltétel. Tegyük fel, hogy a munkahely lakás távolság nem nagyobb 5 kilométernél; egy kis fogyasztású autót vezetünk (7 l/100km); megoldható az ingyenes parkolás mind a munkahely mind a célállomás környékén; és tegyük fel hogy autóval egyébként is rendelkezünk elsősorban hétvégi használatra.

Ebben a fenti esetben a havi üzemanyagköltségem 6.000 forint! Vagyis sokkal olcsóbb ekkor munkahelyre autóval járni, mint tömegközlekedéssel.

kép: Dana

kép: Dana

Olcsóbb egyedül autóval járni, mint egy sok tucat embert cipelő busszal, villamossal…? Elgondolkodtató. További tömegközlekedést kiváltó alternatíva lehet még a déli országokban annyira népszerű kismotor vagy a németalföldi területen általános és nálunk is egyre népszerűbb kerékpár.

forrás: cleversavers.blog.hu