Egyre nagyobbakat kamuznak az autógyárak a fogyasztásról és a károsanyag-kibocsátásról
Józsi bácsi, a disznó mennyit fog fialni? Miért, mennyi a terv, elvtárs? – a Hofi Géza szájából elhangzottak úgy tűnik nem sokat veszítettek aktualitásukból. Az ilyen trükközésekből ma az autógyárak is bőven kiveszik a részüket.
Egyre nő a laboratóriumi mérések eredménye és a valóságos értékek közti különbség a károsanyag-emisszióban. Az amerikai ICCT (Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa) kutatóintézet pénteken közzétett felmérése szerint az Európában forgalomba állított új személygépkocsik szén-dioxid (CO2) kibocsátása hivatalosan a 2001. évi kilométerenként 170 grammról 2014-ig 123 grammra csökkent, és a gyárak jó úton vannak ahhoz, hogy rövidesen elérjék az EU által 2020/21-re kitűzött 95 grammos értéket.
A kép messze nem ilyen szép, mert az adatok típusengedélyezési tesztméréseken alapulnak, ezeket pedig nem az utakon, hanem laboratóriumban végzik.
Az ICCT elismeri, hogy a valóságos közlekedési körülmények technikai definíciója nem egyszerű, mert nagyok az eltérések az egyes típusoktól, a vezetési stílustól és a közlekedési körülményektől függően. Az intézet azonban hat országból, 11 adatforrásból származó, közel 600 ezer autóra vonatkozó adat alapján azt állítja, hogy a hivatalos és a valóságos CO2 emisszió közti különbség 2001 és 2014 között mintegy 8 százalékról 40 százalékra emelkedett.
Az ICCT számítása szerint ez többlet üzemanyag-fogyasztásra lefordítva évi 450 eurójába kerül egy autótulajdonosnak. Minthogy sok országban a tehergépjárművek adóját is a fogyasztás alapján állapítják meg, az államok is károsodnak. Hollandia esetében például a kiesett adóbevétel elérheti a 3,4 milliárd eurót – áll a tanulmányban.
A VW-botrányt az ICCT robbantotta ki, mikor tájékoztatta az amerikai környezetvédelmi hatóságot, hogy a német konszern egy szoftver segítségével manipulálja a dízelüzemű gépkocsik emissziós adatait.
Természetesen a károsanyag-kibocsátás a fogyasztással is összefüggésben van, a gyártók pedig itt is régóta bevetik kreativitásukat, de nem csak a valós fogyasztás csökkentésében, hanem a hivatalos adatok manipulálásában is. Így jönnek létre azok a néhány literes katalógus adatok, amik a valójában köszönőviszonyban sincsenek azzal a valósággal, amit a tulajdonosok a benzinkutakon megtapasztalnak. A mostani botrány lendületet adhat, hogy ezen a téren is változások induljanak el.
energiaoldal.hu – MTI