Elektromos autók dömpingje Frankfurtban

A villanyautózás a technológiai nehézségek ellenére továbbra is slágertéma a gyártók között. A jelenleg is zajló Frankfurti Autószalonon sorra mutatják be a nagy márkák sorozatgyártású modelljeiket.

A BMW nagyon komolyan veszi az elektromos témát, a néhány hete bemutatott i3 nevű elektromos kisautójukkal fel akarják rázni az európai piacot (is), de most megérkezett a régóta várt sportmodelljük, a plug-in hibrid i8 is.

Ez utóbbi nem csupán elektromos, de ilyen üzemmódban is képes haladni, a tisztán elektromos hatótáv 35 kilométer, ami akár a napi városi ingázáshoz is elég lehet, de a belvárosi, zéró emissziós suhanáshoz biztosan megteszi.

A 131 lóerős villanymotort egy parányinak tűnő, 1499 köbcentis, háromhengeres, de méretéhez képest egészen brutális teljesítményű, 231 lóerős benzinmotor egészíti ki. A rendszer összteljesítménye 362 lóerő, ami 4,5 másodperces gyorsulás és 250 km/h-ra korlátozott végsebesség eléréséhez elegendő, de így a hatótáv is eléri az 500 kilométert, miközben a fogyasztás 4-5 liter környékén áll meg.

Nem rég még az is kérdés volt, méltó-e egy BMW-hez egy négyhengeres blokk, de a kis háromhengeres a jövőben több modelljükben is feltűnhet.

A Volkswagen az e-Golf és e-Up! változatokkal készült, melyek 190, illetve 130 km megtételére képesek egy feltöltéssel.

Az e-Golf jövőre, az e-UP! viszont már idén októbertől megvásárolható Németországban.

Az Opel a Monza nevet feltámasztó hibrid kupé tanulmánnyal mutatja a jövőbe vezető utat.

A Mercedes az új S-osztály hibrid változatával készült, de tőlük is érkeznek teljesen elektromos modellek (B-Class Electric Drive és SLS AMG Electric Drive) is.

A Fiat ugyan nem rég bejelentette, hogy (egyelőre) leáll az elektromos autók fejlesztésével, mondván, hogy ezt a vásárlók nem hajlandók megfizetni, de azért elhozta Frankfurtba egyetlen és kizárólag Kaliforniában kapható elektromos modelljét az 500e-t.

A gyártók többé-kevésbé óvatosan nyúlnak a témához és gyakran a hibridek irányából közelítik meg az elektromos autózást. Ennek több oka is van. A hibridek hatótávja vetekszik a hagyományos autókéval, miközben sokkal kisebb akkumulátor is elég. Ez azért fontos, mert az akkumulátor-technológia fejlődése továbbra is elég döcögősen halad, súlyuk és áruk még mindig többszöröse a kívánatosnak.

Ráadásul a kizárólag elektromos autókat gyártó és ebben rendkívül sikeres Tesla néhány éven belül a világ akkumulátor gyártásának legnagyobb felvásárlója lehet, akár komoly hiányt is okozva.

Egy Tesla Model S belépő szintű modelljének akkumulátora 60 kWh óra kapacitású, miközben a Nissan Leaf-é „csak” 24 kWh. Tehát ha a Teslának tényleg sikerül idén 21 000 autót eladni, akkor nagyjából akkora akkumulátor-teljesítményt építettek be autóikba 12 hónap alatt, mint a Nissan három év alatt. A Tesla pedig nem áll meg, 2015-ben már 40 000 Model S-t szeretne eladni és érkezik a Model X nevű SUV, valamint az olcsó(bb)nak szánt Model E is.

Tehát a gyártóknak biztonságosabbnak tűnik egyelőre konnektorról is tölthető, plug-in hibrideket gyártani, így elég egy 10 kWh alatti méretű akkumulátor is, hogy a vásárlók elégedettek legyenek „elektromos” autójuk hatótávjával. Ezt az irányt követi a hibridek nagy úttörője a Toyota is.

Szeptember 17-én egyébként egy kongresszusra is sor fog kerülni a Frankfurti kiállításon az elektromos mobilitás jövőjéről.