Építészeti blöff vagy a jövő szerkezete?

Üveg, ami szigetel, véd a nap ellen és még tárolja is hőt

A passzívházak az ‘élő’ példái annak, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem fordul az építési szerkezetek fejlesztése, alkalmazása során az energiahatékonyságra. Megint csak a passzívházak szolgáltatnak példát arra is, hogy ezek az eszközök lényegileg egyszerűek, és alapvetően már bejáratott megoldásokkal operálnak. (Gondoljunk csak például a tömör szerkezetek hőszigetelésének évtizedek óta ismert megoldásaira.)

Vajon milyen szokatlan szerkezet látható ezen a képen? ... a posztból kiderül!  foto:Thomas Jantscher

Vajon milyen szokatlan szerkezet látható ezen a képen? … a posztból kiderül!
foto:Thomas Jantscher

Az energiaigény csökkentésével egyre jobban felértékelődnek korábban elhanyagolt területek, mint a hővisszanyerős szellőztetés, vagy a nyílászárók és az üvegezések szerepe.

És ha kicsit nyitottabb szemmel nézünk körül, akkor folyamatosan hallani misztikus újításokról (aktív hőszigetelés, transzparens szigetelés, energiagyűjtő falak, stb.) Ami ezekben közös, az az, hogy a megoldás ‘kísérleti’ jellege és nagyon alacsony elterjedettsége miatt nehéz valós adatokhoz jutni, mind az energetikára gyakorolt szerepről, mind a költségek és a megtérülések alakulásáról.

A hosszú bevezetőre azért volt szükség, mert már régebb óta tervezem, hogy igyekszem némileg utánajárni és bemutatni ezen különleges megoldásokat. A mostani cikk konkrét apropóját egy nagyon izgalmas, svájci fejlesztés (glassX) adja, ahol a napvédelemnek és a szoláris energia hasznosításának egy igen egyedi eszközét dolgozták ki.

A szerkezet metszete

A szerkezet metszete

A prizmaüveg és a paraffin fal – a működés elve

A rendszer lelke egy intelligens árnyékolóként működő prizmaüveg, amely a meredeken beeső nyári napfényt visszaveri, viszont az alacsonyabb hajlásszögű téli napfényt átereszti.

hirdetés
Áttetsző panel hőtároló kapacitással

Áttetsző panel hőtároló kapacitással

A hőhasznosítás és hőtárolás funkcióját pedig nem jelentős tömeggel rendelkező szerkezet hanem egy másik – és nagyon érdekes – fizikai folyamat, a halmazállapot változást kísérő energiaáramlás (energia felvétel és leadás) kihasználása adja. (Csak a nagyságrend érzékeltetése miatt emlékezzünk vissza fizika tanulmányainkra: annyi energiával, amennyi elegendő a jég megolvasztásához, a 0 fokos vizet 80 fokig lehet melegíteni!) Az üvegszerkezet belső felét alacsony (24 C) olvadáspontú anyaggal (paraffin) töltött kazetták alkotják.

Fázisváltó anyag (phase changing material - PCM) jelentős hőtároló képességgel rendelkeznek vékony szerkezeti vastagság esetén is

Fázisváltó anyag (phase changing material – PCM) jelentős hőtároló képességgel rendelkeznek vékony szerkezeti vastagság esetén is

Mivel nyáron a prizma a sugarakat visszaveri, ezét a fény nem jut át a falon és nem olvad meg a paraffin. Ellenben a téli napsugárzás melegítő hatására megolvad a paraffin. A  és hőtároló tömegként funkcionál. És a dolog itt kezd igazán érdekes lenni, hiszen a csupán 4 cm vastag, 16 mm vastag paraffin töltéssel rendelkező blokk hőtároló kapacitása – a gyártó adatai alapján – 24 cm beton, vagy 36 cm-nyi tömör tégla fallal vethető össze.

A halmazállapot változás fázisai

A halmazállapot változás fázisai

Ez már igen jelentős mennyiségű hő. Sőt azt se feledjük el, hogy a paraffin ‘fal’ minden helyzetben áttetsző. Fényáteresztő képessége folyékony állapotban – amikor a legtöbb hő van ‘betárolva’, akkor – a legerősebb, a hőleadással – majd a szilárdulással, ‘megfagyással’ – párhuzamosan folyamatosan csökken a fényáteresztés, fokozatosan sötétedik a panel.

A panel felhasználása parapet elemként. foto: Jürg Zimmermann

A panel felhasználása parapet elemként. foto: Jürg Zimmermann

forrás: holnaphaz.blog.hu