Érdemes minél előbb tűzifát vásárolni

Több előnye is lehet, ha nem várunk az utolsó pillanatig a tűzifa beszerzésével. A legfontosabb, hogy így a fának több ideje lesz kiszáradni és a könnyebb begyújtás mellett a fűtés hatékonyságát is javíthatjuk, de a kémény is „meghálálja” a kevesebb vízgőzt.

A nedves tűzifa hátrányai

Amikor a fa kivágásra kerül, akkor még igen sok vizet tartalmaz. Hozzávetőlegesen a fa súlyának felét a benne lévő víz teszi ki. Ez az egyik oka, amiért érdemes köbméterre venni a fát, hiszen ha súlyban számolják, akkor ahhoz a víz súlya is nagymértékben hozzájárul. Azon kívül, hogy gazdaságtalan nedves fát vásárolni, más hátrányai is vannak.

Vannak kényelmetlen és veszélyes tényezői is a neves fának. Amikor túl nedves a tűzifa, tehát még magas a víztartalma, mert nem volt elegendő a száradási idő, akkor a tüzelés hatékonysága erősen lecsökken. A tűztérben a vízgőzzé alakul át, ami energiát von el, valamint lehűti az előállított hőmérsékletet. Ebből adódóan a nedves fa nem fog akkora hőt előállítani, mint ugyanaz a mennyiségű száraz fa és ez komoly energiaveszteséget jelent.

Nedves tűzifa esetében az égés valamelyest másként zajlik, mint normál állagú, száraz tűzifa esetén. A nem tökéletes égés következtében a fagázok távoznak a kéményen át, tehát nem adják át azt a hőmennyiséget, amit kellene, továbbá nagyon erősen bekormolják a kéményt. A kémény kormosodása eltömődéshez vezethet, ami viszont már veszélyes, nem utolsó sorban pedig a levegőt is erősen szennyezi. Pedig a fa égése során az energia felszabadulás 80%-a a fagázok elégésével keletkezik, ezért igen megfontolandó, hogy meddig szárítja a tűzifát az ember.

 

Meddig kell szárítani?

A jó tűzifa száraz, max. 20% nedvességtartalmú keményfa. Magas gyantatartalmú fák, pl. gyümölcsfák, fenyő, nem alkalmasak kandallóban történő tüzelésre, vegyes tüzelésű kazán esetében nem annyira számottevő ez a probléma.. A legideálisabb az ún. “lábon száradt” keményfa, ahol a fa felélte saját nedvességtartalmát, így az már tökéletesen száraz. Azonban a gyakorlat természetesen nem ez, mert ha fát vásárolunk akkor általában nyers vagy részben kiszárított fát fogunk kapni és magunknak kell megoldani a fa szárítását. Ehhez egy a szabadba lévő fedett hely (pl. féltető) szükséges, amit a levegő szabadon átjárhat, vigyázva arra, hogy nedvesség közvetlenül ne érhesse. A száradáshoz szükség idő, ideális esetben 1,5 év, azonban elmondható, hogy a tavasszal megvásárolt fa egy nyár alatt már szárad annyit hogy alkalmassá válik a kazánban való fűtésre, cserépkályha illetve kandalló esetén viszont szükség van a legalább 1 éves szárítási idő betartására, hogy a tüzelőberendezésünket kíméljük.

Amennyiben mégis későn sikerül csak fához jutni, érdemes egy-két napi hasogatott fát a kályha tetejére rakni, hogy mire a kályhába kerül, nagyjából kiszáradjon.

 

Tűzifa- Mértékegységek

„Normál m3”-1m3 fa sok helyen 1x1x1 méter jelent ömlesztve épp úgy, mint kalodázva (raklapon, oldalt és a tetején lécekkel megerősítve).

„Erdei m3”-1m3 fa az erdészeteknél 1x1x1,75 métert jelent, azaz 1 méteres hosszra vágott fából 1,75 méter magasra rakott sarang 1 méter hosszan, kb 8-10q keményfa.

Mázsa (q) 100 kg- A tűzifa nyers állapotban mért súlya.

A szárazságon kívül még két fontos tényezőt érdemes figyelembe venni tűzifa vásárlása esetén: a feldolgozottságot, és tűzifa fajtáját.

 

Tűzifa – Feldolgozottság

A tűzifa feldolgozottság szempontjából lehet méteres, csülkölt, kuglizott, hasított vagy kályha kész. A rakodáson is rengeteg múlik: össze vissza dobálva kb. fele annyi fa fér fel a szállítójárműre, mint szépen felrakva.

 

Tűzifa-fűtőérték

A fa fajtája alapvetően meghatározza a fűtőértékét. Néhány jellemző fafaj fűtőértéke:

Csertölgy (Quercus cerris) – 16.8 Mj/kg

Gyertyán (Carpinus Betulus) – 15.8 Mj/kg

Bükk (Fagus Sylvatica) – 15.62 Mj/kg

Tölgy(Quercus Robur) – 15.10 Mj/kg

Akác(Robinia Pseudoacacia L.) – 14.9 Mj/kg

A fa fajtáján túl minősége is befolyásolja a fűtőértékét. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mennyire bélkorhadt, pudvás, a fa, milyen a szövet keménysége.

 

Tűzifa fajták

Egységes tűzifa: bármely fafajból, hasítva vagy hasítatlanul, kéregben vagy kéreg nélkül, általában 1 m hosszban, 8 cm átmérőtől

ágfa: vastagabb végén max 5 cm az átmérő, hossza 1 m feletti

rőzsefa: vastagabb végén max. 3 cm az átmérő, hossza max. 1m

gyökértuskó: vágáslap alatti faanyagból termelt 1 m – nél rövidebb tűzifa

hasított gyökértuskó: 1 m – nél rövidebb tűzifa, melynek 20 cm –en felüli vastagságú darabjait elhasították

forgácsfa: fák faragása, bárdolása során keletkezett tüzelő

fűrészhulladék: faanyagok fűrészelésekor leeső, tüzelési célokra fűrészelt egységes tűzifa

aprított tűzifa: felaprított fűrészelt tűzifa

 

forrás: megujulofutes.hu, fasped.eu