Faapríték vagy földgáz? Alternatív fűtési módok II.
A jövő energiaellátásának fenntarthatóságára a megoldást egy jól megtervezett, és alapvetően a megújuló energiaforrásokra alapozott rendszerelmélet jelenthetné.
Az Európai Unió megújuló energiahasznosítási irányelveivel hazánk energiapolitikája is megegyezik. Jelenleg Magyarországon a megújuló energiát használó rendszerek aránya 6,5 %, 2020-ra 13%-ra kell megnövelni. A műszaki és üzemeltetési tervezésen túl nagyon fontos a társadalmi elfogadtatás és megismertetés is.
Magyarország viszonylatában a biomassza rendszerek bevezetésével a következő előnyök realizálódhatnak:
-
javulhat a környezet állapota,
-
klímaváltozás szempontjából nem, vagy a fosszilis energiahordozóknál lényegesen kisebb mértékben terhelik a környezetet, ezáltal hozzájárulnak a Kiotóban vállalt kötelezettség betartásához, illetve a nemzetközi piacokon értékesíthető CO2 megtakarítás keletkezhet,
-
fosszilis energiahordozót válthatnak ki, ezáltal mérséklődhet a hagyományos energiahordozóktól való energiaimport-függőség,
-
az import terhek csökkennek, ezáltal javulhat a fizetési mérleg egyensúlya,
-
új munkahelyek keletkezhetnek,
-
növelheti a hozzáadott értéket, a GDP-t és az exportot,
-
elősegítheti a mezőgazdasági struktúra megváltoztatását, ami kedvezően hat a vidéki élet minőségének a növelésére és a lakosság helyben tartására,
-
a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése új, magas szintű technológiák alkalmazását teszi lehetővé,
-
az egyébként környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszap) energiává történő átalakításával jelentősen csökkenthető a környezet terhelése.
Magyarországon jelenleg létrejött és üzembe helyezett biomassza erőművek: Borsodi Erőmű összesen 1 112 MW, Bakonyi Erőmű, Oroszlányi Erőmű 240+84 MW, Pécsi Erőmű és még sorolhatnánk. Kisebb fűtőművek megvalósítása is megszaporodott az elmúlt 10 évben: Baján, Pannonhalmi Apátságban, Miskolcon, Szentgotthárdon, Mátészalkán, Pornóapátiban, Szombathelyen, Körmenden és a folyamatban lévő Egri rendszerrel folytathatnánk a hosszú sort. Szadán is egy hasonló kisebb fűtési rendszer létrehozásán dolgoznak a gödöllői egyetem szakemberei és a szadai Polgármesteri Hivatal képviselői.
Az említett rendszerek nagy sikerrel működnek évek óta. A biomassza kazánt alapvetően a helyben feleslegessé vált nyesedék összegyűjtésével, valamint a szomszédos településekről gally és fahulladék befogadásával és a „faapríték piacról” való felvásárlásával lehet ellátni.
Lesták Imre
agrármérnök
Brio-Massza Kft.
Forrás: favago.net, biomasszaeromuvek.hu, stilblog.hu