Hagyományos izzó: élt 172 évet

Szeptember elsejétől teljesen megszűnik a hagyományos elektromos izzók forgalmazása az Európai Unio területén. A jövő az energiatakarékos és LED „izzóké”.

Egy új korszak kezdete

Warren de la Rue 1840-ben készített először tekercselt platina szállal rendelkező, vákuum-burába zárt lámpát. Az izzószálat elektromos árammal hevítette. Bár az ötlet kitűnő volt, a platina ára miatt találmánya mégsem terjedhetett el.

 

Az izzólámpa fejlesztésének komoly magyar vonatkozásai is voltak:

Dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnökei 1904. december 13-án Budapesten szabadalmaztatták volfrám izzószál gyártási eljárásukat. Ennek lényege az volt, hogy volfrámszuszpenziót vittek fel a szénszálra, majd ez utóbbit – miután a volfrám felvette a szénszál alakját – hevítéssel eltávolították. Az így készített izzószál fényesebben világított és hosszabb élettartammal bírt, mint az addigi szénszálas izzók. Volfrámszálas izzót először az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. gyártott és Európa-szerte Tungsram márkanéven vált ismertté.

1927-ben Millner Tivadar és Túry Pál kidolgozták az úgynevezett nagykristályos volfrám gyártási technológiáját. Az akkor rendelkezésre állt volfrámból készült spirálok magasabb hőmérsékleten megnyúltak, ami a felület növekedését és így fokozottabb hűlést eredményezett. Túry és Millner különleges adalékolással előállított, durvább kristályszerkezetű volfrámjából lehetett először alaktartó, „belógásmentes” spirálokat gyártani, ami nemcsak a fényforrások, hanem az elektroncsövek területén is forradalmi előrelépést jelentett.

Az 1930-as években Bródy Imre és kutatócsapata felismerte, hogy jobb fényhasznosítás és nagyobb élettartam érhető el, ha az izzó buráját kriptongázzal töltik fel. A kriptonlámpa szabadalmát 1930-ban jegyezték be, az első kripton izzólámpát pedig az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Bródy a kripton levegőből történő kinyerését is kifejlesztette.

A Villanykörte-összeesküvés című film állítása szerint a nagy gazdasági világválság idején a legnagyobb villanykörtegyártók titkos megállapodást kötöttek és a korábbinál kisebb élettartamú izzókat kezdtek el gyártani.

Sötét fellegek

Az EU az éghajlatváltozás kihívását, a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjait szem előtt tartva 2008. december 8-án a nagy energiafogyasztású, hagyományos izzólámpák fokozatos kiszorítását javasolta (az Európai Bizottság 2009. március 18-án véglegesen jóváhagyta a határozatot).

Az izzók után

1980-as években fejlesztették ki az izzólámpák helyettesítésére a kompakt fénycsöveket. A kompakt fénycső – amit a köznyelvben helytelenül energiatakarékos izzónak neveznek – a hagyományos foglalatba becsavarható, működtető elektronikával ellátott fénycső. E fényforrások (a minőségi típusok) élettartama akár 10…15-ször nagyobb, mint a hagyományos izzóké, energiaigényük – azonos fényáram mellett – az izzók energiaigényének kb. 20%-a.

 

Színvisszaadásuk jó, meleg- és hidegfényű kivitelben is kaphatók. Utóbbiak még takarékosabbak. Az izzóval szembeni legnagyobb hátránya a magasabb ára.

Az izzókat LED-lámpákkal is helyettesíthetjük. A LED élettartama ötvenszerese, fényhasznosítása kb. nyolcszorosa az izzóénak.

Jelenleg a LED-lámpák ára magas, de a technológia fejlődésével az árcsökkenés folyamatos.

forrás: wikipedia