Hálózati fejlesztés nagyobb megújuló arány befogadásához

A hazai villamosenergia és hálózati beszélgetések, hozzászólások általában leegyszerűsödnek a “éjszaka nem süt a nap” és “óriási tárolós erőmű kellene” kijelentésekre, amikor a megújulók növekvő vagy lehetséges arányairól szól a beszélgetés. De talán érdemes megnézni, hogy megalapozottabb tanulmányok milyen lehetőségeket vizsgálnak akár 50%, akár 100% megújuló arányok esetén.

A német Fraunhofer Intézet (megújulókban az egyik vezető kutatóközpont Európában) készített egy jelentést a német kormány megbízásából és finanszírozásában, amiben a megújulók növekvő arányát vizsgálták, egyebek között földhasználat, CO2, költségek és hálózat szempontjából. A tanulmány itt tölhető le.

A hálózati szempontokból a tanulmány kiemeli, hogy komolyabb hálózati átalakítás és szabályozási paradigmaváltás lesz szükséges 2030-tól, hogy a 25% feletti megújuló arányokat kezelni lehessen. A tanulmány a lehetőségek közül kiemelten kezeli és modellezi az összekötött európai hálózatokat:

európai-villamosenergia-hálózati-tervek

Az európai villamosenergia hálózatok összekapcsolása pedig már most is folyamatban van, erről a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet már hatályba lépett, és Magyarországon most folyik a bevezetése a hálózati szabályozásban.

Természetesen további műszaki fejlesztések is szükségesek majd a növekvő, akár 50%-os vagy afeletti megújuló arányoknál.

Számos műszaki megoldás körvonalazódik, az egyik legismertebb a smart-gridek fejlesztése, melyről korábban már itt írtunk. De nézzünk néhány további javaslatot más tanulmányokból is.

Néhány koncepció ismerhető például a Greenpeace megújulókkal foglalkozó riportjából, amit 10 éve minden évben frissítve közölnek (és pl. ők jósolták legpontosabban eddig a tanulmányaikban a megújulók robbanásszerűen növekvő arányát, amit pl. az IEA rendszeresen alátervez, emiatt már magyarázkodnia is kellett az IEA igazgatójának).

A 364 oldalas tanulmány 43-44. oldalán rövid ábrákkal foglalják össze a mostani hálózati kiépítés határait, ami 25%-nál több megújuló arányt nem fog lehetővé tenni, és a kiszabályozás főleg gyors-reagálású gázerőművekkel történik, mint amilyeneket ma is használ a MAVIR a hazai rendszerirányításban és szabályozásban:

max25

hirdetés

Nagyobb arányú megújulóknál azonban már hálózati instabilitás léphet fel, főleg ha a zsínórárami alaptermelés szabályozása nem lehetséges:

max50

Ilyen nem szabályozható zsínóráramot termel ma Paks is, azonban Paks2 terveiben és közleményeiben már szerepel, hogy a most tervezett új orosz blokkok teljesítménye és áramtermelése bizonyos mértékben szabályozható lesz (bár ez nem egy olcsó mulatság és az ilyen esetleges visszaszabályozások költségeivel ismereteink szerint nem számolt egyik gazdasági megtérülést számító modell sem).

A hosszú távú koncepciók között pedig tárolási és szabályozott fogyasztási rendszerek kiépítése szükséges, angol rövidítéssel a DSM rendszerek, demand-side management. Ilyen pl. háztartási nagyfogyasztók, mint mosógép, mosogatógép, bojler működése, és a jövőben majd elekromos autó töltésének időzítése a hálózati irányítók által. Ezáltal a napi fogyasztási csúcs eltolható, és egyenletesebb elosztási arányok jöhetnek létre – akár zsinórárami termelés nélkül is:

100-százalék-megjúló

Sajnos ma már biztosra vehető, hogy ezek a fejlesztések, és így egy működő gyakorlat kiépítésében Magyarország nem lesz az úttörők között.

Az itthoni villamosenergia-termelésben a megújulók aránya 2014-ben 2,7% volt, és a 2020-as EU-s vállalásainkban is csak 6,7% az áramtermelés megújuló aránya, ami egy ördögi körbe taszíthatja itthon a szektort. Az alacsony megújuló penetrációs tervek nem kényszerítik ki a szükséges hálózatfejlesztést, míg ennek elmaradása egy állandó akadályként fog a megújulók előtt lebegni még akkor is amikor már a hagyományos energiahordozókkal versenyképesek lehetnének. Csak az lehet hosszú távon megoldás, ha a két területet együtt vizsgáljuk és és tervezzük.

magyarország-megújuló-arány-villamosenergia

Ezzel szemben a németek, hollandok, dánok sokkal nagyobb arányú megújulókkal működtetik hálózataikat, szemmel láthatóan stabilan és leállások nélkül. Várhatóan ezek az országok fogják kidolgozni azokat a műszaki megoldásokat is, ami akár 50%-os, akár 100%-os megújuló arányt lehetővé tesznek.

Természetesen ez nem holnap fog megtörténni – de villamosenergiában, főleg hálózati oldalon hosszú, 20-30 éves tervezések folynak ma is. Lassú, de egyáltalán nem lehetetlen átalakulás elején járunk még, melynek végén gyerekeink és unokáink akár teljes energiaigényüket megújulókkal termelhetik meg.

forrás: napelemek.blog.hu

Kapcsolódó cikkek
Ilyenek lesznek a jövő inverterei?

Újabb típusokkal bővül a szolgáltatók által elfogadott inverterek száma: most a Fronius új inverterei, a Galvo típusok kapták meg azokat Elolvasom

Paks 2 vs megújulók, az el nem készült házi feladat

Az utóbbi hetekben a témával több említésre méltó fórumon is foglalkoztak. Ezt értékelhetjük a társadalmi egyeztetés egy sajátos formájának, elvégre Elolvasom

Kinevezték a paksi bővítésért felelős minisztert

Áder János köztársasági elnök kinevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré Elolvasom

Csepreghy: az atomenergiának ma nincs alternatívája

A mai technológiai tudás szerint az atomenergiának a belátható jövőben nem lesz alternatívája, arra pedig most választ kell adni, hogy Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?