Hogyan véd egy passzívház a magas rezsiszámlától?

Sokszor hallani, hogy egy passzívházban milyen alacsony a fűtési-, hűtési költség. Biztos sokak fejében megfordult, hogy vajon lehetséges-e (és ha igen, hogyan) a hírekben hallható 90% körüli megtakarítás?

hőnyereség hőveszteség energia megtakarítás passzív ház

Mélyedjünk el egy kicsit a részletekbe

Az alsó mezőből – a hőveszteségek alakulásából – egyértelműen leolvasható, ahogy a határoló szerkezeteken és a szellőztetés során elvesző hő mennyiségének csökkentése a passzíváz szemlélet egyik alapja. A nagyságrendek is elég jól jelennek meg, hiszen a tömör határoló szerkezeteken (falak, tetők, padló) mellett a szellőzés ‘frontján’ érhető el a legnagyobb arányú csökken(t)és.

A dolog eddig egyszerű is, hiszen a határoló szerkezeteket jobb, vastagabb hőszigeteléssel látjuk el, a szellőztetést pedig hővisszanyerős berendezéssel oldjuk meg.

Az alapkérdésre a válasz valahol az ábra felső szekciójában keresendő. Az épület hőenergia ellátásában eddig is jelen lévő tényezők (szoláris energia mellett a belső berendezések és a bent tartózkodók által termelt hő) hagyományos épületek esetében szinte elhanyagolhatóak, addig egy passzívháznál viszont jó eséllyel az össz hőenergia egyharmad – egyharmad részét fedezik. Így ekkor nekünk ‘csak’ a fennmaradó harmadot kell fűtéssel pótolni.

hirdetés

Az arányok változása a legérdekesebb

Míg egy hagyományos (‘lyukas’) ház és egy mai technológiával épülő modern épület hőenergia igénye – ábra értékeinél maradva – kb. 320, 175 kWh/m2 évente, addig mindez a passzívház esetében valahol a 45 kWh/m2 év érték magasságában lehet. Innen nézve az összes hőenergia igénye 86 illetve 69 %-al csökkenthető. Azonban mivel egy passzívház esetében a szoláris energia és a belső hő hasznosulása sokkal jobb, a tényleges fűtési hőszükséglet alakulásában már lényegileg magasabb a növekmény. Itt a kezdeti 300 és 150 kWh/m2 év értékről 15 kWh/m2 év értékre csökken a fűtési igény, és ez már 95 illetve 90 %-os ‘megtakarítást jelent.

  • ‘Lyukas’ ház: hagyományos épület, tömör falak, rossz tetőtéri szigetelés, szigeteletlen padló, ‘huzatos’ nyílások, egyrétegű üvegezés. Mindezek miatt van szükség a példában szereplő magas fűtési hőenergia mennyiségre.
  • Modern épület: szigetelt fal, tető és padlószerkezet, 2 rétegű üvegezés és kissé jobban légtömör kialakítás. Az összességében jobban szigetelt kialakítás miatt elegendő kb. fele hőenergiával biztosítható a hasonló belső hőmérséklet.
  • Passzívház: extrán szigetelt szerkezetek, 3 rétegű üvegezés, a lehetőségeken belül maximalizált napnyereség, légtömör kialakítás és hővisszanyerős szellőztető rendszer. Mindezek összességében nem csupán jobban szigetelt az épület, de magasabb belső komfortot is nyújt.

Az alacsony fűtésszámla ezzel párhuzamosan alacsony széndioxid kibocsátást is jelent, ezáltal alacsonyabb ökológiai terhelést és kisebb ökológiai lábnyomot.

forrás: holnaphaz.blog.hu

Kapcsolódó cikkek
A leggyakoribb tévhitek a fűtésről!

A hideg idő beálltával természetes módon megsűrűsödnek a fűtési jó tanácsokról szóló cikkek, tippgyűjtemények. A Lakásfókusz most fordított egyet a Elolvasom

Csendes és hatékony számítógép hűtés

Az asztali számítógépek egyik legnagyobb hátránya a hűtőventilátorok által keltett nagy zaj. A Sandia National Laboratories által fejlesztett technológia azonban Elolvasom

Kevesebb mint felére csökkenthető az épületek energiafelhasználása

A globálisan felhasznált energia 40 százalékát az épületek fogyasztják el, de már a mai technológiákkal is 50-80 százalékkal lehet csökkenteni Elolvasom

Növeli a fűtési igényt a magas beltéri páratartalom

A párásodásért sok esetben a helytelen szellőztetés és a túl magas beltéri páratartalom a felelősek, amelyek az egészségügyi kockázatokon túl Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?