Kárba vész a világon megtermelt élelmiszer fele

Kárba vész a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele, összesen kétmilliárd tonna – derül ki egy Nagy-Britanniában készült jelentésből

A okok között a rossz betakarítási gyakorlat, a helytelen tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a piacokon keletkező hulladékok és a vásárlók pazarlása egyaránt szerepel.

Illusztráció. kép:dottore/indafoto.hu

Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Becslések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka (1,2-2 milliárd tonna) soha nem jut el az emberek gyomrába. Ez az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -szállítás során használt természeti és energiaforrások elpazarlását is jelenti – olvasható a brit mérnököket tömörítő intézmény, az Institution of Mechanical Engineers által készített jelentésben.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy például 550 milliárd köbméter vizet használnak fel a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el. 2050-re az élelmiszer-termeléshez szükséges víz iránti kereslet elérheti a 10-13 billió köbmétert.

A jelentés szerint az Egyesült Államokban és Európában vásárolt élelmiszerek fele hulladékként a “kukában végzi”.

hirdetés

kép: Algol/indafoto.hu

Megdöbbentő a világszerte kárba vesző és elpocsékolt élelmiszer mennyisége. Ezt az élelmiszert fel lehetne használni az éhezők, illetve a világ növekvő népességének táplálására – idézte Tim Foxot, az intézet energia- és környezetvédelmi részlegének vezetőjét a BBC hírszolgálata.

Fox szerint számos tényező felelős ezért a helyzetért, úgymint a rossz mezőgazdasági és gépesítési gyakorlatok, a nem megfelelő szállítási és tárolási infrastruktúra, a szupermarketek, amelyek csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és amelyek akcióikkal arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy túlvásárolják magukat.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előrejelzése szerint 2075-re, amikorra a világ népessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni.

“Mivel a vízre, a földre és az energiaforrásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberek ellátását illetően, a mérnökök kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy sokkal hatékonyabb termesztési, szállítási ás tárolási technikák kialakításával elejét vegyék az élelmiszer-veszteségnek és a pocsékolásnak” – hangsúlyozta Fox, hozzátéve, hogy szükség van egyfelől az emberek élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatására, másfelől a mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók, a szupermarketek gyakorlatának elutasítására.

MTI

Kapcsolódó cikkek
Drága a víz, inkább nem használjuk

Vízfogyasztás Magyarországon, 1990-2011 egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m3 A magyar fővárosban élők nem is gondolnák, hogy micsoda “kincset” töltenek Elolvasom

A víz lehet a 21. század új aranya?

A víz a 21. század új aranya? Egyes szakértők szerint a kérdésre igen a válasz. Az ENSZ prognózisa szerint a Elolvasom

Harcoljunk ma a sivatag ellen!

Június 17-e az Elsivatagosodás és az Aszály Elleni Világnap. Az idei világnap témája az aszály és a vízhiány, jelmondata: 'Ne Elolvasom

A következő háborúkat a vízkészletek miatt fogják vívni

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják Elolvasom

Vélemény, hozzászólás?