Kőszénből lett aranybánya – 90 éves a szuperbenzin

1924-ben a B.V. laboratóriumában a kőszénbányászat melléktermékéből, a benzolból nem csupán egy úttörő üzemanyagfajta, hanem új világmárka is született: az Aral. Emellett az első szuperbenzin utat nyitott a mai prémium minőségű üzemanyagok felé.

Aral

Zsákutcába vezetnek a jelenlegi motorhajtóanyagok, mert a készletek nem tudnak lépést tartani a bővülő kereslettel! A motorizált közlekedés jövőjének záloga csak az új hajtóanyagokban lehet!” Friss propagandaszövegnek tűnhetnek az előbbi sorok, pedig 90 éve is volt aktualitásuk. Az új piacok megszerzéséért folyó küzdelem és az időnként meghökkentő alternatívák fejlesztői között élesedő konkurenciaharcok gyakorlatilag egyidősek az automobilizmussal, nem beszélve a kőolaj végességének rémképével leplezett lobbiérdekekről, melyeket időről időre összekuszálnak a politikai csaták gazdasági hullámai. Míg sokan belebuktak egy-egy új ötletbe, addig mások évtizedekre megalapozták velük a jövőjüket. Az Aral benzin-benzol keveréke, az első szuperbenzin például sikertörténet lett.

Több kilométer kevesebb benzinnel, kopogásmentes motorral

Több kilométer kevesebb benzinnel, kopogásmentes motorral

1898-ban 13 bányászati társaság alapította a bochumi székhelyű Nyugatnémet Benzol Értékesítő Konzorciumot – a későbbi Aral AG-t – hogy a kőszén kokszosításának melléktermékeként ismert benzolnak piacot találjon, és egy kézben árusítsa azt. Kezdetben a vegyület főként oldószerként, világítóberendezések energiaforrásaként és a festékgyártás területén talált gazdára. Bár a századforduló után egyre gyarapodó, 1906-ra csak Németországban 21000 példánnyal büszkélkedő motorizált járműállomány komoly lehetőséggel kecsegtetett, az automobilok világát akkortájt nem igen tudta meghódítani a B.V. benzol. Az első világháború kitöréséig a konzorcium terméke megmaradt amolyan üzemanyagpótléknak az importbenzin árnyékában.

Hirdetések

A háborús időszak égető üzemanyaghiánya, és a békeidők egyre gyarapodó gépkocsiállománya viszont lendületet adott az újfajta motorhajtóanyagok kutatásában. A B.V. laboratóriumában is komoly kísérletek indultak az üzemanyagok területén. A cég nagy tudású vegyésze és üzemanyag szakértője, a technológiai osztály vezetője, Walter Ostwald a benzin és benzol keverékében látta a jövőt.

A magasabb kompresszió-tűrésű üzemanyag látványos eredményeket hozott

A magasabb kompresszió-tűrésű üzemanyag látványos eredményeket hozott

A benzolnak ugyanis az alapbenzinnél jóval magasabb oktánszáma volt, így az aromás szénhidrogén alkalmazásával növelni lehetett az üzemanyag kompresszió-tűrését, ami nem csak a motorteljesítmény növelésének, de a kopogásos üzem kiküszöbölésének is hatékony módszere volt. A rendellenes, detonációs működés során ugyanis a benzin-levegő elegy sűrítésekor, a szikraképződés előtt meggyullad, a lángfrontsebesség többszörösére nő és a helyi nyomásnövekedés oszcilláló nyomáshullámot, nagyobb nyomáscsúcsokat illetve égéstér hőmérsékleteket hoz létre, mely termikusan és mechanikusan egyaránt a megengedettnél jobban igénybe veszi a motort.

Walter Ostwald számtalan újítása mellett maradandót alkotott az üzemanyagok világában is

Walter Ostwald számtalan újítása mellett maradandót alkotott az üzemanyagok világában is

A magasabb oktánszámú, hat rész benzint és négy rész benzolt tartalmazó keverék, a B.V.-Aral 1924-es piacra dobásával Ostwald nem csak a mai prémium üzemanyagok, a szuperbenzinek első példányát keltette életre, hanem az Aral márkanevet is beírta az autózás történetébe. A B.V. ugyanis egy könnyen megjegyezhető, frappáns névvel szerette volna bevezetni az új motorhajtóanyagot, ezért a munkatársak között pályázatot írt ki, a nyertesnek pedig három üveg bort ajánlott fel. Walter Ostwald győztes ötlete a következő volt: legyen ’Ar’ az első két betű, utalva arra, hogy a benzol az aromás szénhidrogének közé tartozik, míg az utolsó szótag a másik alkotó, az alifás benzin miatt ’al’.

A történet érdekessége, hogy kezdetben csak a keveréket jelölte a mozaikszó, majd 1952-ben a B.V.-Aral AG, 1962-ben pedig az Aral AG létrejöttével már a vállalat cégéreiben is megjelent az Aral kifejezés. Ismerve az előzményeket megmosolyogtató, hogy a mai mércével meghatározó ötlet, a világszerte ismert márkanév mindössze három palack rizlingért cserélt gazdát.

Apáról fiúra

Walter Ostwaldnak volt kitől ellesnie a kémia rejtelmeit, hiszen professzor édesapja, Dr. Wilhelm Ostwald kémiai Nobel-díjat kapott 1909-ben a katalízis, kémiai egyensúlyok és reakciók sebességének vizsgálatáért.

Persze ekkor még valószínűleg Ostwald sem sejtette, hogy a szuperbenzinben mekkora lehetőség rejlik. Jól mutatja a korabeli viszonyokat, hogy a keverék debütálásának évében, 1924-ben a 300ezres német közúti járműállományra alig száz B.V. üzemanyagtöltő jutott. Jószerivel fogadók, drogériák melléktevékenysége volt az üzemanyag árusítása. Ám az Aral döntéshozói a növekvő értékesítések okán a hálózatépítésben, és a maiakhoz hasonló modern töltőállomásokban látták a jövőt. Olyannyira, hogy hat évvel később körülbelül 5700 benzinkút várta a kuncsaftokat és 1937-re a vállalat piaci részesdése elérte a 25 százalékot, amivel piacvezető lett.

A kútfej tetején B.V. Aral Benzol felirat hirdette az újdonságot az 1932-es térképen

A kútfej tetején B.V. Aral Benzol felirat hirdette az újdonságot az 1932-es térképen

A hálózat, és az értékesítés növelésével természetesen egyre inkább előtérbe került az új termék szabványosításának kérdése. Minden egyes töltőállomáson ugyanazt a minőséget kellett, hogy kapja a sofőr, a cég bármely beszállítójától is érkeztek a komponensek. A fejlesztések és szigorú normák kidolgozására 1926-ban a vállalaton belül saját műszaki-tudományos osztály alakult – gyakorlatilag az Aral mai kutatóközpontjának az őse -, ahol laboratóriumi körülmények között vizsgálták és tesztelték az üzemanyagokat.

A konkurenseknél magasabb oktánszámnak, a szavatolt minőségnek és a bővülő kúthálózatnak köszönhetően a szuperbenzin igazi sikertermék lett a vállat életében. A keverék piaci jelenlétét csak az 1950-es, 1960-as évek egyre nagyobb benzinigénye és a kőszénbányászat gyengülése tudta aláásni, illetve a tendencia, miszerint a benzol előállításának alapja a kőszén helyett egyre inkább a kőolaj lett.

A harmincas években már ilyen modern, a mai töltőállomásokra hasonlító kutakon árulták a magas oktánszámú benzin-benzol keveréket

A harmincas években már ilyen modern, a mai töltőállomásokra hasonlító kutakon árulták a magas oktánszámú benzin-benzol keveréket

Persze az okokat boncolgatva nem szabad elmenni a benzol legsötétebb árnyoldala mellett sem. Bár már az 1800-as évek végén is több tudományos tanulmány foglalkozott a benzol egészségkárosító hatásival, 1928-ban publikálták először a benzol és a leukémia közötti ok-okozati összefüggéseket. A benzol rákkeltő hatásának felismerés pedig nem csak a vegyiparban, de a motorhajtóanyagok világában is komoly változásokat hozott. Az üzemanyagok aromástartalmának csökkentése idővel elsőrendű kérdéssé vált.

forrás: autopult.hu