Megéri pelletet gyártani?

Tapasztalatunk szerint gyakorta merül fel hazánkban a fenti kérdés, hiszen nagy mennyiségben és alacsony áron érhető el az agripellet alapanyaga, a mezőgazdasági melléktermék, például a szalma.

A szalma a cséplés után visszamaradó szárrészek gyűjtőneve. Általában zab, árpa, búza, repce, szója vagy rozs növényekből keletkezik. Ezeknek a növényeknek a préselt, pelletált formája az agripellet.

A szalma azonkívül, hogy energiahordozó, felhasználhatjuk takarmányozásra vagy istállóban tartott állatok almozására is. Mint tüzelőanyag, bálázott formájában nem túl kényelmes fűtési megoldás. Az automata adagolású kazánok egyik legkényelmesebb táplálási módja a pellet használata.

Agripellet nem csak szalmából készülhet, alapanyaga lehet továbbá a napraforgóhéj, napraforgószár, kukoricaszár, szőlővenyige stb.

Különböző fűtőanyagokkal összehasonlítva a következő eredményeket kapjuk:

hirdetés
Anyag kg / MJ
Szárított fa 15
Szalma 15,33
Szőlővenyige 14,8
Cukorcirok 12,5
Napraforgószár 13,5
Kukoricaszár 14,5
Szójaszalma 14,8
Repceszalma 15,3
Energianád 16,8
Energiafű 17,4
Faapríték 13
Szalmapellet 16,5
Napraforgóhéj pellet 18
Fapellet 18,5
Földgáz m3/MJ 36

1 MJ=0,28 kWh

A fűtőérték viszont csak egyetlen csepp a fűtőanyagok különböző paramétereinek tengerében.

Az agripellet egyértelmű hátrányai közé tartozik, hogy a növények növekedésük során sokkal több ásványi anyagot, szilikátokat, klórt, káliumot kötnek meg, mint a hagyományos, fa alapú termékek.

Az alacsony kalcium, és magas kálium tartalom alacsony salakosodási hőmérsékletet eredményez, a klórral együtt pedig megnő a korróziós hatás is a tüzelőberendezésben. A szilícium és kálcium együttese alacsony olvadáspontú szilikátokat – salakot – képez, amely veszélyt jelenthet a tüzelőberendezésre nézve.

A megnövekedett hamutartalom vagy szilárd emisszió szintén a kazánok üzemeltetési költségeit növelik.

Termék Hamutartalom (%)
Agripellet 3-11
Fapellet 0,5-1

Összefoglalva tehát az agripellet használata a következő hátrányokkal járhat:
– magasabb hamutartalom
– korróziós hatás
– salakképződés
– alacsonyabb fűtőérték

Ennek tükrében már érthetjük, hogy miért alacsonyabb az agripellet piaci ára a fapellethez viszonyítva. Magyarországon a fapellet kiskereskedelmi ára körülbelül 60 és 80 Ft / kg között mozog, míg az agripellet 35 és 55 forint közötti áron értékesíthető kilogrammonként a végfelhasználók számára. Nyilvánvaló hátrányait tehát a piaci ára kompenzálja.

A tüzelőanyag-felvásárlók elsődleges célja a fűtési költségek csökkentése. Természetesen az agripellet fentebb említett hátrányai is közrejátszanak a választásban, ugyanúgy, mint a használt kazán fajtája. Ezekből a paraméterekből kiindulva az agripellet-gyártók csak alacsony önköltségi színvonalon lehetnek piacképesek a többi tüzelőanyaggal szemben. Ha ez sikerül, tarthatják a lépést a felhasználók árérzékenységével.
Az agripellet gyártás kellékei:

Milyen típusú berendezésekre van szükség az agripellet gyártáshoz?
– Előaprító
– Másodlagos daráló (kalapácsos malom)
– Pelletmalom kondicionálóval
– Ellenáramú hűtő
– Vibro-rosta
– Csomagológép

Ezenkívül szükség van puffertartályokra, behordócsigákra, szállítószalagokra és porleválasztókra. Amennyiben az alapanyag bálázva érkezik, a bálabontó fogja az előaprító szerepét betölteni. Az előaprító feladata az alapanyag 5 centiméternél kisebb aprítékká darálása. A másodlagos daráló az előaprított anyagot olyan méretűre őrli, amely már méreténél fogva alkalmas pelletálásra. Ez ideálisan 0,4 centimétert vagy ennél kisebb szemcseméretet jelent.

A kondicionáló az anyag hőmérsékletének és nedvességtartalmának beállításáért felelős (de nem keverendő a szárítóval, amelyet agripellet-üzemben csak ritkán alkalmaznak). A megfelelő hőmérséklet nagyon fontos, hiszen a pelletmalomban lévő nyomás hatására az anyag nem áll össze; ehhez szükség van a magasabb hőmérsékletre. A kondicionálóban körülbelül 110 celsius fokra hevül az anyag, így a benne lévő természetes kötőanyagok kiválnak, amelyek a későbbiekben biztosítják a pellet tömörségét.

A gyűrűs-matricás pelletmalomban az anyag egy gyűrű belsejébe kerül, ahol egy görgő a gyűrű hengerpalástján lévő lyukakon átpréseli azt. A külső paláston kések segítségével történik a pellet hosszának beállítása.

gyűrűsmatricás pelletprésAz ellenáramú hűtőbe érkezve a pellet még gőzölög; forró és törékeny. Hűlés során nyeri el a végső tömörségét és szilárdságát.

A vibro-rosta feladata a kész pellet közül kirostálni a nem odavaló részeket: port, töredékeket. A törött, kisebb darabok újrapelletálásra kerülnek, vissza a folyamat elejére vagy a biomassza tüzelésű kazánt fűthetik. A vibro rostából a kész pellet a csomagológépbe kerül, melyet rakodólapokon helyezünk el, így készen áll a szállításra.

Látható tehát, hogy a pelletálás – főképp az agripellet – egy bonyolult tervezést, mérnöki munkát, megtérülési számításokat, valamint piackutatást igénylő folyamat. Minél nagyobban gondolkozunk, annál hamarabb megtérülhet a vállalkozásba fektetett pénzünk!
Hogyan gyártsunk alacsony fajlagos költségen agripelletet?

A kulcs itt is a termelési volumenben keresendő. A nagyobb termelési kapacitás alacsonyabb önköltségi szintet eredményez.

pelletgyár árkalkulációA diagram megmutatja, hogy a beruházás fajlagos költsége egy kisebb pelletüzem esetében jóval magasabb, mint a nagyobb üzemeknél. Összehasonlítás gyanánt: az 1 tonna/óra kapacitású üzemnél a 3-4 tonna/óra kapacitású gyártósor beruházási költségei csak 50%-kal magasabb.

Példának vegyünk egy 5 tonna/óra kapacitású üzemet, melynek beruházási költsége körülbelül 500 millió forint (kompletten, épületekkel). Ha az üzem 15 évig, évente 6000 órát fog működni, az azt jelenti, hogy 15 év alatt 450 000 tonna pelletet állít elő. Ebben az esetben a fajlagos beruházási költség körülbelül 1111 forint/tonna.

Ha ugyanebben az üzemben úgy döntünk, hogy megduplázzuk a kapacitást, körülbelül 150 millió forintból megtehetjük. Így a fajlagos beruházási költségünk jelentősen csökkenni fog, 722 forint/tonnára. Ez azt jelenti, hogy 100%-os kapacitásnövekedés 35% -os fajlagos beruházási költségcsökkenést okoz, úgy, hogy a teljes beruházás költsége csak 30% -kal növekszik.

A megduplázott kapacitás további előnye, hogy általában nem igényel plusz élőmunka igényt.

Egy 10 tonna/óra kapacitású üzemben körülbelül 800 forint/tonna az élőmunka költsége, míg egy 2 tonna/órás üzemben 2000 forint/tonna.

A szállítási költségek szintén a nagyobb kapacitásnak kedveznek. Az agripellet egy tömegáru, mely akkor viseli el könnyedén a magas szállítási költségeket, ha nagy tételben fuvaroztatjuk.

Látható tehát, hogy a beruházás egyik legfontosabb megelőző fázisa a piackutatás, a megfelelő vevők felkutatása, a magas termelési volumen kialakítása, és a gyártás piaci igényekhez való méretezése.

forrás: bestmachinery.hu