Melyik sugároz jobban? Az okos mérők vagy a mobiltelefonok?

Az intelligens fogyasztásmérők működésük során rádióhullámokat használnak, hogy az általuk begyűjtött adatokat eljuttassák az elosztó- vagy mérőközpontba, ahol azok aztán feldolgozásra kerülnek. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy nem jelent-e egészségügyi kockázatot az, ha a fogyasztók napi több órát is eltöltenek ilyen készülékek közvetlen közelében? A tudomány jelen állása szerint nincs okunk az aggodalomra: az okos mérők jóval alacsonyabb szintű – messze az egészségügyi határérték alatti – elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, mint a mobilok vagy a mikrohullámú sütők.

A rádióhullámok egészségre gyakorolt hatását több ezer tanulmány vizsgálta az elmúlt évtizedekben. Természetesen nem az okos mérők az első készülékek, amelyek elterjedése a háztartásokban aggályokat váltott ki. Egy átlagos otthonban ma számos olyan minden nap használt háztartási kisgép és elektronikus készülék található, amelyek – az okos mérőkhöz hasonlóan – rádióhullámokat használnak kommunikációs célokra (ilyenek a tv- és rádiókészülékek, a mobiltelefonok, a mikrohullámú sütők vagy a wifit használó számítógépek is).

A kutatók tehát már ezen készülékek megjelenése, vagyis évtizedek óta foglalkoznak a rádióhullámok és az egészség kapcsolatával. A brit közegészségügyi hivatal, a Public Health England (PHE) kutatóorvosai egy nemrég készített jelentésükben például kifejezetten az okos mérőkkel szembeni fenntartásokat szerették volna eloszlatni. Állásfoglalásukban kijelentették, hogy a nemzetközi irányadó értékek betartása mellett a rádióhullámoknak semmilyen káros hatása sem mutatható ki az emberi szervezetre nézve. Természetesen nem zárták ki, hogy vannak még olyan tudományosan feltáratlan területek, melyek későbbi vizsgálata árnyalhatja ezt a jelenleg vitathatatlan álláspontot.

Védelmi előírások

Ahogy láthattuk, az emberek a hétköznapjaik során gyakorlatilag folyamatosan ki vannak téve a rádióhullámok hatásainak, éppen ezért nagyon fontos, hogy a fogyasztók biztonsága érdekében az egyes eszközök rádióhullám-kibocsátását megmérjék.

A nemzetközi sugárvédelmi előírásokat az ICNIRP (Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárvédelmi Bizottság) határozza meg, rádióhullámoknak való kitettség állapotában mérve a testszövetek hőmérséklet-ingadozását. A hivatalos mérések alapján meghatározott irányszám jelenleg 5000-10000 megawatt négyzetméterenként, tehát ez alatt a teljesítménytartomány alatt a rádióhullámok (a frekvencia függvényében), sem a felnőttekre, sem a gyermekekre nem jelentenek veszélyt.

Az okos mérők rádióhullám-kibocsátása

Végezetül csak egy kérdés maradt. Mekkora az okos mérők rádióhullám-kibocsátása, és ezek az értékek mennyiben közelítenek a megengedett maximális szinthez?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést pontosan megválaszolhassuk, tudnunk kell, hogy a műszerek rádióhullám-kibocsátása nem állandó, és természetesen az eszköz típusától is függ – a piacon jelenleg 40, de 200 euróért is vásárolhatunk intelligens fogyasztásmérőt.

Azt azonban készüléktípustól függetlenül is fontos leszögezni: az, hogy a mérő a hálózatra van kapcsolva és működik, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy éppen adatot is küld. Ezt a két esetet ugyanis a rádióhullámok kibocsátásának szempontjából is érdemes elkülöníteni, hiszen az adatküldés pillanatában a kibocsátás mértéke nyilván sokszorosa az alapállapoténak.

Az okos mérők rádióhullám-kibocsátásának meghatározására mára számos vizsgálat készült, ezek azonban gyakran eltérő eredményeket hoznak, hiszen az adatküldő szakaszok sűrűsége számos beállítástól, illetve a készülék típusától is függhet. A legoptimistább felmérések szerint ezek az „adatküldő” és aktívabban sugárzó időszakok a teljes működési ciklus 1%-át fedik le. Az összes eredmény tükrében azonban az állítható biztosan, hogy 5% fölé sosem kúszik az érték. Ez tehát azt jelenti, hogy az okos mérő a működési ciklusának 95%-ában nagyon alacsony elektromágneses sugárzást produkál, 5%-ban pedig magasabb értékeket. Felmerül tehát, hogy ezekben a rövid időtartamokban, mikor a sugárzás magasabb, mégis milyen értékeket ér el, különösen a többi, jól megszokott használati eszközünkhöz viszonyítva.

Mekkora sugárzásról beszélhetünk?

Egy wattnyi rádióhullám egyforma hatást gyakorol a szervezetünkre, teljesen mindegy, hogy milyen forrásból érkezik: mobiltelefonból, okos mérőből, mikrohullámú sütőből, vagy bármely más készülékből. Lássuk hát az összehasonlító értékeket:

Forrás	Teljesítménysűrűség mW/m²
Mobiltelefon, a fülhöz közel tartva, hívás közben (amikor a hullámot kibocsátó készülék ilyen közel van a testhez, a mérési eredmény csak korlátozott mértékben használható)	10 000 – 50 000
Mobil bázisállomás 10-1000 méteres körzetben	0,05 – 30
Mikrohullámú sütő a legmagasabb engedélyezett sugárzásszivárgással, a készüléktől 30 cm-re	10 000
Wifi-re csatlakozó, működő számítógép, 1 méter távolságban	0,05 – 2
Rádió és TV sugárzási hullámok	0,05 – 10
Működő okos mérő a hálózatra csatlakoztatva, adatküldés közben	100-400 (1 méter távolságban) 10-40 (3 méter távolságban)
Működő okos mérő a hálózatra csatlakoztatva, az adatküldések között	1-4 (1 méter távolságban) 0.1-0.4 (3 méter távolságban)
Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárvédelmi Bizottság irányszáma	5 000-10 000 (a frekvencia függvényében változik)

A Public Health England hivatalos véleménye szerint tehát − a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján − az okos mérők által kibocsátott rádióhullámok nem jelentenek egészségügyi kockázatot. A készüléket már széles körben használó országok értékelései alapján az okos mérők által kibocsátott rádióhullámok a nemzetközi irányszámok alatt vannak. A PHE állásfoglalása szerint az okos mérők által kibocsátott rádióhullámok nem szolgáltatnak alapot arra, hogy a felhasználók erre hivatkozva ne vegyék igénybe ezeket a készülékeket.

Mindezek ellenére lehetnek olyanok, akik érzékenyek a rádióhullámokra?

A fent közölt eredmények ellenére természetesen vannak olyan emberek, akik kellemetlen tüneteket észlelhetnek a rádióhullámok hatására. Ennek a jelenségnek a vizsgálatára különös hangsúlyt fektetnek a szakértők, így született meg az AGNIR (Nem-ionizáló Sugárvédelmi Tanácsadó Testület) 2012-es jelentése is, mely külön fejezetet szentel a kérdéskörnek.

Az itt közzétett adatok és elemzések azonban továbbra is azt támasztják alá, hogy a nemzetközi irányszámok alatti rádióhullámok nem gyakorolnak élettani hatást a szervezetre. Arra vonatkozólag pedig, hogy bizonyos emberek ennek ellenére miért érzékelnek negatív hatásokat, azt a magyarázatot adták, hogy ezek a tünetek bár komolyan veendőek, valószínűleg nem állnak közvetlen kapcsolatban a rádióhullámokkal.

forrás: intellimeter.blog.hu