Mi drágult legjobban a válság óta?

A tej, kenyér, a sertészsír, netán a benzin, a gázár vagy az áram ára? A fodrász, a BKV-jegy vagy a Magyar Nemzet? Az emlékeink sokszor csalnak: ha nem hiszed, nézd meg, mit mutatnak a számok!

Ha bárkit megkérdezünk, valószínűleg felül fogja becsülni, hogy mekkora általában az árak növekedésének üteme. Az áremelkedések valahogy jobban megmaradnak a fejekben, mint amikor valaminek nem változik, vagy csökken az ára. Gondoltad volna, hogy az elmúlt 5 évben a tej, vagy a félbarna kenyér ára csak 5%-ot emelkedett, szemben a kumuláltan 24%-os inflációval (tehát reálértelemben majdnem 20%-kal olcsóbb lett)? Van, aminek viszont 130%-kal emelkedett az ára.

A héten jött ki a KSH éves inflációs indexe: tavaly átlagosan 5,7%-kal nőttek az árak, decemberben 5%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A KSH egyes termékek árait is közli, a rövidkarajtól egészen a múzeumi belépőig, rengeteg ilyen termék árából épül fel a fogyasztói kosár, az árindex alapja.

A lenti posztban ezekből csemegézek, tehát a termékek árában 2008. január és 2012. december között bekövetkezett árváltozásokból (azon egyszerű oknál fogva, hogy a KSH most épp 2008 januárja óta közli a havi árakat). Ez a válság kitörése előtthöz képesti összehasonlítás.

Közben volt jó pár adóváltozás: az áfa például akkor még 20% volt, aztán a kormány felemelte 25, majd 27%-ra. Meg a forint is leértékelődött: egy euró 2008. januárban 255 forintot ért, míg 2012. decemberben 285 forintot (ez 11% gyengülés), a dollár 174-ről 218 forintra drágult (ez 25% gyengülés).

 

A párizsi bosszúja

Lássuk tehát a számokat (táblázat a poszt végén). A KSH által közölt termékek közül messze a legnagyobb mértékben, 130%-kal drágult a sertészsír. Itt valószínűleg a kínálat csökkenése is szerepet játszott. Ugyanis – szintén a KSH adatai szerint – jelentősen csökkent 2008 óta a sertéstartás – a termelők egy része lehúzta a rolót, és persze volt egy nemzetközi élelmiszeripari áremelkedés is eközben.

Más kérdés, hogy miért pont a sertészsír drágult jobban, mint mondjuk a sertéshús? Talán azért, mert a válságban a húsfogyasztás jobban csökkent, mint a zsír fogyasztása. Ezt a hipotézist erősítheti, hogy például a párizsi ára közel 50%-kal nőtt, jóval nagyobb mértékben, mint a hús, vagy a sonka ára. Válságban, csökkenő lakossági jövedelmek mellett azonos fogyasztási csoportban az olcsóbb termékek iránt nő meg a kereslet (a közgazdászok ezeket nevezik inferior jószágoknak).

 

Energiaárak: a forintgyengülés sokat rontott

Ne kerülgessük a forró kását, nézzük az energia-szektor árait. Legnagyobb mértékben a vezetékes gáz ára nőtt, decemberig mintegy 90%-kal. (Tehát az azóta bekövetkezett januári 10%-os csökkentéssel kb. 80%-kal). A gáznál egyértelmű, hogy nem most (illetve decemberben volt) „drága”, hanem 2008 elején volt olcsó (akkor még jövedelemtől függött az ára, a legalacsonyabb jövedelműek 40%-kal olcsóbban kapták, mint a magas jövedelműek). Közben a gázár is nőtt, és a forint is sokat gyengült a dollárhoz képest.

A gáz – és általában az energiatermékek – ára a nemzetközi piacon, kereskedelemben alakul ki, másrészt a sok ezer kilométeres vezetékrendszert, a tárolást is meg kell fizetni. A 2000-es évek nagy részében ezeket nem fedezte a lakossági gáz ára. Most sem fedezi. (2008-ban a korábbiakhoz képest zárult az olló, mivel 2006-tól a gáz árát több lépcsőben emelték).

2008 eleje óta a földgáz piaci ára forintban jelentősen nőtt: 2008 elején az orosz gáz egy köbmétere kb. 60-65 forintba került. Most az orosz képlet szerinti ár ennek több mint duplája, meghaladja a 130 forintot. Ugyanakkor már valószínűleg az oroszok sem ennyiért adják a gázt az EON-nak (hamarosan az államnak). De hogy pontosan mennyiért, azt nem lehet tudni – remélem, ha állami kézbe kerül, akkor ez az adat közérdekűvé válik, és publikálják!

A benzin és a gázolaj ára is nőtt (az 5 év alatt reálértéken mintegy 12%-ot, nominálisan 40%-ot), de az áremelkedés egyáltalán nem mondható kiugrónak. A benzin is tipikusan olyan termék, aminek csak az áremelkedésére szoktak emlékezni, a csökkenéseire nem.

Az áremelkedés oka egyrészt a 25%-os dollárgyengülés. Másrészt az olaj ára 20%-ot emelkedett, a Brent hordónként 92 dollárról 110 dollárra drágult. Emellett a jövedéki adó is jelentősen nőtt (amire nagyobb áfakulcs is rakódik), áfástul ez 28 forintot növelt a benzin, és 39 forintot a gázolaj árán (ezek az akkori átlagárhoz képest 10% növekedést jelentenek a benzinnél, 13%-ot a gázolajnál). Ebből ki lehet következtetni, hogy a finomítás és a kiskereskedelem árrése közben reálértékben csökkent…

A lakossági villanyár mindeközben nagyjából az inflációval megegyező mértékben nőtt. Ennek oka nagyrészt, hogy a nagykereskedelmi áramárak euróban csökkentek (ez elsősorban a visszaeső európai kereslet számlájára írható). Másrészt a rendszerhasználati díjakat az inflációnál kisebb mértékben hagyták csak növekedni az elmúlt években (még a 2013-as rezsicsökkentés előtt).

 

Van, aminek 10 éve nem nőtt az ára

Az elején már említettem, hogy a tej és a kenyér ára alig nőtt. Olcsóbb lett az ásványvíz is.  Ezenkívül olcsóbbak lettek általában a műszaki cikkek, a hűtőtől az LCD-televízióig – a forint árfolyamának gyengülése ellenére. Ezek azok a termékek, melyekből jóval kevesebb fogy a válság kitörése óta, és ahol a technológiai fejlődés miatt egyébként is gyors az árcsökkenés.

És változatlan maradt 2008 óta a Magyar Nemzet ára is. Igaz, ők már 2002 szeptembere óta, idestova 10 éve nem emeltek árat, 145 forintba kerül a lap. Lám, lám, nem kell itt mindenhol árat emelni…

Egyes termékek ára és árváltozása

Megnevezés	Ár forintban, 2012 december	Árváltozás 2008. január óta
Sertészsír, kg	894	130%
Vezetékes gáz	136	89%
Népszabadság, 1 db	220	86%
Symphonia cigaretta, 20 db, csomag	720	64%
Szemétszállítás (kuka), kuka	2160	60%
Férfi hajvágás, fő	1730	52%
Párizsi, kg	1260	46%
Őrölt kávé 250 g, csomag	693	44%
Csatornadíj, m³	376	43%
Gázolaj, liter	422	42%
Tojás, 10 db	430	39%
Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter	405	39%
Sertéscomb, kg	1340	36%
Propán-butángáz háztartási, pal.	5760	35%
Finomliszt, kg	179	35%
Világos sör,0,5 l, palack	183	32%
Gépsonka, kg	2210	30%
Vonaljegy, db	262	29%
Villamos energia, általános, 10kWh	486	26%
Multiplex mozijegy, szombat este, db	1330	21%
Bontott csirke, kg	804	20%
Taxi (km-díj), km	253	16%
Félbarna kenyér, kg	255	5%
Zsemle, 1 db	22	5%
Pasztőrözött tej, liter	230	5%
Magyar Nemzet, 1 db	145	0%
Ásványvíz, 1,5 l, palack	104	-6%
Alma, kg	228	-16%
LCD televízió (76-82 cm), db	90040	-46%

forrás: Vargha Péter Simon, gurulohordo.blog.hu